Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-440

4M. országos liléi febrn&r 'iO. 1872. 17'? az amerikai rendszer lényegesen különbözik az ő tervétől, a mint azt Wahrmann s Irányi Dániel t. képviselő urak helyesen fejtették ki. Ghyczy Kálmán t. képviselő ur beszéde kezdetén azon aggodalomnak adott kifejezést, hogy mi akkor sem, midőn a valuta helyreállítva lesz, aka­runk önálló magyar jegybankot fölállítani. De én megnyugtatására bátor vagyok azt mondani, és azt hiszem, hogy ez oldalról nem fog senki dementirozni, különösen a miniszter ur sem, hogy ha egyszer a valuta helyreállítva lesz: a magyar önálló bank magától fog jönni, mert felállításának szüksége a dualisticus állam természetében fek­szik. Sőt én még tovább megyek s azt is két­ségbe vonom, hogy vajon Ausztriában magában I a bankmonopolium rendszere meg fog-e maradni ? s nem fog-e más rendszer életbe lóptettetni ott is ? Megvallom azt is, hogy mi nem vagyunk tisztában az iránt; fog-e sikerülni az osztrák nemzeti bankkal egyezségre lépni, ós hogy nem fogunk-e hajótörést szenvedni. De ha egyszer a valuta helyre lesz állítva, s mi a magyar önálló bankról törvényt fogunk alkotni: nem fogjuk kö­vetni a bankszabadság elvét; ámbár én ezen el­vet is tisztelem és ezen theoriát nagyon érde­kesnek tartom; hanem, maga Horn Ede képviselő ur is a bankügyi bizottság jelentésének 84-ik lapján elismeri azt, hogy veszedelmes -lenae az első bank fölállításánál ezen elvet követni ; és én hiszem, hogy midőn ezen elv a határozati javaslatba Íratott : ez a Horn Ede Képviselő ur kedvéért történt, elismerésül azon jeles munká­jáért, a melyet a bankszabadságról irt. Ez a suceós d'estime olyanforma elismerés, mint azt az öreg énekesnőknek, vagy öreg virtuosoknak szokták juttatni, kik annak idejében jól hege­dültek : de a most adott concertben czinezognak, s a hallgatók füleit nagyon bántják. Ezek után, kérem, méltóztassék ezen hatá­rozati javaslatot elfogadni, mert ez practicusabb, mint az ellenzéki javaslat: mert nem compromit­tálja a jövőt és a jelennek megfelel, s az elve­ket a praeticus élet szükségeivel ősszhangzásba hozza. Kérem még egyszer a t. házat, méltóz­tassék az általam benyújtott határozati javasla­tot elfogadni. (Élénk helyeslés jobbról.) Ghyczy Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Nehogy későbben netalán elfeledkezzem reflectálni arra, a mit az én igen t. képviselőtársam Trefort Ágoston legközelebbi beszédében reám vonatko­zólag mondott: kénytelen vagyok megjegyezni hogy többször volt szerencsém a ház többségé­nek tagjaival a bizottságokban mint az ellenzéki kissebbsóg egyik tagja tanácskozni. (Halljuk!) Hálával, köszönettel kell elismernem, hogy több másodrendű kérdésben szerencsém volt a több­ség tagjait egyben-másban capacitalni; de ami KSSPV. H. NAPLÓ 18f|- XXI. a fontos párt-kérdéseket illeti, ezekben a köl­csönös capacitationak alkalmát és helyét részem­ről soha sem tapasztaltam. Itt pedig egy fontos pártkérdés forog fenn. Mi a háznak ezen olda­lán önálló szilárd érczalapu jegybankrendszert kí­vánunk meghonosittatni hazánkban: — ez a mi pártállásunk. {Bal felöl élénk helyeslés, ügy van! Halljuk '.) Önök a túlsó oldalon (Halljuk ]j nem kívánják ezt? (Jobb felől ellenmondás.) Önök to­vábbá is főn akarják tartani azon viszonyt, mely köztünk és a nemzeti bank közt fönnáll. (Ugy van! bal felől.) Ily fontos pártkérdésben az ellen­zéki kisebbségnek az enquéte-bizottságban való jelenléte egyátalán semmi következést — meg vagyok róla teljesen nyugodva — nem eredmé­nyezett volna. Áttérek már most a dolog érdemére. Nem vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy — mint Trefort képviselő ur monda magáról — igen rö­viden nyilatkozhatnám. (Halljuk l Halljuk!) T. ház! Méltóztatik tudni, hogy több nap óta azok ellen, mik határozati javaslatomban foglaltatnak, s azok ellen, miket beterjesztésekor mondani bátor voltam, oly sok észrevétel és ellenvetés tétetett, hogy —- felteszem, —• hogy a t. ház kegyes lesz a birói eljárásnak első sza­bályát követni: „audiatur et altéra pars," s meg fooja hallgatni észrevételeimet, melyeket előadni kötelességem. (Halljuk!) A határozati javaslatnak, melyet beterjesz­teni szerencsém volt, alapeszméje az, hogy a va­luta rendezése iránt a monarchia másik államá­val haladéktalanul egyezkedés kezdessék meg, és mi hamarébb egy önálló, szilárd, érczalapu jegy­bankrendszer honosíttassák meg hazánkban. Ezen alapeszme kivitelére nézve határozati javaslatom­ban azt kívánom, hogy az illető törvényjavas­latok még ez országgyűlés alatt terjesztesse­nek be. Csak ennyit foglaltam a dolog lénye­gére nézve határozati javaslatomba; mert azt hiszem, hogy ezek azok, a mikre törvényhozási intézkedés tőképen szükséges. Az átmeneti intéz­kedésekről, melyek szükségesek lehetnek : hatá­rozati javaslatomban nem szóltam, mert azon, —• azt hiszem — nem téves nézetben vagyok, hogy ezen átmeneti intézkedéseket a kormány saját törvényes hatáskörében is megteheti. Hogy a határozati javaslatnak ezen alapesz­méje ellenkező legyen azzal, a mi Simonyi Ernő különvéleményében foglaltatik, a mint ezt Helfy barátom állította: azt részemről egyátalán el nem ismerhetem. Én azt állítom, hogy határozati ja­vaslatomnak alapeszméje tökéletesen megegye­zik azzal, a mit Simonyi Ernő képviselő ur kü­lön véleményében mondott. Engedje meg a t. ház, hogy a külön véleménynek egy pár rövid passusát fel olvashassam, jelesül annak zárszavait: (olvassa) 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom