Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-417

417. országos filé vételére felelni akartam; de szabadjon még ezen igen átalános tétel mellett „népnevelési ok­tatás*, — még egy átalános észrevételt kocz­káztatni, a mely a népnevelésre szintén átalá­nosságban vonatkozik. És ezen átalános észre­vételnek tárgya lesz a nemzetgazdászat okta­tása, vagyis tanítása. (Halljuk \) T. ház! Ha van tudomány, melyet főképen üjabbkori tudománynak lehet nevezni : minden esetre a nemzet gazdászat az. üjabbkori tudo­mány az, kettős szempontból: először is mivel egészben véve, a nemzetgazdászat csakis a múlt századvégén letttudománynyá; másrészről ujabb­kori tudomány; mert a jelen kor kívánalmainak a tudomány semmi más ága oly annyira^ meg nem felel, mint épen a nemzetgazdászat. Átalá­ban elismertetett ós e házban is igen gyakran hallottuk azt hangsúlyozni, hogy Magyarország­ban főképen az anyagi értéket kell most kifej­leszteni, a természet által adott kincseket ki­aknázni, felhasználni és Magyarországot előre vinni. Ez annyit jelent, hogy a nemzetgazdászat tanítására talán sokkal inkább van szükségünk, mint minden más nemzetnek; mert mindazon anyagi haladást csak a nemzetgazdászati okta­tás fonalán lehet biztossággal és sikerrel eszkö­zölni. Ennek következtében azt hiszem, hogy min­denki, ha az kérdeztetik tőle, hogy melyik üjabbkori tudomány az, melyre Magyarország­nak legnagyobb szüksége van, azt fogja felelni: a nemzetgazdászat; de másrészről, akkor is, ha az kérdeztetnék, hogy melyik a tudománynak azon ága, a mely Magyarországon legkevósbbé műveltetik, azt fogja felelni: szintén a nemzet­gazdászat. Nem is akarok szólani a népiskolákról, ám­bár mint a t. előadó ur tudni fogja : a német nemzetgazdászati congressuson már 1859-ben tárgy altatott: ha nem lenne-e czélszerü a nép­iskolákban a káté mellé behozni, ugy szólván, a nemzetgazdászati kátét is. De erről nem szólok; bizonyos azonban, hogy magasabb tanintézetekben szükség volna nemzetgazdászatra s mindennek daczára a jog­akademiákban nyoma sincs a nemzetgazdá­szatnak. Kautz Gyula előadó (hősbe szól) Dehogy nincs, igenis taníttatik. Horn Ede : (folytatja.) Legalább csak igen kevés. Például a műegyetemben is igen csekély mérv­ben van képviselve a nemzetgazdászat oktatása, és a pesti egyetemen is csak két tanára van, kik közül az egyik segédtanár s ezeknek más tantárgyaik is vannak, tehát nem kizárólagosan tanítják a nemzetgazdászatot. január 11. 1872. ] 33 Pedig t. ház, ha körültekintünk, mindennap van alkalmunk tapasztalni, mennyire sajnos a nemzetgazdászati eszmék ismeretének hiánya ; mert például ha Magyarországban jobban el volnának terjedve a nemzetgazdászat tanai: nem látnók azt, hogy oly országban, hol nem a munka, de a munkaerő hiányzik; oly országban, hol nem lehet panaszkodni nagy ipar tulhatal­masodásáról; de inkább a nagy ipar nem is léte­zik; oly országban, hol a tőkepénzes emberek­nek nagy számáról szó sem lehet; sőt a fölött kell panaszkodnunk, hogy a pénz és tőke hi­ányzik : ily országban sajátképeni munkáskér­désről, socialis mozgalmakról szó sem lehet. Ha jobban el volna terjedve a nemzetgaz­dászat ismerete : nem látnók azt például, hogy a középosztály nagyon egykedvűen nézi Magyar­ország pénz és hitelügyi függését Bécstől; sőt Magyarországban azt találjuk, hogy van sok ke­reskedő sőt bankár is, ki azt hiszi, hogy a mos­tani nyomorult valuta-helyzet előnyös az or­szágra nézve, mert áruczikkeiket magas áron adják el, s azt be nem látják, hogy 100 frt jó pénz annyi mint 110 vagy 115 rósz pénz. Hozzá kell még tennem, hogy ha a nemzet­gazdászat ismerete átalában el volna terjedve az országban: nem kellene azt látnunk, hogy vasutak épülnek, midőn közútjaink nincsenek; s hogy át nem látják azt, hogy a vasutak csak akkor lehetnek hasznosak és jövedelmezők az országra nézve: ha mind az utazók, mind az áruszállítók hozzáférhetnek. Mindezeknél fogva azt gondolom, nem kell hosszasabban motiválni azt: mennyire szükséges és hasznos az országra nézve a nemzetgazdászati ismeret terjesztése. Ennek következtében bátor vagyok az igen t. miniszter ur figyelmét két dologra fölhivni: egy­részről nem lehetne-e az annyiszor megígért uj tanszervezet alkalmával a nemzetgazdászat taní­tásának a gymnasiumokban, főreáltanodákban és akadémiákban tágasabb tért nyitni? és másrész­ről nem lehetne-e felhasználni egy intézményt, mely 2—3 év óta más czélokra használtatik föl, s mely abban áll, hogy nyáron mig az iskolák zárva vannak: a néptanítók bizonyos helyekre ösz­szehivatnánaksrészökre előadások tartatnának; — nem lehetne-e az ilyféle előadásokat nyáron egy hónap alatt vagy néhány hét alatt legalább szin­tén a nemzetgazdászatbóliselő adni a tanítóknak, hogy minden tanítónak legalább annyi nemzet­gazdászati ismerete legyen: amennyi szükséges a néptanitás, népnevelés feladatának teljesítésére. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : A t. képviselő ur kérdésére és indít­ványára azt vagyok bátor felelni, hogy a »em­zetgazdaságot, mint az újkor egyik legnevezete­sebb tudományát: én is a legfontosabbak közé

Next

/
Oldalképek
Tartalom