Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

425. orsíégos filés január 20. 1872. 345 gyűlés tekintetében javasolt, ugyanis a képviselő ur azt monda: legegyszerűbb volna, s akkor nem kellene sokat bajlódnia Horvátországgal, nem kellene az ellentétek kiegyenlítésére töre­kednie, és nem kellene oly intézkedéseket ten­nie, melyek a kölcsönös bizalom helyreállítására irányozvák; hanem legegyszerűbb volna, ha el­rendelné hatalmával a határőrvidéken a válasz­tásokat : és a katonai igazgatás alatt álló határ­őrvidékből a horvát országgyűlésbe küldendő kö­vetek minden esetre kormánypártiak|lennének, s igy a többség könnyű módon megszerezhető lenne. (Ügy van /) De mi ily visszaélést a hatalommal nem fogunk elkövetni: ellenben, s méltóztassék ezt jövőre is magának megjegyezni, hogy a kor­mány kötelességének fogja ismerni, a létező tör­vények föntartása és a magyar korona integri­tása ellen irányzott törekvésekkel szemben ha­talmával élűi. (Élénk helyeslés.) Elnök: A kérdés az, hogy ezen előlege­sen kivánt és benyújtott előterjesztéssel meg­elégszik-e a ház és tudomásul veszi-e azt? (Tu­domásul 'veszszük!) Továbbá: megszavazza-e a költségvetésnek azon tételeit, melyek eddig füg­gőben tartattak? (Megszavazzuk!) Széll Kálmán előadó: A megsza­vazás módjára nézve a pénzügyi bizottság részé­ről van szerencsém indítványozni, hogy a t. ház méltóztassék határozatilag kimondani: hogy a határőrvidék költségvetésére előirányzott összes tételek azon alakban, mint a pénzügyi bizottság jelentésében foglaltatnak, egyes fejezetekre fel­osztva, átalányként lesznek "az 1872. én költ­ségvetésbe felveendők. (Átalános helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Miletics Szvetozár: Kérem, méltóz­tassék határozati j'avaslatomat szavazás alá bo­csátani: mert én nem tagadom meg a költsége­ket, én is hozzájárulok a költségek megadásához. Elnök: Az első kérdésben történt szava­zás által a képviselő ur határozati javaslata el­esett, mert a ház megelégedett a miniszteri elő­terjesztéssel ; tehát ezzel a határozati javaslat sorsa is eldöntetett. (Miletics Szvetozár: Akkor jól van! Derültség.) Következik Móricz Pál képviselő urnák az állami bevételen és kiadásoknál mutatkozó hi­ány mellőztetéséről szóló határozati javaslata. Jámbor Pál jegyző (olvassa Móricz Pál határozati javaslatát). Széll Kálmán előadó (olvassa a pénz­ügyi bizottság jelentését). Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a Mó­ricz Pál képviselő által előterjesztett 790. számú határozati javaslat tárgyában. XÉPT. H. NAPLÓ 18?-f XX. A bizottság ezen határozati javaslat első pontját illetőleg mindenekelőtt felhívta a pénz­ügyminisztert, tegyen előterjesztést a határozati javaslat első pontjában emiitett ingó államva­gyonra vonatkozólag. A pénzügyminiszter által előterjesztett fel­világosítások és adatok alapján a következőket hozza a bizottság a ház tudomására: A vagyonállapot átvételének idejére nézve megjegyzendő, hogy az alatt 1867. év márczius 8-ka, — mely napon a m. felelős kormány az ország kormányzatát tényleg átvette, — nem érthető, a mennyiben minden vagyonfelvétel le­hetetlen azon időben, mely számadási határidő­vel össze nem esik. A m. kormány működésének megkezdésekor elfogadta a márczius 8-án talált tényleges állapo­tot s az 1867-re kijelölve volt egyes hitelekre az átvétel napjáig történt kiadásokat és utalvá­nyozásokat, melyek a vagyon gyarapodására vagy apadására nagy befolyással voltak: tulajdon in­tézkedéseinek érvényével felérőknek tekintette; oly kikötéssel azonban, hogy a közös vagyon felosz­tására nézve a pénztármaradványokat illetőleg az 1866. deczember 31-ki állapot vétessék alapul; — ha figyelembe vétetik továbbá, hogy mind­azon egyes törvényczikkekben, melyekben a közös vagyon felosztásáról, illetőleg annak kimutatásá­ról tétetik említés, összefüggöleg minden akalom­mal csak az 1867. év deczember végével mutat­kozott vagyonállapotra történt hivatkozás: nem lehet kétség az iránt, hogy a határozati javaslat­ban érintett átvételi időpont alatt csak az utóbb emiitett határidő érthető. Áttérve az ingó vagyonnak a határozati ja­vaslatban megnevezett egyes nemeire : fölemlí­tendő, hogy az 1867. évi XV. t. ez. 7. s illető­leg 8. §-ai értelmében csak a vasutaknak ka­matbiztositás czimén adott előlegekből származó visszafizetések, továbbá az adóhátralékok hasit­tattak Jri, mint oly követelések, melyek közös activumot nem képezvén, leszámolás alá nem es­nek, melyek tehát az 1867. decz. 31-én mu­tatkozott összeggel azonnal a monarchia két kor­mányának birtokába mentek át. A m. kormánynak eddig csak a tiszavidéki vasútnak adott előlegekből történt visszafizeté­sek estek osztályrészül s erről az 1868. évi LI. törvényezikk rendelkezett, az e czimen befolyt eredeti összeg pedig ki van mutatva az 1871. évi költségvetéshez mellékelt, az ingó államva­gyonról szóló kimutatás 3-ik oldalán. Ami továbbá az adóhátralékokat illeti: az 1867. év végével főnmaradt adóhátralékok az 1868. évi zárszámadás sommázatának 16-ik és következő lapjain fel vannak véve, és ezen idő óta minden egyes zárszámadásban, — szaporo­ií

Next

/
Oldalképek
Tartalom