Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-420
420 országos ülés január IS. 1872. 217 A másik alternatíva az, amelyet tavaly, ugy emlékezem, a pénzügyi bizottság indítványozott, hogy a 6200 frtra nézve ezek a föltótelek ne álljanak; és ennélfogva miután a patronatus e föltételeket most nem akarja elfogadni, a t. ház szállítsa alább a segélyezést 6200 frtra, az előbbi feltételek mellett: tehát azon feltételek nélkül, melyek tavaly köttettek ki. A harmadik alternatíva az, hogy a t. ház ragaszkodik föltételeihez; de ezen esetben, miután a patronatus nem akarja azokat elfogadni, a segélyt sem lehetne megadni, hanem a szerbajku polgártársak közoktatási érdekeiről más utón kellene gondoskodni. A t. ház bölcsesógétől függ az első, második vagy a harmadik módot választani. A minisztérium legczélszerübbnek tarja az utolsót, és ennélfogva Újvidéken államgymnasium lenne felállítandó az 1868. XLIV. t. ez. 17. §-a r értelmében, kiválólag szerb tanítási nyelvvel. És miután ez költségekkel van egybekötve, kérem a t. házat, méltóztassék e tételt függőben hagyni és ezen egész ügyet véleményezés végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Részemről az ujonan felállítandó gymnasiumnak, a mennyiben a kormány e véleménye elfogadtatnék, költségvetését, és pedig 4 osztályra nézve, bemutatom. (Helyeslés) Babes Vincze: T. ház! Csak pár szót akarok a t. miniszter ur indítványához koczkáztatni. A t. miniszter ur három alternatívát ajánlott a t. háznak, az újvidéki szerb gymnasium irányában követendő eljárásra nézve, és pedig a kormány részéről nyilatkozott a harmadik mellett. Ez, t. ház, egészen uj indítvány és terv. T. i. arról van szó, uj állami gymnasiumot állítani fel Újvidéken. A t. miniszter ur egy más alkalommal itt a házban tett nyilatkozata szerint, az uj gymnasiumok felállitása csak ott helyes, hol annak szüksége nyilvánosan érezhető; de a hol gymnasiumok vannak, ott, gondolom a miniszter ur saját bevallása szerint, ez nem helyes. Újvidéken, a 13 —14 ezer lakossal biró városban, gondolom egy gymnasium elegendő, annyival inkább, mert vannak tájékok, melyek 2 — 3 száz ezer lelket számlálnak, s egyetlen algymnasiummal sem birnak. Én tehát ezt pazarlásnak tekintem, és véleményem szerint csakis egy oka van annak, miért akarja a t. miniszter ur e gymnasium felállítását. Nem mondhatja, hogy oly szükség forog fenn ottan, mert ott van gymnasium. Nincs tehát eléggé indokolva azon véleménye, mely szerint a szerb gymnasiumtól el akarja vonni a 8 ezer forintot azon okból, mert a patronatus által fenntartott feltóteleket nem tartja elfoKÉPV. H. NAPLÓ 18f| xxgadhatóknak. Én nagyon kérem a t. kormányt és különösen a t. miniszter urat, méltóztassék jól megfontolni, van-e itt azon feltételeknek és befolyásnak helye, melyeket a minisztérium életbe léptetni kivan, és én meg vagyok győződve, hogy maguk is át fogják látni, hogy nincs ok miért akarni ezen befolyást. A t. miniszter ur azt méltóztatott mondani, hogy ez magán utón, magán segély által jött létre. Hiszen ugyané módon jött létre a brassói gymnasium is és fenntartotta magát minden segély nélkül 1863-ig, mindenekelőtt a Reichsrath szavazta meg az első segélyt és az nem kapcsolt hozzá semmi föltételt, mert az bölcs volt, átlátta, hogy nincs szűkség arra, mert van a kormánynak törvényes befolyása, „mely sokkal hatalmasabb. Hiszen mire való a kormánynak ott kinevezni egy vagy más professort, vagy befolyást gyakorolni a kinevezésre, mikor neki megvan a főfelügyeleti joga, a minél fogva befolyását gyakorolhatja, sőt magát a gymnasiumot is megszüntetheti. Mire való ezen kicsinyesség a gymnasiumoknál minden ok nélkül, minek elkeseríteni a népességet, hiszen a t. miniszter ur tudni fogja, hogy Brassó város admmistratiójával is épen a végett összeütközésbe jött. Azt hiszem, hogy ennél roszabb politika nem lehet, ily kicsinyes czélok miatt megsérteni az autonómiát, a magyar törvény által biztosított autonómiát, és, ugy szólván, gyötreni azon népességet oly föltételekkel, a melyeknek semmi hasznuk nem lehet. Kérem tehát a t. miniszter urat, méltóztassék e kérdést bölcsen, politikailag megfontolni, és meg fog győződni, hogy e kívánságának nincs oka, és kérem a t. házat, méltóztassék ezen tételt elfogadni minden föltétel nélkül, mert hiszen — a mint mondám — nincsen erre semmi ok; megvan a kormánynak minden irányban a befolyása, főfelügyeleti joga. Ennélfogva én a miniszter által elősorolt három módozat közül az első mellett nyilatkozom. Pauler Tivadar közoktatási miniszter : T. ház ! Én három módozatot emiitettem; a kormánynak, a minisztériumnak álláspontját jeleztem és azt kértem, hogy méltóztatnék a t. ház e tételt függőben hagyni, s véleményezés végett az ügyet a pénzügyi bizottsághoz áttenni. Ezen kérésemet ismétlem, s ha a pénzügyi bizottság véleményét beadta : akkor lesz helyén a dolgot érdemileg megvitatni. (FelMáltások : Nagyon helyes!) Most csak azt indítványoztam, hogy az ügy a pénzügyi bizottsághoz tétessék át véleményezés végett. (Átalános helyeslés.) Maximovits Miklós: T. ház! Én nem akarok most a dolog érdeméhez szólani, mert ha 28