Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-425

425. orsíégos filés január 20. 1872. 345 gyűlés tekintetében javasolt, ugyanis a képviselő ur azt monda: legegyszerűbb volna, s akkor nem kellene sokat bajlódnia Horvátországgal, nem kellene az ellentétek kiegyenlítésére törekednie, és nem kellene oly intézkedéseket tennie, melyek a kölcsönös bizalom helyreállítására irányozvák; hanem legegyszerűbb volna, ha elrendelné hatalmával a határőrvidéken a választásokat : és a katonai igazgatás alatt álló határőrvidékből a horvát országgyűlésbe küldendő követek minden esetre kormánypártiak|lennének, s igy a többség könnyű módon megszerezhető lenne. (Ügy van /) De mi ily visszaélést a hatalommal nem fogunk elkövetni: ellenben, s méltóztassék ezt jövőre is magának megjegyezni, hogy a kormány kötelességének fogja ismerni, a létező törvények föntartása és a magyar korona integritása ellen irányzott törekvésekkel szemben hatalmával élűi. (Élénk helyeslés.) Elnök: A kérdés az, hogy ezen előlegesen kivánt és benyújtott előterjesztéssel megelégszik-e a ház és tudomásul veszi-e azt? (Tudomásul 'veszszük!) Továbbá: megszavazza-e a költségvetésnek azon tételeit, melyek eddig függőben tartattak? (Megszavazzuk!) Széll Kálmán előadó: A megszavazás módjára nézve a pénzügyi bizottság részéről van szerencsém indítványozni, hogy a t. ház méltóztassék határozatilag kimondani: hogy a határőrvidék költségvetésére előirányzott összes tételek azon alakban, mint a pénzügyi bizottság jelentésében foglaltatnak, egyes fejezetekre felosztva, átalányként lesznek "az 1872. én költségvetésbe felveendők. (Átalános helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Miletics Szvetozár: Kérem, méltóztassék határozati j'avaslatomat szavazás alá bocsátani: mert én nem tagadom meg a költségeket, én is hozzájárulok a költségek megadásához. Elnök: Az első kérdésben történt szavazás által a képviselő ur határozati javaslata elesett, mert a ház megelégedett a miniszteri előterjesztéssel ; tehát ezzel a határozati javaslat sorsa is eldöntetett. (Miletics Szvetozár: Akkor jól van! Derültség.) Következik Móricz Pál képviselő urnák az állami bevételen és kiadásoknál mutatkozó hiány mellőztetéséről szóló határozati javaslata. Jámbor Pál jegyző (olvassa Móricz Pál határozati javaslatát). Széll Kálmán előadó (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a Móricz Pál képviselő által előterjesztett 790. számú határozati javaslat tárgyában. XÉPT. H. NAPLÓ 18?-f XX. A bizottság ezen határozati javaslat első pontját illetőleg mindenekelőtt felhívta a pénzügyminisztert, tegyen előterjesztést a határozati javaslat első pontjában emiitett ingó államvagyonra vonatkozólag. A pénzügyminiszter által előterjesztett felvilágosítások és adatok alapján a következőket hozza a bizottság a ház tudomására: A vagyonállapot átvételének idejére nézve megjegyzendő, hogy az alatt 1867. év márczius 8-ka, — mely napon a m. felelős kormány az ország kormányzatát tényleg átvette, — nem érthető, a mennyiben minden vagyonfelvétel lehetetlen azon időben, mely számadási határidővel össze nem esik. A m. kormány működésének megkezdésekor elfogadta a márczius 8-án talált tényleges állapotot s az 1867-re kijelölve volt egyes hitelekre az átvétel napjáig történt kiadásokat és utalványozásokat, melyek a vagyon gyarapodására vagy apadására nagy befolyással voltak: tulajdon intézkedéseinek érvényével felérőknek tekintette; oly kikötéssel azonban, hogy a közös vagyon felosztására nézve a pénztármaradványokat illetőleg az 1866. deczember 31-ki állapot vétessék alapul; — ha figyelembe vétetik továbbá, hogy mindazon egyes törvényczikkekben, melyekben a közös vagyon felosztásáról, illetőleg annak kimutatásáról tétetik említés, összefüggöleg minden akalommal csak az 1867. év deczember végével mutatkozott vagyonállapotra történt hivatkozás: nem lehet kétség az iránt, hogy a határozati javaslatban érintett átvételi időpont alatt csak az utóbb emiitett határidő érthető. Áttérve az ingó vagyonnak a határozati javaslatban megnevezett egyes nemeire : fölemlítendő, hogy az 1867. évi XV. t. ez. 7. s illetőleg 8. §-ai értelmében csak a vasutaknak kamatbiztositás czimén adott előlegekből származó visszafizetések, továbbá az adóhátralékok hasittattak Jri, mint oly követelések, melyek közös activumot nem képezvén, leszámolás alá nem esnek, melyek tehát az 1867. decz. 31-én mutatkozott összeggel azonnal a monarchia két kormányának birtokába mentek át. A m. kormánynak eddig csak a tiszavidéki vasútnak adott előlegekből történt visszafizetések estek osztályrészül s erről az 1868. évi LI. törvényezikk rendelkezett, az e czimen befolyt eredeti összeg pedig ki van mutatva az 1871. évi költségvetéshez mellékelt, az ingó államvagyonról szóló kimutatás 3-ik oldalán. Ami továbbá az adóhátralékokat illeti: az 1867. év végével főnmaradt adóhátralékok az 1868. évi zárszámadás sommázatának 16-ik és következő lapjain fel vannak véve, és ezen idő óta minden egyes zárszámadásban, — szaporoií