Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-419
419. országos ülés jauoár 1.3 1872. 181 Kautz Gyula előadó: Tisztelt ház! Mint a pénzügyi bizottságnak előadója, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a pénzügyi bizottság hosszasabban foglalkozott ezen kérdéssel; és épen azért, mert részint humanitási, részint más szempontokból nem lehetséges a rögtöni megszüntetés : azt indítványozza, hogy méltóztassék ezt ez idén a rendkívüli költségvetésbe áttenni. A kérdést különben mi is ugy fogtuk fel, hogy a miniszter ur feladata lesz, hogy, mielőtt a pénzügyi bizottság a budgetet annak idején tárgyalás alá veszi: előterjesztést tegyen . hogyan lehet ezen szervezést ezen szellemben eszközölni. Szontagh Pál: (csanádi) A dolognak históriája a pénzügyi bizottságot illetőleg csakugyan ugy van, mint azt t. előadó ur elmondani méltóztatott. Hanem az a körülmény is volt ott, hogy a mint hosszasabban vitattatott ez a kérdés: kitűnt, hogy ezen intézet valóban, merőben felekezeti ; sőt mint Szathmáry Károly t. barátom megjegyezte: nemcsak felekezeti, hanem térítő is. Azontúl visszaemlékezett a bizottság arra is, hogy már boldogult Eötvös, jelenlegi miniszter ur elődje, által igértetett az, illetőleg neki kötelességévé tétetett, hogy ha állami subventióra szorul ezen intézet: akkor annak felekezeti jellege szüntettessék meg; mert másnak, mint állami intézetnek subventiót nem szabad s nem is szokás adni. Már most a pénzügyi bizottság bizonyos szelidségi, vagy mint már mondám, könyörületességi okoknál fogva azt határozta, hogy tétessék át ezen összeg a rendkívüliekbe. Eddig mind igy áll a dolog; de valamint a pénzügyi bizottságban is volt egy tag szerény személyemben, ki az ügynek ezen lassúságát, t. i. azt nem helyeselte, hogy a mostani budgetbizottság, illetőleg a mostani országgyűlés csak azon egy lépéssel menjen odább, hogy a kérdéses költséget a rendkívüliekbe helyezze át, miáltal nézetem szerint nincs elég téve sem a közönség kívánalmainak, sem a dolog jogi állapotainak, — és minthogy nézetem szerint ezeknek csak ugy lesz elég téve, ha ezen pénzösszeg már most itt megtagadtatik : — valamint a bizottságban ugy itt is kénytelen vagyok szavazatommal oda járulni, hogy ezen subventionalis összeg már most itt ez alkalommal tökéletesen töröltessék. Elnök: A kik elfogadják a pénzügyi bizottság javaslata szerint e tételt: méltóztassanak felkelni. (Megtörténik,) A többség elfogadja. Széll Kálmán jegyző (olvassa:) A kolozsvári elemi iskola rajztanitójának 315 frt. Alapítványi járulék az erdélyi iskolaalapnak 10,452 frt. Segély az ösztöndíj alapnak 1064 frt. Szegény tanulók segélyezésére 1200 frt. Goldberg-féle ösztöndíj 630 frt. Kamara-járandóság 3545 frt. Halli alapítványi alapok és segély dijak 4910 frt. A magyarországi középtanodákba járó 15 horvátországi tanuló számára 3000 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház? fElfogadjuk). Tehát elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa:) Közművelődési czélok. Magyar nemzeti múzeum. Lázár Ádám: Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni, az úgynevezett csángó magyarok ügyére, melyről már a múlt évben a telepitvényesi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával szólottam és fenntartottam jogomat, hogy szükség esetében a közoktatási költségvetésnél szólalhassak fel, és tehessek megfelelő indítványt. Épen ezért nagyon röviden bátor vagyok kijelenteni a t. ház előtt, hogy itten nem valami magyarizáló, annál kevésbbé valamely más állami alattvaló — és Magyarországra visszahozni szándékozó ezé Írói, hanem csakis bumanistikus és nemzetirokonszenvünket biró ügyben bizonyos országos teendőkről van szó. Ezen ügyben a legsürgősebb teendőkre nézve különböző utak kinálkoznak: ugyanis először a társadalmi tér, mely utón t. i. a csángók érdekében, kik részint a szomszéd Romániában, részint pedig Bukovinában szétszórva laknak, és a kik ott nemzetiségűket, vallásukat, nyelvűket, szokásaikat, szóval ősi jellegöket mindeddig híven megőrizték : de a kik részint a tulszaporodás, részint pedig gyengébb vagyoni viszonyaik miatt egy idegen területen a közoktatás, közművelődés, illetőleg a népnevelés érdekében azon kellékeknek nem képesek megfelelni, melyre mint jóravaló nép, különben hivatva lenne; azonkívül, tulnyomólag a rom.-kath. valláshoz tartozók lévén: ezen felekezeti ágat csak annyiban említem fel, a mennyiben az ő nemzeti oktatásuknak mintegy elsatnyitására czóloznak mindazon törekvések, melyeknél fogva rég idő óta a római curia által úgynevezett olasz missionariusok vannak befészkelve azon utasítással ugyan, hogy fél év alatt tartoznak a hivek nyelvének tudásáról magokat igazolni, kik azonban csak olasz, vagyis rajok, mint magyarokra nézve idegen nyelven tartják egyházi oktatásaikat, melyekből ezen fajrokonaink, kik csak románul tudnak, — mit sem értenek ; azonkívül az ottani községi iskolában nem engedtetik meg nekik az, hogy a román nyelv mellett a magyar nyelv tanulására és némileg nemzeti történeti ismereteik gyarapítására saját erejökből járulhassanak: mindezen viszonyokon segíteni, társadalmi utón lehetne megkísérlem. Volt is szó itt a fővárosban magánk örökben
