Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-442
442. országos ülés Az általam beterjesztett tőrvényjavaslatban e kérdés oly megoldást nyer, mely egyrészt megfelel a méltányosságnak, megfelel másrészről az 1848. törvény szellemének, ki lévén mondva benne az, hogy jövőre azon a czimen, hogy valaki a privilegiált osztályhoz tartozik szavazati képességgel nem fog birni, ez által az osztályok privilégiuma egy toll vonással el van törülve és elég van téve az 1848. törvény szellemének. Meghagyatik azonban az általam beterjesztett törvényjavaslatban azon jog, hogy azok, kik ezen jogot 1869-ik évig „bona fide" gyakorolták, hogy azok jövőre is meghagyassanak, s ez ismét igazságos eljárás s megegyez az 1848. törvény azon elvével, mely kimondja, hogy senkit ok nélkül, — törvényesen egyszer élvezett politikai jogoktól megfosztani, a törvényhozás föladatának nem ismeri. íme, t. ház, ez a törvényjavaslatnak egyik lényeges pontja, mely az eddigi eltéréseknek s ellentétes magyarázatoknak elejét veszi. Ép oly igazságos az általam beterjesztett törvényjavaslatnak 2. szakasza, mely az V* úrbéri telkekre vonatkozik, és mely miután az V* telek feloszthatlansága törvény által megszüntettetett: kimondja, h°gy jövőre választási joggal birnak ily községben mindazok, kik egy negyed telek és ennek tartozékai kiterjedésének megfelelő birtoknak tulajdonosai, vagy kik oly föld birtokot birnak, mely után az ugyanazon községben legkevésbé megrótt V* telek tulajdonosával egyenlő adót fizetnek. Ebben t. ház, én a census felemelését egyátalában nem látom. Tisza Kálmán képviselő ur a eensus felemelésének állítja azt, hogy p. o. oly községben a hol már a tagosítás megtörtént, most talán 18, 20 hold után nyer csak választási képességet: holott ezelőtt 8 hold után bírt már választási képességgel. Ezen 1 ii teleknek a tagosítás előtt is megvoltak a tartozékai, az V* telek birtokosa a legelőt, az erdőt is használta és nádlási joggal is birt, ez tartozéka volt a teleknek, mely a tagosítás folytán megszűnt és mely azáltal lett kárpótolva, hogy a tagosítás után bizonyos mennyiségű földet nyert az illető, mely 1 U teleknek megfelel. Ebben tehát a census felemelése egyátalában nem foglaltatik. Az 1848. V. törvényczikk 2. szakasza továbbá kimondja azt, hogy szavazati joggal birnak városokban mindazok, kik 300 frtnyi értékű házat vagy földet birnak, továbbá azon iparosok, kik egy mesterlegényDyel dolgoznak, kiknek önálló gyártelepök s kereskedésök van s végre azok, kik tökéjök vagy földbirtokuk után 100 ezüst frtnyi jövedelmet képesek kimutatni. Mindezen census az énáltalam beterjesztett törvényjavaslatban megtartatik: csupán annak alkalmazása körül február 22. 1872. 221 oly eljárási módot alkalmaz, mely a csalásoknak, visszaéléseknek, a törvény kijátszásánakelejét veszi. Ennekelőtte annak megítélésére , hogy mennyit ért egy ház, alapjául a becsülést vették s annak azután mintmélt óztatnak tudni: az volt a következménye, hogy jobboldali becsülők jobboldali ember tulajdonát tevő a legelhagyatottabb kunyhót 300 frt értékűnek mondották; ismét ha baloldaliak voltak a becslők: a baloldali ember kunyhóját felbecsülték 300 frtra, s annak folytán beírták választónak. Ezelőtt annak bebizonyítására, hogy valaki mesteríegénynyel dolgozik-e? elég volt ha a választók összeírása alkalmával fogott magának segédet; ennekelőtte annak bebizonyítására, hogy bir-e valaki 100 frtnyi jövedelemmel, elég volt 2000 frtról szóló állampapír előmutatása s beíratott választónak; pedig a legtöbb esetben nyilt titok volt, hogy az állampapírt akkor adták kezébe, mikor az összeíró küldöttség ajtajának küszöbén belépett, hogy azt ott bemutassa s onnan kilépvén elvették tőle a papirt s átadták másnak hasonló czélra. (lgaz\ ügy van!) így játszták ki a törvényt a legnagyobb szemérmetlenséggel s igy zavarták meg a népben a törvény és a becsület iránti fogalmakat. {Élénk helyeslés jobb felől. Mozgás bal felől.) így lett sokszor a legnemesebb politikai jogok gyakorlása a teljes nyilvánossággal űzött csalás forrásává. {Helyeslés jobb felől. Mozgás bal felől.) Az általam benyújtott törvényjavaslat mindezen visszaéléseknek elejét veszi, mert ugy a földbirtok, mint a ház értékének meghatározásánál, valamint a jövedelem kiszámításánál, nemkülönben azon kérdés megítélésénél, vajon dolgozik-e valaki mesteríegénynyel vagy nem? a birtok — az érték, a vagyon jövedelmétől bevallott és fizetett adót veszi fel egyedüli bizonyítékul ; és azt hiszem, hogy ennek jogosultságát semmiféle igazságos ember el nem tagadhatja. {Helyeslés jobb felől.) Van azonban, t. ház! a törvényjavaslat keretében egy oly intézkedés, mely tökéletesen eltér az 1848-ki törvénytől és ezt bevallom, az erdélyi törvények szerint az úgynevezett honoratiorok, ha külön képviseleti joggal felruházott városokban laktak, felvétettek a választók közé; mig ha nem ilyen községben laktak; nem birtak választói jogosultsággal. Ezen semmiképen sem igazolható anomália megszüntetésére törekedett a törvényjavaslat az által, hogy jövőre a külön képviseleti joggal felruházott városok lakóinak ezen előjoga kiterjesztetett helyre való tekintet nélkül mindazokra, kik ezen osztályhoz tartoznak. Ez az egyedüli eltérő módosítás, mely a törvényjavaslatban foglaltatik; de azt hiszem, hogy azért a t. ház részéről szemrehányással találkozni nem fogok.
