Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-441
411. országos ülés febrnár 31. 1872. s | 9 ^ volt a föld gazdagsága; ugyanazon földé, mely a maga gazdagságából, én azt hiszem, csak veszthetett a folytonos kihasználás által. Az eddigi theoria szerint ugyanis a nagyon hosszú müvelés nem szokta növelni a föld gazdagságát; hanem, a mint mondani szokták, kiszívja annak termőerejót. Hát Í Z előbbi évtizedekben hiányzott a földnek ezen gazdagsága ? (Helyeslés és derültség a jobb oldalon.) Bocsánatot kérek tovább megyek. Előbb a miniszterelnök ur constatálta, hogy Isten jóvoltából és az ország egész népének, a képviselőknek, a kormánynak becsületes törekvése folytán észlelhető öt éven át a vagyonosodás, a gyarapodás, az emelkedés (Mozgás a bal oldalon). Ez az oka a „szép hitelnek." Nem igénylem én ezt közvetlenül a minisztérium működésének ; de igen is igénylem, hogy a minisztérium is tett valamit a többi becsületes törekvések közt. De ha a túlsó oldalon azon kijelentést helytelenitőleg és tagadó zúgással fogadják a képviselő urak : — (Ellenmondás balról.) hivatkozom a képviselő urakra, hogy megtörtént-e vagy nem ? mondom, ha tagadó zúgással fogadják azt, csak azért, nehogy valamikép az elért siker érdeméből nekünk is juthasson egy morzsa; ha ismétlem, tagadó , gáncsoló zúgással fogadják ezen kijelentést: vajon animalja-e ez a pénzvilágot arra, hogy az ország ezé Íjainak előmozdítására ne tagadja meg az eszközöket. (Élénk helyeslés jobb felől.) Tartsuk képviselő urak általában az ügyet, melynek érdekében szólunk, a legmagasabbra, és szolgáljuk azt, a mivel szolgálhatjuk, s ha itt az igazsággal egyező elismerése a prosperitásnak, hatalmas eszKöz arra, hogy bizalommal legyenek viszonyaink iránt: akkor ne fogadjuk ennek legilletékesebb constatálóját, a tény áll adókkal is merőben ellenkezőleg, tagadó zúgással; és ezt annál inkább kérem a t. képviselő uraktól, mert ha csakugyan tárgyilagosan, hogy, mondjam, illő, a tárgynak megfelelő komoly nyugodtsággal fogjuk fel a dolgot: akkor valóban lehet constatálni, hogy a dolog érdemére nézve örvendetes eg} r etértés uralkodik köztünk. Ismétlem : a valuta helyreállítása utáni teendőkre nézve egy nézet van a házban, hogy azonban addig minek kell történnie, az nem ma eldöntendő dolog. Mint már megjegyeztem, van három expediens a kérdés megold A tárgyalások fogják megmutatni, hogy melyikhez kell nyúlnunk. Hogy az expediensek bármelyike állandó legyen: azt nem akarja senki. Átmeneti gyanánt én a legkevesebb inconvenientiával járó módot fogom választani. Hogy álláspontunk nem igen különböző : hittem, miután Komárom városának t. képviselője első ízben tartott beszédében igen tárgyilagosan indokolta indítványát, és én ezen álláspontot értem ; mert azok közé számítom magamat, kik a többség és az ellenzék álláspontját fel bírják fogni és akarják méltatni. Mit mondott ő? Azt mondta, hogy őt meglepte, hogy ezen oldalról oly határozati javaslat mutattatott be és olyan mellett szólalunk fel, melyben egy árva szó sem foglaltatik arról, hogy mi történik a valuta helyreállítása után ; meglepte őt, hogy a határozati javaslatban egy szó sincs mondva (olvassa) „arról, hogy ezen ideiglenes intézkedés lejárta után mi fog történni ? Meglepett az, hogy ezen határozati javaslatban egy szóval sem mondatik ki, hogyha előbb nem, legalább ezen ideiglenes intézkedés lejárta után Magyarországon a nemzet átalános közóhaja szerint önálló, független, szilárd érczalapra fektetett bank-rendszernek okvetlenül lennie kell." „Ezen menthetlen, és tekintve azt, hogy a kérdéses határozati javaslat mily beható és hosszas megfontolásnk tárgya volt : kétségen kivül szándékos mulasztással szemben, okvetlenül szükséges, hogy a ház ezen oldaláról teendő határozati javaslatban legélénkebben hangsúlyoztassék az, a mit a bankkérdésben az ország joga s érdeke követel; csakis ez hangsulyoztassék és óvatosan kerültessék minden oly nyilatkozat, minden oly, habár ideiglenes intézkedési javaslat is. a melyből azon következtetés vonattathatnék : mintha Magyarország valaha hajlandó lehetne lemondani azon jogról, hogy hazánk területén egy egészséges, független, önálló bankrendszer honosittassék meg." „A határozati javaslat, melyet szerencsém lesz a ház asztalára' letenni, e szempontból van tervezve." Mit mond ez, t. ház, magyarra fordítva ? azt mondja, hogy a kormány csatlakozván azon határozati javaslathoz, melyet Trefort t. barátom benyújtott s illetőleg a párt, melynek az kebeléből kikerült, nem hangsúlyozza a jövőre azt, hogy hazánk területén egy erős független bankrendszer honosittassék meg; ebben a képviselő ur aggodalmas mulasztást vél látni. Ennek ellenében csak azt véli hangsulyozandónak, a mit ott nélkülöz. Ép ezért monda, hogy „a határozati javaslat melyet bemutatott azon szempontból indult ki" és hogy azt akarja pótolni, a mi a miénkből kimaradt. Ennélfogva hézagpótló akar az lenni s nem önálló egész. Én értem, hogy valaki szándékos mulasztásnak vélvén annak meg nem említését, hogy jövőre önálló bankrendszert akarunk : egy ilyen határozati javaslatot ád be ; ezt mondom értem. De ha illetékes helyről azon biztosítás, határozott biztosítás adatik, hogy ez nem szándékos mulasztásból történt: akkor megnyughatnék. (Felkiáltások bal felől: Alikor tegyék Mt bele!) Engedelmet kérek,
