Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-437

102 487. országos ülés február Ifi. 1872. gon ezen jegyek a közforgalomban mindenki által elvétetnének, s a belforgalom igenjééinek ily intézkedés megfelelne. De a magyar adós, a magyar gyáros, vagy kereskedő más pénzben kötelezett adósságát a bécsi piaczon ő felsége többi országában ily jegyekkel nem fizethetné ki. — Ezen jegyekkel ott a magyar kereskedő vagy iparos vagy épen nem vehetne semmit, vagy igen terhes feltételek mellett vehetne, és ezen állapot bizonyosan a legkárosabban hatna Magyarország iparára és kereskedésére ós azért én, meglehet hibázom : de azon véleményemben vagyok,, hogy kéuyszerforgalmujegybank felállitása, ha megfelelne is belfbrgalmunk igényeinek, de a külforgalom és külkereskedelem igényeinek nem felelne meg, sőt azt igen nevezetesen megzavarhatná. Hogy ezon nehézségek és hátrányok elhárittassanak, más módról, más fizetési eszközről kell gondoskodnunk, oly fizetési eszközről, mely hitellel birjon nemcsak hazánkban, hanem más országokban is, különösen pedig hitellel birjon azon országokban és tartományokban, melyekkel legnagyobb kereskedelmi és ipari összeköttetésben vagyunk. Az érczpénz oly fizetési eszköz lenne, mely hitellel bir az egész világon. De ezzel nem birva, oly eszközzel, mely hitellel birjon az egész világon, nem rendelkezhetünk. De van pénz, van fizetési eszköz, mely hitellel bir, törvényes fizetési eszköz gyanánt szolgál, mely elfogadandó mindenki által, ugy hazánkban, mint — ha nem is az egész világon, nem egész Európában, — de azon országokban és tartományokban, melyekkel legnagyobb összeköttetésben vagyunk. Ezen pénz, ezen fizetési eszköz: az államjegy, mely mindaddig, mig a monarchia két államának közös jótállása mellett van forgalomban, törvényes fizetési eszköz Lajthán innen és Lajthántul, rendszerint senki által vissza nem utasittathatik. Es ha ezen államjegyekről föltétlenül magunk nem rendelkezhetünk is, de ezen államjegyek mégis Magyarország törvényhozásának ellenőrzése alatt állanak, azokról mások sem rendelkezhetnek feltétlenül : mert mindaddig, mig Magyarország és Ausztria közös jótállása mellett fognak az államjegyek forgalomban lenni: azoknak összege se nem szaporítható se nem kevesbíthető Magyarország törvényhozásának hozzájárulása nélkül, és ezen államjegyeknek convertálása és megalapítása is csak Magyarország törvényhozásának hozzájárulásával történhetik meg, melynek beegyezésétől függ azok megalapításának módozata is, és ez nézetem szerint lényeges különbség az államjegyek és bankjegyek közt ; mert miként Simonyi Ernő képviselő helyesen megjegyezte, az osztrák nemzeti bank jegyeinek sem összegére, sem forgalmi felhasználására, sem biztosítására törvényhozásunknak semmi befolyása nincs. Megengedem, hogy oly nagy fontosságú kérdésnek elintézésére nézve, a milyen az, a melyről most tanácskozunk, igen különbözők lehetnek a vélemények, és hozzá kell tennem ehhez, hogy nagyon nehéz valamely határozott vólemónynyel bizonyos irányban fellépni, midőn arról, hogy a kormány e tekintetben mi véleményben van, egyátalában semmi tájékozással nem birunk, nem tudjuk, hogy mi kilátása van a kormánynak egy vagy más irányban sikerrel íelléphetni. Mint képviselőnek, mégis kötelességem levén véleményemet, legjobb belátásomat elmondani; nem tehetem, hogy a t. ház figyelmét fel ne hívjam egy tervre, mely az országos bankügyi bizottság által kihallgatott szakértők egyike által felemlítve volt, és egy tekintélyes pesti lapban is a múlt évben tüzetesen tárgyaltatott, s a mely azon esetre, ha a valuta megoldása igen sokára elhalasztatnék : akkor is, ha itt elhangzik, nézetem szerint viszhangra fog találni a nemzet közvéleményében. Ezen terv rövid szavakban következőkép hangzik: Azon esetre, ha a valuta legközelebb helyre nem állíttathatnék, s csakis ezen esetre, és csakis addig, mig a valuta helyreállittatik : állítassák föl, de egy oly jegybank, a melynek alapja a forgalomban lévő államjegyeknek elegendő nagyságú összegéből álljon. Ezen alapon az ily bank, miként az a banküzleteknél közönségesen szokás, kétszer, háromszor annyi jegyet bocsáthat ki, de jegyei kényszerforgalommal egyátalán nem bírnak, hanem államjegygyei minden órán fölválthatók. E terv uem uj. Eszakamerikában száz meg száz, talán ezer jegybank ezen alapon folytatja jelenleg is üzletét, mert ott is, mint nálunk, nagy összegben vannak forgalomban az államjegyek, ott is, mint nálunk az államjegyek változó disagioval vannak forgalomban, de törvényes fizetési eszközt képeznek, ugy mint nálunk, az ily állam jegyek képezik ott is a bankok forgalmi alapját és a bankok ott jegyeiket nem érczpénzen, hanem azon államjegyeken kötelesek fölváltani. És azon száz meg száz jegybank ott a nemzetgazdászatnak nagy hasznával akadálytalanul folytatja üzletét: miért volna tehát lehetetlen nálunk az, a mi ott lehetséges ? {Helyeslés a hal oldalon.) Tegyük fel, hogy egy részvénytársaság 30 — 40 millió irtot letesz államjegyekben alapul, ezen alapon a bankoknál bevett szabály szerint két, három annyi bankjegyeket tehet forgalomba, két-három annyi tőkével folytathatván tehát