Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

1872. január 13-án Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Majoros István a nők emancipatiójáról törvényjavaslatot ad be. Halász Boldizsár a házszabályok átvizsgálására nézve Török Sándor határozati javaslata tárgyalását sürgetve, annak fölvétele iránt határozat hozatalra a következő ülés tűzetik ki. Az igazoló bizottság kipótlása végett az elnök a hiányíó tagok táviratilagbehivására utasittatik. A számvizsgálóbizottság jelentése a képviselőház pénztámokának az 1871. jan.— jun. 15-ig terjedő számadásairól tárgyaltatván, elfogadtatik. A közoktatási minisztérium költségvetésének részletes tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Lónyay Menyhért gr., Pauler Tivadar, Szlávy József, Tisza Lajos. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, s a muít ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a január hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Ha nincs észrevétel: a jegyzőkönyv hitelesítve van. Az elnökségnek nincs előterjeszteni valója. Majoros István: T. ház! Egy nagy fontosságú törvényjavaslat előterjesztésére kívánom a t. ház becses figyelmét felhívni, méltóztassék törvényjavaslatomat tárgyalás végett elfogadni. Törvényjavaslatom, melyet a ház asztalára letenni szerencsém van, az emberi nemnek felénél többjére akarja kiterjeszteni a polgári jogok élvezetét és az emberi családnak felénél többje, ugy hiszem, megérdemli a törvényhozás figyelmét és kőtelessógszerüleg fog cselekedni, ha Európa mivelt tartományaiban, főként ott, hol a polgári szabadság és alkotmányos élet meghonosítva vannak, nem fog tűrni a társadalom mintegy páriákat, kik az emberi társadalmi terheket viselni tartozván, jogait nem élvezhetik. Erre vonatkozólag vagyok bátor törvényjavaslatot előterjeszteni. Bár nem mondtam le azon reményről, hogy törvényjavaslatom tárgyalás alá kerülhet : ezúttal mégis, bár csak röviden, fogom indokolni. (Halljuk!) Az első emberpár (Derültség) a paradicsomban elkövetett bűnéért kiűzetett ugyan, de föi lény egyiknek sem adatott a másik felett: csupán csak azon terhek vettettek reájok, melyek alatt görnyedni fognak a paradicsomi élet után. Az ó-kor történelméből tudjuk, hogy a nomád élet legfőbbképen zsarnoka volt az emberi nem azon részének, mely résznek jogaira hívom fel a törvényhozás figyelmét. A jelenkor eltörölte azon terheket, azon nélkülözéseket, melyekbe az emberiség ezen fele eddig sülyedve volt. A nomád népeknél tudjuk, hogy a nők a szolgák helyét pótolván: a legterhesebb házi foglalkozásra vannak utasítva. A középkorban, a lovagok korában, a nők férjeikkel jó- és roszban osztozva, őket a csatákban is követték, s nemcsak hogy fegyvereiket hordották, hanem harczias társaik is voltak. Ki ne emlékeznék az amazonok azon híres légióiról, kik számtalan dicső csatákat viv-