Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-440

184 4+0. országos ülés február 20. 1S7S. A pénzügyminiszter ur érvelését tovább foly­tatván. (Bálijuk \) azt mondja: „érczpénz a világon megszámithatlan mennyiségben* van; az államje gyek összege ellenben leapadhat 312 millió forintra, és ha a kérdéses bank például 50 millióra ala­píttatván, 150 milliónyi jegy kiadására lenne jogosítva: roppantul merész vállalkozás lenne, 150 milliónak beváltási kötelezettségét vállalni oly jegyekért, melyeknek összege 312 millióra sülyedhet." 150 milliónyi bankjegy kiadását hazánk jelen kereskedelmi forgalmára nézve én részemről túl­ságosnak tartom, Wahrmann képviselő ur be­szélt ily nagy összegről, s kérdésen kívül azért, hogy élére állítsa állításomat. En kisebb alapról, 30 — 40 milliónyi alap­ról szólottam; de ettől eltekintve azt kérdem : mi minden jegybanküzletnek lényege és üzlete lehetőségének föltétele? Az, hogy a jegybank a részvényesek által befizetett alaptőkénél 2—2 7a vagy 3-szor annyi jegyet bocsáthat ki s lehet hasznot hozókká és ez által a kölcsönt kérőknek olcsó kölesönöket adhat. Ezt szemmel tartva, nincs jegybank a világon, mely jegyeit, ha azok rövid idő alatt vagy egyszerre praesentál tatnak: beváltani képes lenne; maga az annyira elhí­resztelt osztrák nemzeti bank, ha érczkészlete zár alól fölszabadulna, és jegyei egyszerre, vagy rövid idő lefolyása alatt mutattatnának be, sem lenne képes 300 milló forintnyi jegyet beváltani; mert hiába, ha én adósságomnak csak 7 3-ad részét birom készpénzben, ezen 7 3-ad rész­szel egész adósságomat készpénzzel nem fizethe­tem ki; de a banküzlet lehetőségének feltétele épen az, hogy a forgalom természete szerint le­hetetlen, hogy a jegyek beváltás végett egy­szerre, vagy igen rövid idő alatt praesentáltassa­nak, ez rendszerint legalább lehetetlen: rendkí­vüli körülmények közt pedig alig állhat fön egy bank is a világon, legalább eddig mind­egyik rendkívüli esetekben súlyos válságba jött. Nem fognának tehát a magyar banknak jegyei sem fizetés végett egyszerre bemutattatni; s így egy oly elv, mely átalában a jegybank-rendszer ellen szól, oly elv, melyet minden jegybank ellen fel lehet hozni: nem helyesen használtatik kizáró­lag csak egy jegybank ellen. Egyben azonban a t. pénzügyminiszter ur­nák igaza van. Abban t. i., hogyha ily jegy­bank állíttatnék fel: az államjegyeknek kereslete sokkal nagyobb lenne, mint milyen eddig volt; mert igenis a kérdéses jegybanknak magának is igen gyakran kellene keresni és szerezni állam­jegyeket. Mi következnék azonban ebből? Ebből az ajánlat, s kereslet, a forgalmi értékeknek ezen örökké változhatlan szabályozói szerint az kö­vetkeznék, hogy az államjegyeknek értéke emel­kednék, az államjegyek disagiója kevesbednék; s ha igaz, mitől Wahrmann képviselő és a pénz­ügyminiszter urak tartanak, hogy t. i. a bank talán képes sem lesz államjegyeket elégséges mennyiségben szerezni: meglehet, hogy az ily bank felállítása igen elősegítené azt, hogy az | államjegyek disagiója egészen megszűnnék, s azok | alpárin álljanak. Csak azt csodálom, hogy ez eshetőségtől a I pénzügyminiszter és Wahrmann képviselő urak i annyira tartanak s félnek. En ezen eshetőséget | az átalán fölállított bank egyik legfőbb előnyé­! nek tartom és oly állapotnak tartom, melynek lé­I fésülését kiválólag óhajtom, mely igen sok bajtól ; mentené meg az országot; mert ha az államje­j gyek alpári állanak; a valuta helyreállításának, nem mondom szüksége, hanem nehézségének leg­nagyobb része megszűnnék ; az osztrák nemzeti bank jegyeinek kész érczpénzbeli beváltását meg­kezdetné, alapszabályai szerint azt talán meg­kezdeni köteles is lenne ; a kérdéses magyaz bank pedig államjegy-készletét érczpénzzel könnyű szerrel kiegészíthetné, vagy helyettesíthetné is, S hogy ezt Wahrmann képviselő s a pénzügymi­I niszter urak valami nagy országos calamitasnak tartsák, hogy az osztrák nemzeti bank iránti ; pietásból a magyar bank megbuktatására irány­! zott szándékból, attól t. i., hogy érczpénz­zel is fizethessen, a magyar jegybankot el­tiltani is akarnák: ezt sem hazafiságukról, sem belátásukról fel nem tehetem. Egyébiránt nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy én csak egy eszmét pendítettem meg, I nem pedig egy minden oldalról kikerekített ; banktervvel állottam fel, mit egy országgyűlési - beszéd keretében tenni nem is lehet; s teljesen I meg vagyok győződve, hogy ezen jegybank alap­| szabályainak czélszerü szerkesztése és más meg­j felelő intézkedések által, például a bankjegyeinek az adó- és más állampénztárakbani elfogadása által legnagyobb része megszüntethetik azon nehézségeknek, melyeket Wahrmann képviselő ur fölemlített. így, hogy csak egyet említsek, a kér­déses bank alapszabályainak czélszerü szerkesztése által megszüntethetik azon nehézség, mely Wahr­mann képviselő érvelésének Achilles-sarkát képezi. Ő azt mondja, hogy a kérdéses bank nem fogja fölszabadíthatni a magyar ipart és kereskedést a bécsi piacz uralmától; mert az, hogy államjegy­alap készletét megóvja : gyakran kénytelen lesz azt tenni, mit az angol bank érczpénz-készleté­nek megóvása végett tett; kénytelen lesz t. i. a kamatlábat fölemelni és ezáltal ismét az osztrák nemzeti bankhoz fordulásra kényszeríti a hazai ipart és kereskedést. Nézetem szerint ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom