Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-443
443. országos ülés február 23. 1872. 241 gyon tudom, hogy ez oly hamar meg nem történhetik; hanem én olyasmit indítványozok, mit az 1848. előtti aristoeratieus világ sem tagadott meg nevezetesen az özvegyektől s ez nem más, mint szavazhatási jog a képviselőválasztásnál. (Helyeslés.) Én fel nem foghatom, hogy mi jogosítja fel a férfi világot arra, (Halljuk!) hogy a szavazást a nőktől megtagadja, midőn egy negyed telekkel biró, nem iskolázottnak, ki 150 frt jövedelmet mutat ki: szavazási jogot adnak; s a nőktől, bármily műveltek is, bármennyi vagyonnal, bármi jövedelemmel bírjanak is: megtagadja a szavazási jogot, megtagadja azt, miért? mert nő. Ez valóban t. ház, hátramaradottságunknak legnagyobb bizonyítéka. Ugy látszik, hogy mi még ott állunk, hogy a testi erőt tartjuk jogforrásnak, mert mást mit lehetne ezen kérdés ellen felhozni? Hiszen erkölcseink, s gyengeségeink párhuzamban állanak? Ezek azok, tisztelt ház, miket mint a javaslatban be nem foglaltakat, előadnom kellett. Gondolom, hogy adalékul szolgálhat annak bebizonyítására, hogy a miniszter urnák, beszédem elején felhozott praetensiója mily jogtalan. Nézziüí már most azon reformokat, melyek a törvényjavaslatban foglaltatnak. Mindjárt az első fejezet bizonyítja azt, mily szorgalmas a t. miniszter ur szabadelvüség szine alatt a szavazatokat megkevesbíteni. Választási jogot senki sem közetelhet azon czimen : mert az 1848. előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozott ; így szól a §. Mennyi demokratia egypár szóban t. ház! Ha vissza nem emlékeznénk a megyei rendezésre: azt kellene hinnünk, hogy itt valami democraticus nivellirozóval állunk szemben, — ha nem tudnók, hogy a felsőház rendezésénél bizonyára nem ezen elvet fogják hangoztatni. Node ezen javaslatban nagyon értékes ám ezen hűhó, mert oly szavazatokat, melyeket az 1848-diki törvény s a gyakorlat adott: ez utón visszavehetni. És hogy a közepességnek, ezen újkori bölcsészetnek elégtétessék: tehát a szabály nem alkalmaztatik egészben, hanem csak azok fenyíttetnek szavazatuk elvesztésével, a kik 1869-ben be nem írattak. T. ház! Ha az állam valakit szavazhatási joggal felruház: egyátalában -nem követeli azt, hogy az e jogot minden alkalommal gyakorolni köteles, szabadsága levén a szavazatképesnek azt azon alkalommal gyakorolni, mikor jónak látja. — Mily igazságtalanság tehát, hogy azért, mert valaki 1869-ben nem irattá be magát vagy önkénykedés következtében, mire annyi példa van, be nem íratott; vagy távollét, betegség következtében a beiratás lehetetlenittetett: hogy azért jogát elveszítse. KÉrV. H. KAPLÓ 1814. XXI. A 4. §-ban épen így reformál miniszter ur, midőn az egy segéddel dolgozó iparos helyében 150 frtnyi jövedelem, vagy 6 írt jövedelmi adó kimutatását igényli s ez által különösen a magyar fajú városokban számtalan szavazatot semmisit meg, mely városokban épen a kisebb iparosok vannak nagy számban. Távol legyen tőlem t. ház, hogy azért hoztam legyen fel ezen példákat, mintha akár a privilégiumot, akár a censust pártolnám. Ezeket csak azért hoztam föl, hogy bebizonyíthassam, mily szorgalmas a miniszter ur a szavavazatok megkevesbitésében. A törvényjavaslat mellé csatolt indokolás javításnak mondja az indokolatlan változtatásokat, pedig az nem más, mint a ráknak természetszerű haladása. T. ház! Ez alkalommal ki kell jelentenem, hogy én ugy az 1848-diki, valamint a törvényjavaslatban ajánlott censust igazságtalan és el nem fogadhatónak tartom. Tagadom azt t. ház, hogy az állam a választói jogot elvonhassa a polgároktól: ha az államban lakótól kötelesség követeltetik; vagy az állam törvényei reá nézve kötelezők, ha az állam ellenkezőt követel: erőszakoskodik. Ugy látszik, t. ház, hogy az uj divatú reformerek kátéjában ez egészen máskép van. Ott még a népek osztályozása, a politikai páriák előállítása, ugy látszik, hogy még bölcseségnek tartatik, ez által gondolják az idő követelményeit megakadályozni s azon csodaszülöttet föntartani, melyet divatosan ugy neveznek, hogy Cis- és Translajthania. (Tetszés a szélső balról.) Ezek, azok t, ház, miket e törvény átalános tárgyalásánál elmondani szükségeseknek tartottam; igyekeztem bebizonyítani, hogy e törvényjavaslat retrogád szellemű, hogy ez egy szabadelvű választási törvény színvonalán alul áll. Igen tudom, t. ház, hogy oly korban élünk, midőn a szabad eszmék közönynyel fogadtatnak, s a tantiem, a concessio s a geschaftek iránti rajongás foglalják el a kebleket; reménylem azonban, hogy e törvényjavaslatot, mely félszeg, a t. ház tőrvénynyé alakítani nem fogja. (Tetszés balról.) E törvényjavaslatnak egy jelessége van csak, t. i. hogy elébb született testvéreihez épen ugy hasonlít, mint egyik tojás a másikhoz, s bátran, ha igy marad, tetőzetéül szolgálhat azon vályog épületnek, melybe leszámítva a veszélyességet, szabadelvű s rendszerető polgár csakis kényelmetlenséget érezhet. (Tetszés balról.) Pártolom Irányi Dániel határozati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső bal oldalon.) Török Sándor (soproni): T. ház! A képviselőválasztási törvény alkotása vagy át31