Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

12 411. országos ülés deczember 21. 1871. Az, hogy lesznek oly törvényszékek, melyeknél már két, három nap múlva megindulhatna az ügyek természetes folyama; de nem lehet meg­indítani : mert a juristitium az egész országra nézve kimondatott, és ennek következménye az leend, hogy a perek ott össze fognak halmozódni: mi a felek érdekében teljességgel nem fekszik. De más részről a beadott módositvány for­mulatiójában még azon hibát is látom, hogy nincs benne intézkedés az iránt, hogy a felek értesítve legyenek pereiknek hova lett áttételéről. Azt lehetne ugyan mondani, hogy a köz ségeknek az egyes járásbíróságokhoz ós a járásbíróságoknak az egyestörvényszékekhez történő beosztásából min­denki megtudhatja, hogy hol van a pere. Ámde ezt hinni tévedés volna; mert nem csak az alperes lakhelye határozza meg az ille­tékességet, hanem pl. a szerződésekre nézve, a szerződések megkötésének és azok teljesítésének helye, és midőn több alperes van: valamelyikük lakhelye. Már most hogyan fogja az illető fél tudni, hogy az átadó commissio a perek elkü­lönítésénél, melyik illetékességi szempontot tar­totta szeme előtt ? ha nem lesz értesítve, melyik törvényszékhez tétetett át ügye; avagy talán arra akarjuk kényszeríteni a feleket, hogy min­denütt keressék pereiket ? vagy válasszanak vala­kit, ki helyettök őrködjék az átadásnál, mely tarthat 15—20 napig, hogy az illető bíróság melyik bírósághoz tette át ügyöket? Ez bizo­nyára nem volna az igazságszolgáltatás érde­kében. Ez volt oka, hogy miért indítványoztam a törvényjavaslatot ugy, amint beadtam. Igaz, hogy azon rendelet, melyet csak ma volt szerencsém a t. ház tagjai közt kiosztatni és mely eléggé praecisirozza, minő intézkedéseket kívántam e tekintetben tenni: elkésett; mert azon nyomda, melylyel rendelkezem és egyátalában azon rop­pant halmaz nyomtatványok, melyeket az utóbbi napok alatt kellett tenni: lehetetlenné tette ezt olőbb terjeszteni a t. ház elé. Ha azonban mind­emellett is alkotmányos aggályokat méltóz­tatnak abban látni, hogy felhatalmazást ké­rek : nem ragaszkodom ahhoz; de ismétlem, hogy a telek érdekében sokkal czélszerübbnek láttam volna azt, ha ezen felhatalmazás még adatott volna, mint ha átalános juristitium fogna életbe léptettetni. Máttyus Arisztid: T. ház! Azt hi­szem, hogy mindnyájan csatlakozunk Deák Fe­rencz igen t. képviselő ur azon kijelentett néze­téhez, miszerint nem lehet nekünk kedves, hogy iby fontos intézkedés, mely mintegy kapocsul szolgál a régi és uj törvénykezés közt: csak ren­deleti utón czéloztatik a t. kormány által elin­téztetni. Azonban tekintve, a kényszerhelyzetet, melybe jutottunk: azt hiszem, hogy nagyon meg kell fontolnunk, hogy akár rendeleti utón lesz a dolog elintézve, akár pedig- módot találunk, hogy törvényt alkossunk az átmeneti intézkedések számára : mind két módnak olyannak kell lenni, mely a felek érdekeinek és a jogállapotnak meg­felel. Nehéz az első hallásra teljesen beható íté­letet mondani azon jobbitmány felett, melyet Deák Ferencz t. képviselő ur benyújtott; hanem nekem, amennyire azt megbírálni képes vagyok : csakugyan ugy látszik, hogy az minden irányban nem óvja meg a felek érdekeit; hogy ily juris­titium czélszerüen alkalmaztathassák : annak első feltétele az lenne, hogy a juristitium ideje két­ségen felül elegendő legyen arra. hogy vala­mennyi uj törvényszékek szervezése megtörtén­hessék.- Nem tudom, hogy megnyugodhatunk-e a miniszter ur ily egyszerű ígéretében ? mert feltételezem ugyan hogy mindent el fog követni arra, hogy a törvényszékek szervezése, mely ma már ugy szólván megkezdetett: minélelőbb be­fejeztessék, és az uj törvényszékek felállítása le­hető leggyorsabban megtörténjók; de ki biztosit minket az iránt, hogy a miniszter urnák a leg­jobb akarat mellett is fog-e sikerülni, azon időre, melyre a juristitium szól: az uj törvényszéket felállítani? Mi történik akkor: ha lejár a juristi­tium a nélkül, hogy az uj terminusok alapján a felek perei tovább folyhatnának. Ez az egyik. Ha pedig, a mit a miniszter ur is kiemelt, egyik-másik törvényszék szervezése leggyorsab­ban történik: igen veszélyesnek tartanám békés viszonyok közt, midőn nincsenek kényszerítő körülmények, az igazság szolgáltatást oknélkül heteken át nyugodni hagyni, és a jogok érvé­nyesítését akadályozni. így állván a dolog, ré­szint az alkotmányos szempontot vévén figye­lembe, mely mindnyájunk előtt óhajtandónak tünteti fel azt, hogy ily fontos átmeneti intéz­kedés rendelet utján ne intéztessék; de más részről, tekintve a kényszer helyzetet és annak lehetetlenségét, hogy ezen két nap alatt, mely a ház határozata folytán tudtommal a tárgya­lásra fenn van tartva; azon intézkedéseket, me­lyeket a miniszter ur rendelet utján akar életbe léptetni, törvény által állapittassék meg: én be­vallom, a felek és az igazság-szolgáltatás érde­keit fölibe helyezem azon külömben igen jogos követelménynek, melyet e tekintetben az ország­gyűlés a miniszterrel szemben támaszt. A kér­dés itten az, hogy a mennyire lehet, iparkod­junk befolyást gyakorolni a dolog mikénti elin­tézésére, és megnyugtassuk magunkat az iránt, vajon a kibocsátandó rendelet meg fog-e a czél­nak felelni. Ha ezen rendelet bocsáttatik ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom