Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

411. országos Ölés deezember SÍ. 1871. 33 Én, t. ház, tekintve a tárgynak meglehetős kimerített voltát; tekintve az előrehaladott időt: nem fogok mindazokra, a mik itt mondattak, felelni, sem átalánosságban nem fogom elmondani azt, a mit a tanügyről egyszer-másszor életemben én is olvastam, mint ezt egy képviselőtársunk ma is tette. Mindennek meg lesz a maga helye és ideje. Mint kelljen a gymnasiumokat rendezni, minő tantervek szerint, azt annak idején meg lehet vitatni. Én csak némely átalános észrevételekre kivánok refleetálni, s némely átalános elvekre, melyek itt megpendítettek : nézetemet elmondani, azért elmondani nézetemet, mert ez az ami — gondolom —, leginkább helyén van az iránt, hogy mit tartok én a közművelődés érdekében az iskolai és főleg a felsőbb iskolai oktatásra vonatkozólag, főbb vonalaiban és elvi szempontból az állam teendője nek. Mielőtt azonban ezt tenném, csak egy észrevételem van Schwartz Gyula t. képviselőtársam előadására. {Halljuk!) A t. képviselő ur abban, hogy a kisebbségi vélemén}- aláírói, — kikhez, mint ezt tudni méltóztatik, én egyébiránt nem tartozom, — mondom abban, hogy a kisebbségi vélemény aláírói némely tanári fizetések emelésénél is takarékoskodnak : látja Magyarország szomorú sorsának garantiáját. Nem vitatom most, hogy Ghyczy Kálmán t. barátom nem tévedhet-e egy, vagy más dologban? 0 a esalhatatlanságot bizonyosan nem fogja magának vindieáíni. De bármint vélekedik is valaki azon barátaim közöl, kik aláírták a kisebbségi véleményt; nem hiszem, hogy legyen e házban, legyen e hazában csak egy ember is, a ki abban, hogy némelyekben nem értenek egyet Schwartz Gyula képviselő úrral; az ország jövendő szomorú sorsának garantiáját látná; inkább hiszem, hogy lennének elegen, kik e szomorú garantiát abban látnák, ha vele mindenben egyetértenek. A t. képviselő ur különben illustratioul jónak látta egy túloldali képviselőtársamnak is kedvenez themáját a debreczeni méntelep ügyét felhozni. (Jobh felől derültség. Halljuk í) Hogy a t. képviselő ur a túloldalon ezen példát szereti: azon nem csudálkozom; de igenis csudálkozom azon, hogy épen Schwartz Gyula képviselő ur választotta ezt akkor, midőn, ha akart volna: rokontermészetű sokkal nagyobb terheket hozhatott volna fel. Csudálkozom pedig több oknál fogva. Először, mert szerencsétlenül választotta, miután ugy a t. túloldali képviselő urak, mint a t. előadó urnák felszólalása folytán kiderült az, hogy a kisebbségi vélemény aláírói nem szavaztak arra ; de csudálkozom azért is, mert ő, ki a EÉPV. H. NAPLÓ 18ff XX. tanügy meleg barátjának hirdeti magát, legkevésbbé lett volna feljogosítva oly ügyben felszólalni, a mely oly város érdekében tétetik, melynek érdemeit a tanügy körül igen-igen hosszú idő óta senki tagadni nem fogja; csudálkozom, hogy midőn épen azon város érdekeiről van szó, mely 1848. óta majdnem 20 éven keresztül, 1848 — 49-ben a haza iránt tanúsított hűségéért minden érdekeiben systematice üldöztetett, mondom, hogy Paczolay t. képviselőtársamnak ez kedvenez tétele — azon nem csudálkozom; — de az elmondottak után — igen, hogy Schwartz Gyula t. képviselő urnák is kedvenez ihemája. Ami már most a félhozott átalánosabb nézeteket illeti: fölemlittetett itt először is a vizsgák kérdése. Én részemről a vizsgát illetőleg nem hogy megrovást tennék azért, hogy ha a vizsgák szigorúak ; de sőt meggyőződésem, hogy vagy ne legyenek vizsgák, vagy legyenek szigorúak ;s a hibát, ami nálunk tagadhatlanul van, nem ott látom, hogy ha az érettségi vizsgák, a melyeknek elismerem, módosíttatniuk kell, szigorúak: hanem ott látom, hogy a szigorúság nem alantabb kezdődik. Mert igen természetes, ha az érettségi vizsgának egy, 8 —10 évet a tanpályán töltött, majdnem emberkort elért fiatal ember visszavettetik: az nehezen esik az illetőnek, és alig lehet emberiségi szempontból rósz néven venni, ha tekintetbe vesszük azon fiatal ember- nek helyzetét, a szülőknek helyzetét, ha gyakran megkegyelmeznek ott, hol a tanügy azt követelné, hogy teljes szigorral járjanak el; hanem követelni kell a szigort ott, a hol, ha a gyermek a pályáján megakasztatnék, más életpályát választhat és a melyen a maga, családja és hazájára nézve hasznos polgárrá válhatik. Ezt a vizsgákra nézve az alsó- és közép-iskoláknál. Az is mondatott, hogy a görög nyelvet hogyan és mint kellene tanítani. Én részletesen a kérdésbe elegyedni nem akarok. Elismerem és azok nézetében osztozom, kik azt mondják, hogy minden szakpályára annak tanulását követelni nem lehet; hanem miután kivált a mi helyzetünkben a nyelvismeret, a műveltségnek elutasithatlan kelléke : igenhelyesnek tartom azon eljárást, hogy a tanuló a görög nyelv tanulásától mentessék fel oly feltétel alatt, hogy valamely civilizált élőnyelvet tanuljon. Fölhozatott Jámbor Pál t. képviselő ur által egy oly kérdés, mely a legfontosabbak egyike; fölhozatott a tandíjak kérdése. 0 azt mondotta, hogy a tandijt el kell egyszerűen törölni. Én tudom, t. ház, tapasztaltam már más alkalommal is, hogy bizonyos tekintetben népszerűtlen dolog ez ellen felszólalni; de midőn a 5