Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-427

427. országos ülés január 23. 1872. 35 f okból, mert látom, hogy a t. minisztériumnak j és a t. kormánynak komoly szándéka, hogy a j nemzetiségi törvényben hozott azon intézkedések, melyek épen a nemzetiségek javára fognak szolgálni: életbe lépteti, s különösen örömmel fogadtam azért, mert a t. miniszter ur kijelölte Bácsmegyét, hol a legnagyobb szükség van az ilyféle gymnásiumra. Igaz, hogy Bácsmegyében van három gymnasium: egy Újvidéken, de ez kizárólag szerb tannyelvvel, egy Szabadkán és egy Baján, de e kettő kizárólag magyar tannyelvű; mind a három gymnasium tehát, ha a tannyelvet tekintjük : nem felel meg annak, hogy az egész Bácsmegyei lakosság kivánatait és mivelődési szükségleteit kielégítse. Azért én örömmel fogadom a t. minisztériumnak ezen javaslatát ; de csak azt az egyetlenegyet nem értem s nem is foghatom fel: hogy mily motivumból, mily indokból hozta javaslatba a miniszter, hogy az államfőgymnásium Újvidéken állittassék föl. A t. miniszter ur azt mondja indokolásában, nehogy az ottani vidék tanügyi érdekei veszélyeztessenek az által, hogy ha az újvidéki gymnásiumra a segély megszüntettetik, és így tehát felteszi a miniszter ur, hogy az újvidéki , gymnasium ezen segély nélkül nem fogja magát í föntartani. Ami ezen indokolást illeti, bátor leszek azt megezáfolni. Ugyanis azon szomorú esetben, amit én nem akarok föltenni, hogy ha csakugyan megtagadtatnék az újvidéki gymnasium ezen segélyezése: azon esetben is biztosítva van az újvidéki gymnasium fenállása és további működése; biztosítva van pedig az által, hogy az 1868. évi augusztus 19-iki királyi leiratban, melylyel az 1865. évi congressusi határozatok meg vannak erősítve: az áll, hogy az újvidéki gymnasium költségei saját szerb nemzeti alapítványából fognak fedeztetni, ós ennek alapján a múlt évben tartott szerb congressus azon határozatot hozta, hogy mindazon összegeket, melyek a gymnasium fen tartására szükségesek : saját szerb nemzeti alapitványaiból fogja fedezni. A mi tehát, t. ház, a gymnasiumnak pénzügyi oldalát illeti, itt azt látjuk, hogy a gymnasium föntartása, főnállása és további működése minden esetben: ha ezen segélyezési összeg meg is fog tagadtatni, biztosítva van. Eziránt már az újvidéki patronatus táviratilag tett jelentést a t. háznak. Itten tehát a t. miniszter urnák indokolása, vagyis kiindulási pontja nem helyes. Miután tehát ezen egyetlenegy indok az, a melyet a t. miniszter ur és a pénzügyi bizottság is felhozott: nem áll; én azt gondolom, hogy határozottan mondhatom, miszerint egyetlenegy ok sem forog fenn arra, hogy ezen gymnasium épen Újvidéken állittassék fel, és én igen szeretnék a t. miniszter úrtól ezen ügyre nézve bővebb indokolást hallani, és ha az általam felhozottakat megezáfolja: akkor én is szívesen hozzájárulok nézetéhez. De én a t. ház figyelmét Bács megye egy más városára kívánom fordítani, mely különösen a bácsmegyei körülmények és az ottani népesedési viszonyok mellett leginkább van quahficálva arra, hogy ott államgymnásium állittassék fel. Ez Zombor sz. kir. város. Zomborban nincs más tanintézet, mint elemi iskolák; Zombor, melynek 25,000 lakosa van, különben is gyupontja Bácsmegyének és a bácsmegyei központi hatóságok székhelye ; és az azt környező számos és nagy falvakkal biró vidék részére nincs egyetlenegy magasabb tanintézet sem, mig Újvidéken a már fenálló gymnasium mellett egy második felállítása terveztetik s igy, ideszámítva a karloviezi gymnasiumot is, az ottani vidéknek három gymnasium lenne. De különösen, ha a nemzetiségi törvény 17. §-a értelmében gymnasiumot akarunk felállítani : Zombor van leginkább qualificálva a gymnasium székhelyéül, mert Zombor városának lakosságát tekintve, azt látjuk, hogy Zomborban 11,000 szerb, 9000 bunyevácz és a többi 5000 más nemzetiségből áll; a szerbek és bunyeváczok beszélik a szerb vagy az úgynevezett bunyevácz nyelvet, mely azonos a szerb nyelvvel. Tehát, t. ház, maga a város ép olyan, hogy ott a 17. §. értelmében ezen gymnasiumot fel lehet állítani. Most már, ha tekintjük Zombor városának környékét, nem akarom elősorolni mindazon nagy községeket, melyek Zombor körül fekszenek, hanem csak a legnagyobb községeket és azokat, a melyek közvetlen szomszédok Zombor városával, vagyok bátor fölemlíteni. Ilyen példái Apathin mezőváros 11,047 lakossal, Szivácz 8705, Kapuczina 3188, Priglévicza-SzentIván 4167, Szontha 4339, Kernyája 4071, ÍTemes-Miletics 3656,Bezdán 7573, Csonoplya 5310, Monostorszeg 5135, Sztanisits 6206 lakossal stb. Azt lehet mondani, hogy Zombor város körül tömörül leginkább a bácsmegyei lakosság, ugy hogy az egész Bács megye lakosságának egy ötödrésze Zombor mellett van. Ha az ethnographicus viszonyokat tekintjük: akkor azt látjuk, hogy épen itt vegyes a lakosság és pedig oly lakosság, mely mindig azon óhaját fejezte ki, hogy oly gymnasiumot bírhasson, melyben a tannyelv magyar és szerb. Én, t. ház, azt hiszem, ezzel kellőleg indokoltam, mind az újvidéki gymnasium segélyezésének ügyét, mind pedig azt, hogy ezen gymnasium Zombor városában állittassék fel. A mi különösen utolsó felsólalásomat illeti: bátor 49*