Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

419 országos ülés jaonúj 13. 1872. 177 Reményiem, hogy ezen inditványom a t. háznál pártolásra fog találni, és hogy azt maga a t. miniszter ur is el fogja fogadni. Pauler Tivadar közoktatásügyi miniszter: T. ház! A magántanári intéz­ménynek természete, amint előttem szóló ur is kifejezte: az, hogy a magántanárok az államtól, az egyetemtől fizetést ne húzzanak, hanem hogy évi fizetés nélkül csak azon jogosultsággal bírja­nak, miszerint az egyetem helyiségeiben az annak tanrendéhez tartozó tudományokat előadhassák, és előadásaik a hallgatókra nézve ugyanazon ér­vénynyel bírjanak, mint a rendes tanárok elő­adásai, bizonyos feltételek megtartása mellett. Ennélfogva a magántanárokat semminemű fizetés nem illeti; de nem is illetheti, mert, azt hiszem, hogy amagántanárság kivetkőztetnék természeté­ből, ha az fizetéses tanárrá alakíttatnék át. Elismerem azonban, hogy vannak esetek, mely esetekben az iparkodó magántanárnak, — tudniillik, ha oly tudományt ad elő, melynek előadása az ifjúságnak érdekében van, vagy pe­dig oly fiatal embereknek, kiket a tanári pályán megtartani érdekében fekszik magának a tanügy­nek, addig, mig a tanszék megürül, — kivótelkópen ily jutalmat adni lehetne. Ez kivételképen tör­ténhetik és szándékomban is volt, ha ily esetek előfordulnak, amennyiben ez a „jutalmak és segé­lyezések" rovatában felvett összegből telik : ezt mégis tenni. (Helyeslés.) Amennyiben azonban itt azon indítvány tétetik, hogy a t. ház külön összeget szavazzon meg e czélra: ez indítványnak tárgyalásába most nem bocsátkozva, óhajtanám, hogy az mindenekelőtt a pénzügyi bizottsághoz tétessék át, mely az iránt véleményt adhat és aztán itt a fölött bővebben lehessen nyilatkozni. (Helyeslés.) Jámbor Pál jegyző: Horn Ede! (Fölki­áltások : Nincs üt!) Széll Kálmán jegyző (olvassa Pulszky Ágost indítványát.) Elnök: Kivánja a ház a pénzügyi bizott­sághoz utasítani 1 (Helyeslés.) Tehát oda utasit­tatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa:) A bécsi Theresianumnak 3 magyarországi növendék föntartására egyenként 525 írttal és 100 frt ruhapénzzel és egyébb kiadásokra 2155 frt: 6 erdélyi növendékért 3570 frt. Kautz Gyula előadó: Erre vonatko­zólag a pénzügyi bizottság a következő észrevé­telt teszi (olvassa): A bécsi Theresianum 2-ik rovat alatti téte­lénél megjegyzi a bizottság, hogy a képviselő­háznak 1870. márczius 2 án hozott azon hatá­rozata, mely a vallás- és közoktatási minisztert az illető alapoknak elkülönítésére ós az ország­ESPV. H. WAP1Ó 1814- II­ban való érvényesítésére, nemkülönben az ürese­désbe jött helyek megszüntetésére utasította: a bizottság fentartandónak véleményezi. Egyúttal pedig a miniszter abbeli jelentésének alapján, hogy két erdélyi növendék számára kijelölt kincs­tári alapítványi hely üresedésben van: 1190 írt­nak tőrlését indítványozza, s a minisztert a ne­vezett két ösztöndíjnak mely tanintézetben ós miként leendő érvényesítése iránt javaslattételre hivja fel. Elnök: Elfogadja a ház ezen tételt? (El­fogadjuk!) Tehát el van fogadva. Széll Kálmán jegyző (olvassa:) Se­gély a Jnagyszeben Theresianum árvaházának 22,650 fö torint. Kautz Gyula előadó: Erre nézve van szerencsém a pénzügyi bizottság részéről elő­terjeszteni (olvassa) : A 3-ik rovat alatt a nagyszebeni Theresia­num árvaházánál előirányzott tételre nézve a bizottság kimondandónak véli, hogy felekezeti intézetek állami jövedelmekből nem levén segé­lyezhetek : a miniszter odautasittassék, hogy a jövő évi költségvetés előterjesztésekor tegyen ja­vaslatot az igénybe vett államsegélynek vagy megszüntetése, vagy pedig az intézetnek magá­nak olyatén átalakítása iránt, hogy az feleke­zeti természettel többé ne birjon ; addig pedig az előirányzott összeg a rendkívüli költségvetésbe lenne áthelyezendő. Lázár Ádám: T. ház! A pénzügyi bi­zottság felolvasott jelentése ellenében másik in­ditványnyal kívánok fellépni, miután sem a közoktatási miniszter ur, sem pedig a pénzügyi bizottság jelentésében nyoma sem látszik annak, hogy az, a mit a volt közoktatási miniszter a múlt évi kölségvetés tárgyalásakor a nagysze­beni Teréz-árvaházra vonatkozólag, annak ere­detére és jelenlegi nevelészeti viszonyaira nézve tüzetesen a t. ház elé terjesztett: a jelenlegi mi­niszter által figyelembe vétetett volna. Szükségesnek látom tehát az érintett előterjesz­tés főmozzanatait a t. ház emlékébe fölidézni, még pedig először is azon árvaház eredetére nézve, mert abból fog kiviláglani, hogy jelenleg itt többé nincs helye a vizsgálatnak az iránt: vajon az intézet állami-e vagy felekezeti? Itt azonnal anélkül, hogy a miniszter ur további kísérleteit bevárná: kimondhatja a képviselőház, hogy az intézet valósággal állami intézet, következőleg annak felekezeti színezete megszűntnek tekin­tendő. Ugyanis tekintve az intézet eredetét, több mint egy századdal ezelőtt protestáns külföldi családok bevándorolván Erdélybe, azok befoga­dására állíttatott fel azon épület. Azon családok azonban később nem látván elegendőnek a helyi­séget, oly föltétel alatt, hogy az általok meg­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom