Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-412

41 á országos üléK dccmnbti 22. 187!. 49 oldali bizottmány szavai szerint, vagyunk a ma­gyar nemzet létének ellenségei és túlzók vagyunk. T. ház! Eltekintve attól, hogy mennyi­ben és miért hibás vagy vétkes a baloldal azért, hogy mi ezen oldalon és pedig a legszélső bal­oldalon ülünk, ami a túlzást illeti: arra nézve megjegyzem, hogy a mi túlzott kérésünk, köve­telésünk ugyanaz, mik a múlt országgyűlés időszakában a jobboldaliaké voltak, és hogy ezen országgyűlésen a nemzetiségbe!iek közül kevesen ülnek a jobb oldalon: az nem a magyar ellen­zéknek vétsége miatt történik, hanem azon elégedetlenség miatt, mit a kormány a nemze­tiségeknél előidézett. Hogy ha mi a magyar nemzetnek és államnak, melyekkel a kor­mánypárt és baloldaliak magokat identificálják, ellenségei vagyunk; hogy ha mi Magyarország vagy a magyar nemzet ellenségei volnánk: nem lettünk volna a német centralisták és Schmer­iing idejében Magyarország önállósága és az alkotmány helyreállítása mellett. Hogy a magyar alkotmány helyreállítása fog-e a magyar nemzetnek előnyöket sze­rezni, azt akkor is jól tudtuk; de elvártuk és reményltük, hogy a magyar állam- férfiak vala­mit elfelejtve, valamit tanulva, a mi jogos és méltányos óhajtásainkat és követeléseinket tel­jesíteni fogják. Hogy ezt nem tették, hogy a népek elégületlenek ugy Horvát-Szlavonország­ban, Határőrvidék-, Erdély- és Magyarországban : annak nem mi vagyunk okai, valamint egykor sem voltak vétkesek a magyar államférfiak, mert a magyar nemzet az osztrák uralom és rendszerrel nem voltak megelégedve. Elnök: Kötelességem figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy napirenden van a közokta­tási minisztérium költségvetése: méltóztassék e tárgyhoz szólani. Miletics Szvetozár: Azonnal rá fogok térni; azt hiszem, ha másoknak szabad volt a deb­reczeni méntelepről egynehány szót beszélni: jo­gomban áll, az én álláspontomat is kifejtenem. Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei nemcsak azért, mert megelégszünk, mint hogy erőnk arra elégséges, ha a mi nemzeti létünk fenntarthatik. De nem is vagyunk képesek más nemzeteket elnyomni, már csak azért sem, mert valóságos demokratikus nemzetnek fiai vagyunk, kik tudják, hogy oly nemzet, mely más nemzetnek elnyomása vagy megsemmisítése után vágyódik: csak egy absolutistieus uralkodó vagy más erősebb nemzetnek eszközővé válik. De másrészről nem voltunk, nem vagyunk, és nem leszünk hajlandók, nemzetiségünket és annak létfeltételeit bármely állam vagy nem­zetnek oltárára áldozni. Hogy pedig a magyar nemzet létének feltételei összhangzásba hozas­KÉFV. H. NAPLÓ 18 5f XX. sanak a mi nemzetiségünk és művelődésünk fel­tételeivel : az az uralkodó nemzet kezében áll, mert kezében van a hatalom. Nem vagyunk mi akármely más nemzetnek ellenségei, de igenis ellenségei vagyunk. . . . Elnök: Kmryteíen vagyok ismételve meg­kérni a t. képviselő urat, ne polemizáljon a hír­lapokkal, hanem szóljon a tárgyhoz. A házsza­bályok értelmében a napirendre kitűzött tárgy­tól eltérni nem lehet: most pedig a vallás- és közoktatási minisztérium költségvetése van napi­renden. Miletics Szvetozár: Azért, mert látom, hogy a közoktatási költségvetés azon politika kifolyása, mely politika csak a magyar nemzetet veszi fel mint egyedüli alapot, azért én e költ­ségvetést meg nem szavazom. Ezen egész költségvetés azt mutatja, hogy az egész összeg, mely circa 3 1 /* millióra megy: csupán csak magyar nemzeti czélokra van elő­irányozva, és pedig a III. czim alatt felsorolt tanintézetek, melyek költségei 200.000 frtot, majdnem 3 száz ezer irtot tesznek. kiválóan magyar jellegűek; egyet sem találunk , legyen az gymnasium, reáltanoda vagy bármely más középiskola, melyben más nyelven adnának elő a tantárgyak, mint magyarul. Hasonlólag vagyunk a IV. czimben felsorolt ösztöndijak-és más tanulmányi czélokkal. Ösztön­dijak majdnem kizárólag magyaroknak adatnak: szerbet csak egyet ismerek, ki ösztöndijat kap, valami Petrovich, és pedig 200 frtot. Tanulmányi czélokra nincs egy tétel sem előirányozva, mely a szerbek vagy románok előnyére volna. így vagyunk a közművelődési szükségletekkel is. A vallás-budgetből csak 25.000 frtot kap­nak a szerbek; előirányozva van összesen száz ezer forint, miből az erdélyi román keleti val­lásúak 50.000 frtot kapnak, a másik 50.000 felosztatik a magyarhoni szerbek és románok közt, ugy hogy a szerbek alig kapnak 20,000 frton felül. Ami az iskolákat illeti, egyedül csak az újvidéki gymnasium segélyeztetik 9000 és néhány száz forinttal. A t. ház megszavazott ámult év­ben csak 8000-et, és pedig oly föltétel alatt, a mint már nekem alkalmam volt egy izben inter­pellatiómban kifejezni, még pedig oly föltétel alatt, melyet az illető patronatusnak nem sza­bad elfogadni, és igy azok segély nélkül fognak maradni. Ha pedig tekintetbe vészük először azt, hogy az állam déli vidékén egy gymnasium sem fog felállíttatni, hogy a mi szerb gymnasiumaink másoknak is nyitva állanak, és másodszor azt, hogy ha a kormány figyelembe veszi, hogy mi t

Next

/
Oldalképek
Tartalom