Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-427

127. orsíáges fllés január 23 1872. 391 egyenesen kimondotta, hogy addig fog az tar­tani, mig terheit a gymaasium alapitványaiból nem fedezheti. Az államsegély pedig folytonosan igénybe vétetett; tehát nekem feltételeznem kel­lett, hogy nem képes e költségeket fedezni. {He­lyeslés jobb felől.) Midőn boldogult elődöm előterjesztést tett az iránt, hogy a 6200 frt 8000 frtra emeltes­sék fel: akkor egyenesen azzal indokolta, hogy az újvidéki gymnasium szükségletei oly nagyok, hogy 6200 frtnyi segélylyel fedezhetők nem le­vén, — szükséges azt fölebb emelni; mert a gymna­sium költsége 12,912 frt és néhány krajczár, a gymnasiumi alap jövedelme pedig 4897 frt 7 krral irányoztatott elő, s igy 8015 frt. 43 kraj­czárnyi hiány mutatkozik.,De az, amit a patrona tus legújabb felterjesztésében, melyet ez évi jan. 4-iki üléséből hozzám intézett: engem ezen vé­leményben szükségképen megerősített, megerősí­tenie kellett. Ugyanis azt mondja : hogy pedig az alapítványi tőkénk a főgymnasium föntartá­sára nem elégséges: meggyőződhetik a nagymél­tóságú m. kir. közoktatási minisztérium fel­terjesztett költség-előirányzatunkból, mely szerint ez alapítványi tőkéből a főgymnasiumnak fön­tartására csakis 4625 frt 94 kr., az összes költ­ségek pedig 16,203 frtra rúgnak, miért is fő­gymnasiumunk 11,578 frtnyi államsegóbyre van utasítva, melynek föltétel nélküli megadása iránt, tekintettel az itt körülményesen kifejtett és a nevezett föltételek elfogadását gátló aka­dályokra, a mélyen t. képviselőházhoz tisztelettel esedeztünk, bizton remélvén, hogy a nagyméltó­ságú m. kir. közoktatási minisztérium támoga­tására is számithatunk stb. A már előbb ismert adatokból azon meg­győződést merítettem, hogy a főgymnasiumot nem bírják föntartani, és ebben megerősített az idé­zett felterjesztés, mert egyenesen kimondják, hogy az alapítványból csak 4625 frt évi jövedelem van, és hogy más alapból is lehet pótolni a hiányt, arról tudomásom nem volt; mert hiszen mihelyt a patronafcus azt elismeri, hogy sajátjából főn bírja tartani a gymnasiumot : akkor a segélyt mind járt megkellett volna szüntetni. Az én meggyőződésem tehát az volt, hogy saját erejéből a gymnasium fön nem tart­hatja magát, gymnasium nélkül pedig a várost hagyni nem lehet, s ez volt indoka annak hogy a kérdéses középtanodát Újvidékre javasol­tam tétetni. Ennyit a kérdés felvilágosítására. (Helyeslés.) Egyébiránt, ha a t. ház más városba át­tenni méltóztatnék: én részemről nem ellenzem ; de azon esetben, ha oda irányul a t. ház szán­déka : indítványozom, hogy miután e kérdés bő­vebb megfontolását igényel: egyátalában azon vidéken csak egy államgymnasiumra méltóztas­sanak az összeget megszavazni; a hely meghatá­rozását pedig minden körülmények tekintetbe vételével, tekintettel ugy az újvidéki viszonyokra, mint Zomborra és Becskerekre : a közoktatási minisztériumra bizni. Ami Becskereket illeti, fölvilágositásul any­nyit mondhatok, hogy Becskereken van a pia­risták kis gymnasiuma, melyet a város alapí­tott, a kegyesrendiek vezetnek, s a tanulmányi alapból valamint a város részéről a szerb nyelv ­ugy a hittanár részére 300 — 300 frt fizettetik. Tehát ott is a szerb nyelvtanár a tanulmányi alap­ból nyer segélyt és elég tétetett annak, mit a törvény parancsol. Ismétlem tehát indítványomat. A mennyi­ben a t. ház el nem fogadná az újvidéki tervet: méltóztassék megszavazni egyátalában az ottani vidéken felállítandó gymnasium költségeit, és a hely meghatározását a minisztériumra bizni. Paulovics István: Ha épen oly szük­ség forog fön, a mint azt Deák Ferencz képvi­selőtársunk is előadta, hogy egy uj szerb gym­nasium állíttassák fel: bátor leszek egy határo­zati javaslatot beadni, hogy utasíttassák a mi­nisztérium, hogy magának a kellő fölvilágosítást és tanulmányozást megszerezvén, egy indítványt terjeszszen elő a háznak, egy uj szerb állam­gymnasium felállítása tárgyában. Később bátor leszek kimutatni, hogy az újvidéki gymnasium számára mi adatott azelőtt. Ez oly komoly, hogy több fölvilágosítást kell szereznie a háznak, mielőtt ezen ügy eldöntetnék. Miután a t. miniszter ur és Maximovics képviselőtársam előadta az ügy tényállását: én bátor leszek annak történelmi kifejlődését csak röviden előadni, szorítkozván azon ténykörülmé­nyekre, melyek nézetem szerint általok nem érintettek meg. T. ház! Nem tudom, hogy jól értettem-e Deák Ferencz t. képviselőtársam sza­vait. 0 azt monda ugyan, hogy ragaszkodik a ház tavalyi határozatához. Ha azt ugy értelmezi, mint Maximovics t. képviselőtársam, azaz, hogy a kérdéses segélyhez kötött föltételek mellőztes­senek : akkor örömest elállók a szótól, azon véleményben levén, hogy kötelességében áll a t. háznak, — ha a határozat tévesen van fölvéve a jegyzőkönyvbe, vagy a t. miniszter ur azt nem hajtotta végre helyesen, — mondom, kötelessé­gében áll a t. háznak ezen kérdést előlegesen megoldani. De különben óvatosságból leszek bá­tor az ügy érdeméhez szólani. T. ház! Én bevallom, hogy mély sajnálat­tal szólok ezen tárgyhoz; mert tapasztalíam ta­valy is, tapasztalom most is, hogy oly komoly ügy oly könnyűén vétetik, miután oly könnyen, egy már ötven év óta fennálló, Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom