Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-416
416. országos ülés január 10. 1872. annak állapotáról időről időre, évről évre kellő felvilágosítást, értesülést nyerhessen. Megvallom Őszintén, hogy azt, mikép a miniszter urnák ezen egész előirányzati javaslatában, előterjesztésében a tanulmányi alap mibenlétének kérdése szóval sincs emlitve: nem tulajdonithatom másnak mint azon körülménynek, hogy ezen általa oly dúsan javadalmazott központi igazgatás személyzete nem végezte munkáját ugy, a mint ezt végezni kellene. Mert uem tehetem fel oly állami férfiról, oly minden tekintetben szigorú, correct miniszterről, mint Pauler miniszter ur, hogy ő maga nem kívánná ezen tanulmányi alap mibenlétéről szóló jelentéseket a lehető részletességgel a ház elé terjeszteni. Hogy azonban mégis késett ezt tenni: nem tulaj donithatom másnak mint annak, hogy a központi igazgatás személyzete, mint a melyhez az illető tanulmányi alap kezelésének fölügyelete tartozik, a gazdasági személyzet s a számvevőség nem dolgozik ugy, a mint kellene. Mert különben azt hiszem, megérdemelte volna a tárgy, hogy előttünk feküdjék oly jelentés, mint a minőt a boldogult Eötvös miniszter terjesztett a ház elé. Innét van azon különös aránytalanság ezen egész előirányzati javaslatban, hol az egyetem költségvetésénél a fedezeti és szükségleti rovat kimutatását látjuk, a gymnasiumoknál pedig nem, a tanulmányi alapról a fedezeti rovat alatt sehol a legkisebb, legcsekélyebb említés sincs téve. Hasonlag a központi igazgatási személyzet hibául rovom fel, legalább részemről, hogy a mit a miniszter egész buzgósággal igyekezett tenni, — mert tudjuk, hogy csakugyan igyekezett tenni : — szintén még nem terjeszthető elő: a legmagasabb tanfolyamok s gymnasiumok statistikáját; de nemcsak az iry nagy dolgok, de az apróbbak is igen-igen elárulják, hogy a központi igazgatási személyzet mennyire nem ért azon munkához, mennyire nem fog oly alaposan a munkához, a mint kellene. íme a miniszter az ő előirányzati javaslatát azon részletek alapján terjesztheti csak a ház elé, mely részletek neki az alárendelt közegek által a központi igazgatásban szolgáltatnak. És mégis minő sajátságos dolgot veszünk észre? A pesti kir. m. t. egyetemen tudjuk, hogy a tudori szigorlatok most is fennállanak ; de tudjuk azt is, hogy a szigorlatoknak dija nagyon súlyos. Az orvosi faeultasnál épen a minap beszélték a tanárok, hogy körülbelül 400 frt a diploma ára; de miután évenként történnek tudori avatások: ez mégis egy néhány száz frttal évenként kilátásba helyezendő lett volna, épen ugy, mint kilátásba helyezte a miniszter a tanári vizsga jövedelmeit és mégis a tudori szigorlat jövedelméről az egész költségvetési előirányzat javaslatában szó sincs. Ez nem a miniszter hibája annyiban, a mennyiben a felelőssége alatt álló személyzet hibája első sorban, hibája azon személyzetnek, mely hanyag, ós mely, ha nem is átalában véve, de nagyrészt oly férfiakból áll, kik nem tudják, miképen kell hozzá fogni azon munkához, melyre utalva vannak. A bölcsészeti kar .... Elnök : Engedelmet kérek, most a központi igazgatásról van szo. Sclrwarcz Gyula: Igen, épen a központi igazgatás személyzetének hanyagságát és tájékozatlanságát jelzem. A bölcsészeti kar még e napokban a miniszter elé fog terjeszteni egy kórvényt, miről a karnak egy tagja volt szives engem értesíteni. Ez is nagyon jellemző azon műgondra nézve, melylyel e személyzet eljár. Van a bölcsészeti karnál egy önképző kör és ez önképző kör helyiségeire évenként 156 frtot kapott eddig a költségvetési előirányzatban a miniszter utján. Egyszerre a 156 frt kimaradt az előirányzatból, miért? azért, mert a központi igazgatási személyzet tagja azt gondolja, miután a karnak most nem egy szolgája, hanem kettő van, a másik szolga szobája emennek ingyenesül szolgálhat. De tényleg a dolog nem ugy áll ; mert a senatus facultas elhatározta, hogy azon 156 forint fog tényleg kifizettetni most is és igy a központi igazgatási személyzetnél a bölcsészeti facultas részére abban állapodtak meg, hogy az egyetemi tanulmányi alapból fog az fedeztetni. Ily apróságokból látjuk, t. ház, hogy menynyire nem képes a jelen személyzet megfelelni föladatának és azon várakozásoknak, melyekre ugy a ház, mint a miniszter ur is iránta jogosítva van. Nagyon csodálom, hogy ily nagy összeg 257,984 írt van magában az előirányzatban a jövő évre kitéve a nélkül, hogy a központi igazgatási személyzet gyökeres újjá szervezése szándékoltatnék és foganatosíttatnék. Meg vagyok győződve, hogy annak egész működése nem fog javulni mindaddig : mig a miniszter ur tekintetbe nem veszi mindazon figyelmeztetéseket, melyek már két költségvetés tárgyalása alkalmával tétettek és pedig mind a hivatalnokok qualificatiójára, mind magára az úgynevezett szolgálati pragmaticára vonatkozólag korszerű törvényt nem alkot, vagy maga kellő szabályrendeletet ki nem bocsát és az ügyrend másképi beosztását nem eszközli. Ezekre nézve már több év előtt voltam bátor megjegyezni, hogy nézetem szerint, de mások nézete szerint is a tömérdek alosztályok számát nagyon apasztani lehetne, és ennek kö10*