Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-416

416. országos ölés jannár 1». 1872. 83 fordittatik csak egészben, ebből 230,000 forint dobatik ki hiában haszontalan czélra: ezt nem látom szükségesnek. En szükségesnek látom utasíttatni a közok­tatási miniszter urat, hogy miután a törvény­ben nincs meghatározva a tanfelügyelők száma, és a tapasztalás azt bizonyítja, hogy az ekként kinevezett tanfelügyelők nem teljesitik azon kőtelességöket, melyet a törvény reájok ruház : eziránt más j'avaslatot terjeszszen a ház elébe és gondoskodjék a tanfelügyeletnek máskénti ren­dezéséről. Miután t. barátom, Csiky Sándor, beadta azon határozati javaslatot, hogy mivel itt főfel­ügyelőről a törvényben szó sincs, s e törvény­ellenes elnevezés a budgetbe becsusztattatott: ez töröltessék; e részben magam indítványt tenni nem tartom szükségesnek; hanem utasitandónak vélem e tanfelügyelői költségvetés megvitatásá­nál a t. közoktatási miniszter urat a követke­zőre: „Utasittassék a közoktatási miniszter, hogy még ez ülésszak alatt terjeszszen a ház elé a népnevelés állapotáról ós a tanfelügyelők múlt évi működéséről oly jelentést, melyből meg lehes­sen ítélni: vajon a tanfelügyelők átalában és egyenkint teljesítették-e, és mennyiben telje­sítették az 1868. XXXVIII törv.-czikk rendeletét. Nem kell magyaráznom azon kötelességeket, melyek a tanfelügyelők elé rovattak, azok igen nemes és igen jeles kötelességek, mert e törvéDy először megrendeli a gyermekek tankötelezettségét; megrendeli másodszor azt, hogy minden községben iskolaszék állittassék fel, és követeli azt, hogy a tanfelügyelők ügyeljenek fel arra, hogy minden gyermek jár-e tanodába ; és ha nem: háromszori megintés után pénzbün­tetéseket szabhatnak; megrendeli harmadszor azt, hogy a tanfelügyelők az iskolatanácsban elnököljenek és az iskolatanácsnak jelentést te­gyenek aziránt: vajon a törvénynek a tanodára nézve felállított rendszabályai teljesittetnek-e vagy nem? A t. miniszter ur múltkori beszédében megemlítette, hogy ezer és néhány száz hitfele­kezeti iskola megintetett. Jól tudom ezt: de a törvény határozott kötelességévé teszi a t. miniszter urnák és a tanfelügyelőknek felügyelni arra, hogj' ha a hitfelekezeti iskolák nem telje­sitik kötelességeiket : akkor a megintés íél­évenkint tétessék ; mert ha nem teljesitik: akkor világos, hogy azon tanfelügyelő-iskolaszék és maga a miniszter ur sem teljesítheti kötelességét. Ezek és még több az 1868-dik XXXVIII-dik törvényczikkben igen jól és jelesen megszabott indokok azok, melyeknél fogva kötelességemnek tartottam beadni e határozati javaslatot s fel­kérem a t. házat, hogy az országgyűlés által alkotott törvénynek eleget tétetni legyen szives. Nem mondom én hogy nincsen egy-egy tanfelügyelő, ki nem teljesíti kötél élességét; de e jelentésekből meg fogja látni a ház: vajon való-e az egész országban e tanfelügyelői hivatal irányábani el­terjedt közvélemény, hogy az mostani szerkeze­tében egyátalában nem felel meg hivatásának. Vagyok bátor még pár szót szóini a t. mi­niszter ur múltkori beszédére, melyben felhívta a képviselőket, hogy ily tanfelügyelők ellen adatokat szolgáltassanak a minisztériumnak; én azt hiszem, hogy e törvény az adatokat kezébe szolgáltatta a t. miniszter urnák. Ebben meg van szabva, hogy minden tanfelügyelő mit kö­teles tenni minden évben, és aki ezt nem telje­sítette, ki a statistikai részletes kimutatást elő nem terjesztette: az ellen az adat a t. miniszter ur kezében van. Egyszer én is szolgáltam a t. miniszter urnák e részben adatokkal, és most, nem egyéniségekre menve, hanem a tárgy teljes komolysága szerint, melylyel a népnevelés iránt viseltetem, csak azt ismétlem: vajon képviselő és tanfelügyelő lehet-e valaki? Deczember 5-én szintén mondottam ezt és azon nézetemet fejez­tem ki, hogy az, aki Pesten 8 — 9 hónapig kép­viselői tisztét teljesíteni akarja: nem teljesítheti tankerületében kötelezettségét, és reményemet fejeztem ki, hogy e részben a t. miniszter ur majd szép szerével intézkedni fog. Én ez alatt azt értettem, hogy önök t. Si­monyi Ernő barátom a hivatalok cumulatiójából származó corruptióra tett megjegyzéseit tekin­tetbe veszik. Én a hivatalok cumulatióját a képviselői állással összeférheti ennek tartom, mert ez nem vezethet egyébre, mint corruptióra, me­lyet Simonyi Ernő t barátom már emiitett. Azért ismétlem kérésemet a t. közoktatás ügyi miniszter úrhoz, s azt hiszem : már van adat sokakra nézve; hanem miután tapasztaljuk, hogy ezen adatoknak semmi következése nincs|: akkor engedje meg, ha hozzá fordulunk, azaz, ha a ház előtt mondjuk el, illetőleg azt, mint­határozati javaslatomban is indítványoztam, hogy t. i. utasítsa a t. ház a miniszter urat arra, hogy mindenekelőtt még ezen ülésszak alatt ter­jeszsze be hivatalos jelentését a tanfelügyelőkre vonatkozólag. (Helyeslés bal felől.) Szelestey László: T. ház ! Bocsásson meg a t. képviselőház, ha ez alkalommal én is, szokásom ellenére, türelmét rövid időre igénybe venni bátorkodom. Nemcsak azért, mert hivatás­szerű kötelességemnek ismerem, különösen a nép­oktatási viszonyokra nézve, a gyakorlati életből némi felvilágosításokkal szolgálni; hanem azért is , mert — íeltogásom szerint — a népoktatás kérdése egyike a legfontosabb kérdéseknek, me­lyek ez idő szerint Magyarország ugy politikai, 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom