Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

425. országos ülés január 20. 1872. 347 szervezési javaslatok a képviselőház által át­vizsgáltatván, a közigazgatás egyes részei sza­bály oztassaoak és az ily szabályozott részek végleg megállapítottaknak tekintessenek: ugy, hogy csak azon esetben módosittathassaDak, ha a törvényhozás ujabb határozata azoknak meg­változtatását elrendelné. Ily módon a közadmi­nistratio fejlődésével lépést tartva, lassanként megállapodott költségvetéssel birna az ország. A bizottság gyakorlatiabbnak, kivihetőbbnek és czélszerübbnek tartja az államszolgálatok egyes részeinek fokonkénti rendezését ezen utón : mintha az egész államszolgálat külön törvény által ren­deztetnék. A hivatalok számának szabályozására, ott, a hol lehet, kevesbitése és az egyes állomá­sok egymásközti fokozatainak megállapítása is legegyszerűbben és legkönnyebben ez utón lesz elérhető. A mi egyébiránt az ügyrend egyszerűsítését és a hivatalok számának kevesbitését illeti: a bizottság a maga részéről is czélszerünek tartja, ha határozatilag utasittatik a minisztérium arra, hogy főleg a központi igazgatásnál alkalmazott hivatalnokok számát lehetőleg kevesbítse, és az ügyrend egyszerűsítésére törekedjék. A nyugdij-ügynek törvény által szabályozá­sát a bizottság is nagyon szükségesnek tartja; a minisztérium adott is be egy a nyugdíjazást szabályozó törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság e törvényjavaslat tár­gyalását nem fejezte be; mert a tárgyalások fo­lyama alatt oly nehézségek merültek fel, me­lyek miatt a minisztérium uj törvényjavaslatnak benyújtását helyezte kilátásba. A bizottság a határozati javaslat ezen ré­széhez hozzájárulva : utasitandónak véli a minisz­- teriumot, hogy terjessze elő mielőbb a kilátásba helyezett törvényjavaslatot; sőt tovább menve a bizottság, helyesnek tartaná, ha a közös nyug­dijszabályok iránti törvényjavaslat is ezzel egy­idejűleg előterjesztetnék. Elnök {leszáll és helyét Perczel Béla alel­nök foglalja el.) Széll Kálmán előadó : T. ház! Te­kintve az idő előrehaladottságát, igen röviden leszek bátor a pénzügyi bizottságnak ezen jelen­tését néhány szóval kísérni. Móricz Pál képvi­selő ur határozati javaslata két részre oszlik. Az első részben pénzügyi állapotunk felismerhe­tése ezéljából indítványozza, hogy a miniszté­rium egy oly kimutatás előterjesztésére utasíttas­sák, melyben minden néven nevezhető activum, tőke, ugy más ingóság, egy szóval az államnak minden ingó vagyona kimutatandó legyen, és pedig megkülönböztetve azon állapotot, melyben az alkotmányos kormány átvette az ország kor­mányzatát, feltüntetve a mai napig abban mu­tatkozó minden változást. Második része határozati javaslatának a tőr­vények előterjesztésére kívánja utasíttatni a mi­nisztériumot : először az államszolgálat rendezé­sére, továbbá az ügyvitel egyszerűsítésére, vala­mint a hivatalnokok számának kevés bitesére, és végre a nyugdijképesség szabályozására vonat­kozólag. Ami határozati javaslatának első részét il­leti, mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a kiegyezési törvények értelmében a közös activu­mok sorából az ingó államvagyon-követelésnek két neme lett kihasítva. Kivétettek ugyanis a vasutaknak adott előlegek és az adóhátralékok. Minden egyéb, ami az állam követelését és igy ingó vagyonát képezte : a közös activumok sorába tartozik. Ezen közös aetivák és a közös pénztár készleteinek leszámítolása még meg nem történt. Annak kimutatására tehát idő előtti volna uta­sítani a minisztériumot, miután a minisztérium ezt úgyis kötelessógszerüleg a háznak be fogja jelenteni, és akkor a háznak tudomására jut; de egyébiránt is ez a zárszámadásokba felvétetik. Ami azonkívül azon tőkéket és az ingó állam­vagyonnak azon részeit illeti, melyek a határo­zati javaslatban felemlittetnek: azok részben úgy­is ki vannak mutatva, részben pedig azoknak kimutatása az 1871-ik évi zárszámadások kere­tébe tartozik. Az adóhátralékok kimutatása minden év zárszámadásaiban, ép ugy a pénztár-maradványok részletes kimutatása, hasonlólag minden évi zár­számadásban megvannak. Azon alapnak megis­merésére : vajon azok növekedtek vagy fogytak-e 1867. óta? a zárszámadások összehasonlítása ve­zet, amit mindenki megtehet és azért ily kimu­tatás előterjesztésére a minisztérium, a bizott­ság nézete szerint, utasítandó nem volna. (He­lyeslés.) Az ingó államvagyon mindazon részé­nek kimutatása, ami tőkékben, raktárakban, lel­tári helyekben, sóban,dohányban, egyszóval min­denben, a mit csak ingó államvagyon alatt le­het érteni : az évi zárszámadások feladata. A zárszámadásokról, az állam-számvevőségről szóló törvény az állam számvevőszéknek kötelességévé teszi az államvagyon kezelésének ellenőrzését és annak kimutatását. Én azt gondolom, hogy, miután az ingó va­gyon azon részeinek, a melyeket a t. képviselő ur határozati javaslatában felemiit, melyeknek kimutatására akarná a minisztériumot utasítani: egy része nem mutatható ki; mert még a le­számítás a közös activumokra nézve nem tör­tént meg; a másik része pedig az eddigi zárszá­madásban ki van mutatva; a harmadik része pe­dig kell, hogy az 1870. évi állami zárszámadú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom