Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

411. országos ölés deczember 21. 1871 5 kat: azoknak hatása, tudomány és tapasztalat szerint, az államéletben nem lehet más, mint sorvasztás, és e sorvasztáshoz bátran hozzá merem még tenni, a demoralisatiot, mint e tőrvények egyik következményét. Megvallom őszintén, t. ház! hogy nem értem azt a politikát, hogy akkor, midőn ezen tőrvények mentül előbbi megszüntetéséről kell, hogy gondolkozzunk: akkor állítsuk fel e törvényeknek őrei gyanánt bírákat, kik a fennálló törvény szerint elmozdithatatlanok. Megvallom őszintén, ezt az eljárást, ennek az eljárásnak a philosophiáját én nem értem. De t. ház, vannak még további szempontok is, melyeknek tekintetbe vételével a törvényjavaslathoz hozzá nem járulhatok. Az én felfogásom szerint a bírói intézményt aképen kell az államéletben megalkotni, hogy a biró, ki saját körében a végrehajtó hatalom felett is áll: hivatását betöltse; erre a többi közt szükséges, hogy a bírónak előtte álljon a jogi élet a maga egész összeségében. Csak ha a bírói intézmény akként van megalkotva, hogy a biró előtt az egész jogi élet a maga összeségében tárul fel: a birói intézménynek csak ilyetén megalkotása képes bírákat képezni. Elismerem, hogy a bírák kiképezéséhez több feltétel is szükséges, mint tényező: ilyen a nyilvánosság, mely nemes irányokat fejleszt ki; de különösen praxis tekintetében szükséges az, a mit fentebb jeleztem. Ámde itt mi szándékoltatik? E törvényjavaslat szerint, t. ház, azon bírák, kiknek állását állandósítani kívánja az igen t. igazságügyi minister: csupán ez ügyben fognak bíráskodni. Bocsánatot kérek; de nekem felfogásom az, hogy ily intézmény nem fog bírákat képezni, hanem fog képezni orgánumokat, fog képezni eszközöket a kormány érdekében. Nem fogadhatom el továbbá e törvényjavaslatot különösen azon oknál fogva sem: mert ezen törvényjavaslat szerint a pénzügyi főtörvényszék továbbra is fentartatik. Erről, t. ház, saját tapasztalásomból kívánok szólni, nevezetesen azon szempontból indulva ki, hogy a pénzügyi feltöryényszék mennyi munkát végez? En f. hó 18-án megtekintettem a pénzügyi feltörvényszék iktató könyvét és ugy találtam, hogy akkor az utolsó szám 802 volt. Ez történt deczember 18-án délelőtt 10 órakor. Már hogy minek tartunk mi fön ily főtörvényszéket, melynek tulajdonkép nincs dolga; legalább nincs anynyi, a mennyit képes volna elvégezni más munkakörben : ezt ismét nem vagyok képes belátni. Ehhez képest én nem látok semmi okot arra, hogy miért lépjünk mi vissza az 1871. XXXII. törvényczikk intézkedésétől, s miért ne osszuk be a pénzügyi bíróságokat a rendes bíróságokba. Ha ez megtörténnék: akkor nem lenne szükséges azokat mint külön bíróságokat fentartani, és nem lesz szükséges a főtörvényszéket is, mint I külön bíróságot meghagyni. A főtörvényszék tagjai is, ha már egyszer fizetést húznak: — más téren legalább — többet fognak végezni az állam érdekében. Felfogásom szerint nem áll az igen t. igazságügyminister ur azon indokolása sem, melynél fogva azt mondja, hogy ezen pénzügyi kérdések elintézése különös szakavatottságot kivan, és ezzel lenne indokolva ilyén külön bíróságok felállítása. En nem akarom kétségbe vonni azt, hogy pénzügyi törvényeik valóságos tömkeleget képeznek; hanem én azt hiszem, hogy tekintetbevéve azon szempontokat, melyeket szerencsém volt előadni: igazságügyi miniszter ur kívánságának máskép is lehet eleget tenni. Méltóztassék az igen t. igazságügyminiszter ur beleegyezni abba, hogy a pénzügyi bíróságok beosztassanak a rendes bíróságokba: és ott hatalmában fog állani az igen t. igazságügyminiszter urnák, azon szakavatott egyénekből, kikre szüksége van, a rendes bíróságoknál alkalmazni azokat, a kiknek alkalmazását jónak látja. En azt hiszem, hogy különösen épen e törvényjavaslat életbeléptetésének első stádiumán nem kívántatik meg, hogy a rendes bíróságok minden tagja exact tudománynyal bírjon a pénzügyi szabályokról; én ugyanazon nézetben vagyok, hogy exact tudománynyal ezekről nem is lehet bírni, mert valóságos choast képeznek; hanem, mint szerencsém volt megjegyezni, a most működő egyénekből a rendes bíróságoknál lehet alkalmazni annyit, a mennyit a pénzügyminiszter ur kivan. Az sem szükséges, hogy minden törvényszék egyszersmind pénzügyi törvényszék is legyen. Ha épen jónak látja az igazságügyminiszter ur, lehet e tekintetben nagyobb területeket is megállapítani. De hogy miért álljanak fen speciális pénzügyi bíróságok: azt nem látom át. (Zaj a jobb oldalon.) Az előadott okoknál fogva, miután én nem kívánok visszalépni az 1871. XXXI. törvényczikk 18. §-ának intézkedésétől; másodszor mert nem kívánom fentartani a most fennálló pénzügyi törvényeket, és nem kívánom a helyzetet azzal bonyolítani, hogy ezeknek f'entartására elmozdithatlan bírákat mint csupán e végre hivatottakat, hogy ezen törvényszéket fentartsák, ez alkalommal megállapítsak; 3-szor mert meggyőződésem az, hogy ilyen intézmény sohasem fog képezni bírákat a szó nemes értelmében, hanem fog teremteni kormányeszközöket; 4-szer, mert nem kívánom fentartatni a pénzügyi törvényszéket : az igen t. igazságügyminiszter ur jelen |