Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-411
22 411. országos ülés deezember 21. 1871. én módositványomnak ez a czélja. (A központi bizottság szövege maradjon!) Szilágyi Virgil a központi bizottság előadója: A központi bizottságot egyszerűen azon nézet vezette, midőn a „beosztás" szó helyett az „alkalmazandó 0 szót kívánta tenni: hogy ezen birák állását nem akarta oly mérvben praeeariussá tenni, a minő mérvben praecarius azoknak állása, a kik beosztatnak. Ez indította a központi bizottságot arra, hogy a „beosztás" szót az „alkalmazandó" szóval cserélte fel, és ezzel épen azt akarta kikerülni, a mit Paczolay t. képviselő ur emiitett. Kérem a központi bizottság véleményét elfogadni. (Elfogadjuk!) Széll Kálmán jegyző (olvassa Paczolay János módositványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják : méltóztassanak felállni. (Megtörténik,) A többség elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a 2. §-Q Török Albert: T. ház! A 2. §-hoz van szerencsém a következő módositványt tenni: a 4-dik sorban „ülnökei" szó után tétessék: „ha alkalmasak, az első folyamodásu bírósághoz véglegesen kinevezendők". Ez által a pótbirói intézményt — mely kimaradt a központi bizottság szövegezéséből és mely pótbirói intézmény ellen a képviselőház többször nyilatkozott: — kívánom megszüntetni. (Maradjona központi szöveg!) Majláth István jegyző (olvassa Török Albert módositványát.) EliM-ií : Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el !) A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség' elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a 4. §-t.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a §. elfogadtatik. Az igy részleteiben is elfogadott három törvényjavaslat holnap fog harmadszor felolvastatni és véglegesen megszavaztatni. Következik a tegnap megszakított tárgyalás folytatása. Elnök (leszáll és helyét Bánó József foglalja el.) Schwartz Gyula: T. ház! Én sem vagyok azon helyzetben, hogy a vallás- és közoktatás ügyi miniszter ur által beterjesztett előirányzati javaslatról részemről teljes mérvben helyeslőleg szólhatnék; sőt ha azon politikára gondolok, melynek czimén a vallás- és közoktatási miniszter ur ezen előirányzati javaslatot megszavaztatni kéri: megvallom, lehetetlen bár mennyire is tiszteljem nemes lelkületét, komoly munkaszeretetét a szaktudományban és a tansze'ken kivívott kitűnő érdemeit: lehetetlen mondom mindezek daczára, hogy egy nemével az őszinte sajnálkozásnak ne nyilatkozzam. Mindezek daczára nem helyeslem sem azon érveket, sem azon modort, melylyel Hoffman képviselő ur tegnap a vallás- és közoktatási minisztert megtámadta. (Helyeslés!) Nem helyeslem a modort; mert meg vagyok győződve, hogy a vita feladata az, hogy mielőtt az egyes tételek megszavazására kerül a sor : a helyzet, a vallás és közoktatás ügy helyzete lehetőleg megvilágosittassék; már pedig nem hiszem t. ház, hogy subjectiv áradozások, személyeskedések a meggyőződések szabad fejlesztésére jótékonyan hatnának ; (Helyeslés) nem hiszem, hogy akár a parlamentalismusnak, akár a közoktatási ügynek érdekében lenne, ha a képviselőházban, akár ki, különösen pedig oly honatyák, kikre az ifjúság oktatása bizva van: oly szónoki fogásokhoz folyamodnak, melyeket nekik — mint jó hiszemü tanároknak —• tanítványaiknak is meg kellene tiltaniok. Atalában véve nem helyeslem, mondom, ezen támadási modort; mert a személyeskedés, a subjectiv áradozás és frivol szójáték legfölebb keserűséget hagynak hátra azokban, kiket meggyőzni kellene és bizonyára nem fogják elfogulatlanná tenni az illetőt, hogy belássa azon okokat, melyek támogatására frivol szójátékkal is játszadozunk. (Helyeslés.) Nem helyeslem az érveket, legalább nem azok legnagyobb részét; mert ezen érvek egyrészt olyanok, melyek e házban sokszor elmondva voltak és ujabb adatokkal pótoltattak, minők pl. a székesfehérvári püspök megdorgálása után elkövetett sérelmek ; másrészt nem bevégzett tények, hanem csak valószínűségek, helyesebben lehetőségek, minők pl. a közoktatási tanácsnak az egyetemi senatus által választandó tagjaira vonatkozó hypothesis. Van azonban egy tény, melyet mint ilyet elfogadok, és a melyre én a vallás és közoktatási miniszter úrtól szives felvilágosítást kérek és ez az a mire Hoffmann képviselő ur is czélzott: a büntető és észjogi tanszék betöltésének késleltetése. Legkevésbbé értek azonban egyet t. képviselőtársammal azokra nézve, melyeket ő a közoktatási tanácsra vonatkozólag előadott. En részemről csodálatosnak tartom, megvallom, hogy egy ily fontos intézmény behozatalát a vallás és közoktatási miniszter ur nem eszközölte a törvényjavaslat beterjesztése által. Hiszen, ha törvényt hozunk arról, hogy minő kölönczöket kössünk a juhászkutyákra: akkor megérdemelné ezt egy ily fontos intézményt,
