Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-437
100 4S7. orsüágos ülés február IS. 1872. Ha mindezeket tekintetbe veszszük, nem lehet tagadni, hogy igaza volt igen t. barátom Simonyi Ernő urnák, midőn azt állította, hogy a valuta helyreállítására kedvezőbb alkalom annál, mely most kínálkozik: eddig még nem volt s egyhamar nem is reménylhető, s ezen kedvező alkalmat elszalasztani oly hiba lenne, mely utóvégre is az államháztartás és nemzetgazdaságunk nagy kárával boszulná meg magát; ós ezt anynyival inkább lehet állítani, mert a nemzetgazdaság rendszeres fejlődésének egyik főfeltétele a rendes, biztosított, állandó érezforgalom; ennek megállapítására és fenntartására pedig önálló jegyeit érczpénzzel mindig beváltó szilárd jegybankok okvetlenül szükségesek. A valuta helyreállítása nélkül ily jegybankok felállítása nagy nehézségekkel jár, ha nem teljesen lehetetlen; de a valuta helyreállítása után akár egy, akár több ily jegybank felállításának semmi nem áll útjában, s ez által nemzetgazdaságunk rendszeres fejlődése előmozdítva és biztosítva lesz. Mily módon kelljen a valutát helyreállítani: ez meghozott törvényeink szerint a két állam közti kölcsönös egyezmény tárgya levén, egyelőre nehéz ehhez szólani. Én e tekintetben csak kettőt kívánok megjegyezni. Először azon meggyőződésben vagyok, hogy a valuta hel}'reállitásának különböző módozatai közt legczélszerübb lenne a függő államadósságnak előleges megosztása, hogy azután a függő adósság saját részének convertálása, a valuta helyreállítása iránt mindegyik állam a maga érdekeihez képest szabadon intézkedhessek. Másodszor pedig nem hallgathatom el azt, hogy, nézetem szerint, a valuta helyreállítása iránti egyezmény a monarchia másik államával igenis lehetséges, és ezen egyezmény megkötése ellen, ha — mondom — erre kormányunknak komoly és őszinte szándéka van : a monarchia másik állama törvényhozásánál és kormányánál nagy akadályok aligha fognak fölmerülni. Ezen meggyőződésemet azon egyszerű érvvel indokolom, hogy a valuta helyreállítása igenis érdekünkben van nekünk is; de sokkal nagyobb érdekében van a monarchia másik állama polgárainak, mert a valuta helyreállítása, más szavakkal a pénz, a tőke, az ingó vagyon értékének megszilárdulását, öregbedését jelenti; az pedig, mit mi ezen czikkekből bírunk: igen sokkal kevesebb annál, a mi ugyané czikkekből a lajthántuli tartományok polgárainak birtokában van. Ezeknek tekintetéből bátor vagyok a t. ház elé a következő határozati javaslatot terjeszteni. (Halljuk!) Határozati javaslat. A minisztérium oda utasittatik, hogy az államjegyekből álló függő adósságnak megállapítására vagy megosztására szolgáló rendszabályokra nézve ő felsége többi királyságai és országai minisztériumával az 1867: XV. törvényczikk 5. §-ának értelmében egyezményt haladék nélkül igyekezvén létesíteni : még a jelen országgyűlés alatt törvényjavaslatot terjeszszen elő a valuta helyreállítása és egy önálló, jegyeit érczpénzért mindig beváltó s a magyar korona országainak mindazon vidékein, melyekben a forgalom érdekei igénylik, fiókokkal ellátandó jegybanknak Pesten oly módon leendő felállítása iránt, hogy az átmeneti nehézségek tekintetéből ily módon felállítandó jegybanknak szabadalma lehetőleg rövid időre szoríttatván, ennek elteltével a törvény átalános rendeletei által szabályzóit bankszabadság életbe léphessen. Beadja Ghyczy Kálmán, Tisza Kálmán, Móricz Pál, Tisza László, Papp Lajos, Győrffy Gyula, Pilisy László, Chorin Ferencz, Várady Gábor, Plachy Tamás, Gáspár András. P. Szathmáry Károly. Ezen határozati javaslatomba, t. ház, azon oknál fogva, melyet beszédem elején említettem: csak azt foglaltam, mit Magyarországnak a bankügyben joga és érdeke szerint okvetlenül követelni kell és csakis azt foglaltam, mire, nézetem szerint, törvényhozási intézkedés szükséges. Határozati javaslatom kiegészítésére tehát el kell mondanom egynémelyeket, miket határozati javaslatomba épen azért nem foglaltam, mivel — nézetem szerint — a kormány által is teljesíthetők s törvényhozási intézkedést nem igényelnek. Ezeket el kell mondanom azért; mert azokból bővebben ki fog tetszeni, hogy részemről azon határozati javaslatot, melyet Trefort képviselő ur nyújtott be: mért nem fogadhatom el. Nem lehet tagadni, hogy igen sokszor nem történik meg az, mit bizonyosan megtörténendőnek vélünk és igy lehet, hogy a monarchia másik államának irányadó pénzügyi körei a valuta helyreállításának épen azon okból kivánandanak akadályokat elébe gördíteni, mely okból mi azt létesíteni akarjuk. Mi átlátván, hogy egy szilárd érczalapon nyugvó jegybank felállítása a valuta helyreállításával válhatlan kapcsolatban van, azt mondjuk: helyre kell állítani a valutát, hogy lehessen Magyarországon valóban egészséges bankrendszer. Részemről azt hiszem, hogy ez nem fog megtörténni; hiszem pedig azért, mert meg vagyok győződve, hogy a bécsi pénzhatalmak ily önző törekvései ellen egyhangúlag fel fog szólalni, fel fog kelni velünk a valuta helyreállítása kérdésében egyiránt érdekelt lajthántuli összes közvélemény. De ha óvatosan akarunk eljárni, minden