Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

425. országos ülés január 20. 1872. 347 szervezési javaslatok a képviselőház által átvizsgáltatván, a közigazgatás egyes részei szabály oztassaoak és az ily szabályozott részek végleg megállapítottaknak tekintessenek: ugy, hogy csak azon esetben módosittathassaDak, ha a törvényhozás ujabb határozata azoknak megváltoztatását elrendelné. Ily módon a közadministratio fejlődésével lépést tartva, lassanként megállapodott költségvetéssel birna az ország. A bizottság gyakorlatiabbnak, kivihetőbbnek és czélszerübbnek tartja az államszolgálatok egyes részeinek fokonkénti rendezését ezen utón : mintha az egész államszolgálat külön törvény által rendeztetnék. A hivatalok számának szabályozására, ott, a hol lehet, kevesbitése és az egyes állomások egymásközti fokozatainak megállapítása is legegyszerűbben és legkönnyebben ez utón lesz elérhető. A mi egyébiránt az ügyrend egyszerűsítését és a hivatalok számának kevesbitését illeti: a bizottság a maga részéről is czélszerünek tartja, ha határozatilag utasittatik a minisztérium arra, hogy főleg a központi igazgatásnál alkalmazott hivatalnokok számát lehetőleg kevesbítse, és az ügyrend egyszerűsítésére törekedjék. A nyugdij-ügynek törvény által szabályozását a bizottság is nagyon szükségesnek tartja; a minisztérium adott is be egy a nyugdíjazást szabályozó törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság e törvényjavaslat tárgyalását nem fejezte be; mert a tárgyalások folyama alatt oly nehézségek merültek fel, melyek miatt a minisztérium uj törvényjavaslatnak benyújtását helyezte kilátásba. A bizottság a határozati javaslat ezen részéhez hozzájárulva : utasitandónak véli a minisz- teriumot, hogy terjessze elő mielőbb a kilátásba helyezett törvényjavaslatot; sőt tovább menve a bizottság, helyesnek tartaná, ha a közös nyugdijszabályok iránti törvényjavaslat is ezzel egyidejűleg előterjesztetnék. Elnök {leszáll és helyét Perczel Béla alelnök foglalja el.) Széll Kálmán előadó : T. ház! Tekintve az idő előrehaladottságát, igen röviden leszek bátor a pénzügyi bizottságnak ezen jelentését néhány szóval kísérni. Móricz Pál képviselő ur határozati javaslata két részre oszlik. Az első részben pénzügyi állapotunk felismerhetése ezéljából indítványozza, hogy a minisztérium egy oly kimutatás előterjesztésére utasíttassák, melyben minden néven nevezhető activum, tőke, ugy más ingóság, egy szóval az államnak minden ingó vagyona kimutatandó legyen, és pedig megkülönböztetve azon állapotot, melyben az alkotmányos kormány átvette az ország kormányzatát, feltüntetve a mai napig abban mutatkozó minden változást. Második része határozati javaslatának a tőrvények előterjesztésére kívánja utasíttatni a minisztériumot : először az államszolgálat rendezésére, továbbá az ügyvitel egyszerűsítésére, valamint a hivatalnokok számának kevés bitesére, és végre a nyugdijképesség szabályozására vonatkozólag. Ami határozati javaslatának első részét illeti, mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a kiegyezési törvények értelmében a közös activumok sorából az ingó államvagyon-követelésnek két neme lett kihasítva. Kivétettek ugyanis a vasutaknak adott előlegek és az adóhátralékok. Minden egyéb, ami az állam követelését és igy ingó vagyonát képezte : a közös activumok sorába tartozik. Ezen közös aetivák és a közös pénztár készleteinek leszámítolása még meg nem történt. Annak kimutatására tehát idő előtti volna utasítani a minisztériumot, miután a minisztérium ezt úgyis kötelessógszerüleg a háznak be fogja jelenteni, és akkor a háznak tudomására jut; de egyébiránt is ez a zárszámadásokba felvétetik. Ami azonkívül azon tőkéket és az ingó államvagyonnak azon részeit illeti, melyek a határozati javaslatban felemlittetnek: azok részben úgyis ki vannak mutatva, részben pedig azoknak kimutatása az 1871-ik évi zárszámadások keretébe tartozik. Az adóhátralékok kimutatása minden év zárszámadásaiban, ép ugy a pénztár-maradványok részletes kimutatása, hasonlólag minden évi zárszámadásban megvannak. Azon alapnak megismerésére : vajon azok növekedtek vagy fogytak-e 1867. óta? a zárszámadások összehasonlítása vezet, amit mindenki megtehet és azért ily kimutatás előterjesztésére a minisztérium, a bizottság nézete szerint, utasítandó nem volna. (Helyeslés.) Az ingó államvagyon mindazon részének kimutatása, ami tőkékben, raktárakban, leltári helyekben, sóban,dohányban, egyszóval mindenben, a mit csak ingó államvagyon alatt lehet érteni : az évi zárszámadások feladata. A zárszámadásokról, az állam-számvevőségről szóló törvény az állam számvevőszéknek kötelességévé teszi az államvagyon kezelésének ellenőrzését és annak kimutatását. Én azt gondolom, hogy, miután az ingó vagyon azon részeinek, a melyeket a t. képviselő ur határozati javaslatában felemiit, melyeknek kimutatására akarná a minisztériumot utasítani: egy része nem mutatható ki; mert még a leszámítás a közös activumokra nézve nem történt meg; a másik része pedig az eddigi zárszámadásban ki van mutatva; a harmadik része pedig kell, hogy az 1870. évi állami zárszámadú-