Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-416

92 416. országos ttlé is január 10. 1872. bészeti osztályra nézve történhetik még ideiglenesen némi eltérés; de ez meg fog szűnni. Ezen tanársegédek oly szakfórfiak, a kiknek, hogy elérjék azon képzettségi fokozatot, hogy betölthessék ezen állomást: 17 évig kell iskolába járniok. És az orvostudori diploma épen annyiba kerül nekik, a mennyi egy évi fizetésök, t. i. 400 frtba. Ugyanezen íácultásnál, hol a tanársegédek alkalmazva vannak : a szolgák fizetése csak 25 írttal kevesebb, mint az övé. Másrészről az állatgyógyintézetnél, hol pedig csak hat évi tanfolyam szükségeltetik, hogy betölthesse az illető a tanársegédi állomást: 500 frton fölül áll a tanársegédek fizetése. T. ház! Mindnyájan meg vagyunk arról győződve, mennyire van szükségünk arra, hogy a fiatalabb nemzedék arra buzdittassek, hogy a komolyabb tudományokkal foglalkozzék, mennyire van szükségünk, hogy a tudományos tanerők száma szaporodjék. Azt mondják, hogy nem lehet életbeléptetnünk egy kellő állami közegészségügyi szervezetet : mert nincsenek kellő számú és képzettségű orvosaink, mert nem birunk a szükséges tanerőkkel. T. ház! Azt hiszem, hogy ha igy járunk el a tanársegédek fizetésének megállapításában : jövőre vajmi csekély számú erők lesznek rendelkezésünkre. En tehát lehetőleg mindent figyelembe véve, bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani a következő indítványt: hogy az egyetemi tanársegédek évi dija 420 frt helyett 800 frtra emeltessék; ami, ha elfogadtatnék: az egész összegkülönbség nem tesz többet mint 7000 és néhány száz frtot; 7 ezer és néhány száz frtot pedig, azt hiszem, nem volna eszélyes megtakarítani akarni ez esetben, és megtartani a miniszter által előirányzatba hozott csekély összeget, a mely mellett azon uraknak existálniok is alig lehet. Tehát bátor vagyok e tekintetben e rovatra vonatkozó módositványomat felolvasni. „Az 1872. évi költségvetési előirányzatban a pesti magy. kir. egyetem orvosi és bölcsészeti facultásánál alkalmazott tanársegédek évi fizetése nem 420, hanem 800 írtban állapittatik meg." Hozzá teszem, hogy azért hivatkozik ezen módositvány az említett két facultásra, mert a jogi és theologiai faeultásnál nincs tanársegéd. Deák Ferencz : T. ház! Schwarcz Gyula t. képviselő urnák indítványát én is pártolom. Valóban lehetetlen el nem mosolyodni, de keserűen elmosolyodni: ha azt látjuk, hogy a tanársegédeknek évi fizetésök 420 frt és ebből neIkik Pesten kell subsistálniok. Mennyit panaszkodunk, hogy az egyetemhez nem kapunk elég alkalmas embert. Pedig ilyen fizetés mellett azt is csodálom, hogy egyátalában kapunk. Sokszor magunk rójuk meg ós megróttuk valaha némely nagyurainkat, kik komornyikjuknak sokkal több fizetést adtak, miat gyermekeik nevelőinek. Ugyan — kérem — nem esnénk-e hasonló hibába ? {Helyeslés). Hiszen igaz ; azok a tanársegédek, kik most vannak alkalmazva: fiatal emberek; de ha azt akarjuk, hogy az egyetemre jeles tanárokat neveljünk, ha azt akarjuk, hogy Magyarországból kerüljenek ki a jeles tanárok és ne egyedül külföldre legyünk szorítva: módot kell nyújtani arra, hogy az illetők magokat kiképezhessék; 420 frt évi fizetés mellett pedig csak tengődni fognak ós nem előhaladni a, tudományokban. Én meg vagyok győződve, hogy ahhoz, hogy valaki 420 frt mellett ily állást elfogadjon: vagy óriási ügyszeretet Kell, egész az enthusiasmusig vitt buzgolkodás a tudomány iránt; vagy megdönthetlen érzése annak, hogy többet alig tudnának másutt is keresni. (Igaz! Ugy van!) Ne tegyük ki ennek az ország legfőbb tudományos intézetét! Higyjék el a képviselők, hogy a mit mi a nevelés, az oktatás terén meggazdálkodunk: annak igen drága árát adjuk meg, (Átalános helyeslés.) oly árát, melyet nem lehet összegekben kifejezni, s melyet századok múlva is meg fog a nemzet érezni. En Schwarcz Gyula képviselő ur indítványa' pártolom. (Átalános élénk helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (olcassa as indítványt) : „Az 1872-ik évi költségvetési előiráuyzatban a pesti magy. kir. tud. egyetem orvosi és bölcsészeti facultásain a tanársegédek évi dija nem 420, hanem 800 frtban állapittatik meg." Hoffmann Pál: T. képviselőház! Nem kivánok azokra visszatérni, mik a vallás- és közoktatásügyi miniszter budgetjének átalános discussiója körül nemcsak általam, hanem más képviselő urak által is elmondattak s a miket azokra válaszolókig az igen t. miniszter ur elmondott, nemcsak azért, mert az a tanácskozási szabályokkal nem lenne megegyeztethető; de azért is, mert nem látom át annak czélját; — határozzon a jövő. Jelesül én részemről szívesen meg fogok hajolni, ha a jövő azt fogja bizonyítani, hogy azon sebek, melyekre én tények felhozása mellett rámutattam: nem léteznek; de viszont azt hiszem, hogy ha azon sebek léteznek: az igen t. miniszter ur szavai egyedül magokban véve azokat nem fogják eloszlatni. Csakis a most szőnyegen lévő tételre vonatkozólag vagyok kénytelen oly valamit ismétlőleg felemlíteni, mit egybevéve az átalános discus-