Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-417
417. országos ülés jaanár 11. 187*. 109 látok más tekintetből adhatónak, mint pusztán — hogy ugy mondjam — könyörületességi szempontból, annyival inkább, mert a törvény utalja a hatóságokat, miként segítsenek e tekintetben magukon. Elismertetett mindkét oldalról, elismerte ezt Kanizsa városának előttem szóló mélyen t. képviselője, hogy azon esetben, ha valamely község a törvény rendeletének eleget tenni körülményeinél fogva nem bir és polgári iskolát fölállítani és szervezni nem képes: akkor folyamodhatik államsegélyért. T. előttem szóló képviselőtársam e tekintetben hivatva érezte magát egy külön indítványt tenni. Mi következik abból: ha az ő indítványa elfogadtatik ? az, hogy Buda városa még egy ezim alatt kapna subventiót; holott a törvény kijelöli azon alapot, melyből ily czélra subventio adható, akkor: ha nincs elegendő pénze a polgári iskola felállítására ; mert ezen alap nem egyéb, mint népnevelési czélokra rendelt átalány ; ha tehát most módosítását eifogadnók, és 6000 frtot Buda városának rendelkezésére bocsátanánk e czélra: nem tennénk egyebet, mint 6000 frttal megszaporítanék a népnevelési átalányt; ezt pedig én szükségesnek nem látom. En azokra, amik tanügyi tekintetben felhozattak : nem terjeszkedem ki; hanem ragaszkodom a dolog financiális oldalához. Financiális tekintetben nem látom indokoltnak azt, hogy megtakarítás helyett még 6000 frt adassék Buda városának oly indokból, melyről a törvény úgyis intézkedik. En tökéletesen indokoltnak látom mindazt, ami a nyomtatott különvéleményben, mindazokat, amik annak támogatására egyéb indokokból felhozattak, de különösen indokolva látom ezeket Csengery Antal t. képviselőtársam érvelése által s ezért ismételve elfogadás végett ajánlom a külön véleményt. (Helyesléséből felől.) Madarász József: T. képviselő ház! Meg nem foghatom, hogy t. képviselőtársam, Schwarz Gyula, a ki igen erélyesen s az én véleményem szerint igen helyesen, óhajtotta, hogy a községekre nézve tanügyi tekintetben bizonyos kötelezettségek mondassanak ki: a miniszteri előterjesztést pártolja. En magam is helyeseltem az 1868. XXXVni. törvényczikknek a községek tanítási kötelességéről és felső népiskolák felállításáról szóló szakaszait, melyekben azon városokra, melyek 5000-nél több lakóval birnak, bizonyos kötelezettségek ruháztassanak: meg nem foghatom, mondom, hogy midőn a miniszter által alreáltanodára kívántatik Buda városa szániára bizonyos összeg; az ellenvélemény pedig azt mondja, hogy az 1868. XXXVIII. törvényczikk szerint nemcsak Buda, hanem minden nagyobb város köteles felsőbb népiskolát és polgári iskolát föJ állítani, melyet Buda eddigelé nem állított fel: akkor t. képviselőtársam, Schwarz Gyula, mégis meg akarja szavazni a reáltanodát, hogy igy Buda város kibújhassák azon kötelezettség alól, melyet az 1868. XXXVIII. törvényczikk elrendelt. Ezt meg nem foghatván: kötelességem e részben a különvéleményhez csatlakozni, hogy Buda városa számára az alreáltanoda meg ne szavaztassák; ne szavaztassák meg pedig a törvény iránti tekintetből, mert azt akarom, hogy a törvény rendeleteit a miniszter ur és azok, a kik arra hivatják : szigorúan teljesítsék ; és épen azt hibás lépésnek tartanám a képviselőház részéről, ha ép az alreáltanoda czimén szavazná meg Buda városának az indítványozott összeget, mi által a többi városokat, melyek 5000-nél több lakossággal birnak, ösztönöznők arra, hogy mindegyik képviselője által előadná: hogy annyira tul van terhelve adófizetéssel, hogy polgári iskolát nem bir felállítani. Én az 1868. XXXVIII. törvényczikket áldásosnak tartom sok szakaszában, de áldástalannak a kivitelre nézve; mert ime már 3 év telt el, s még nem vagyunk ott, a hol kezdetben kellett volna lennünk. Azért felkérem a t. házat, hogy azon tekintetnél fogva, hogy az 1868. XXXVIII. törvényczikk üdvös rendeleteinek a népiskolákra vonatkozólag elég tétessék: a központi bizottság szerint is r megszavazandó összeget, törölni méltóztassék. Én itt e tárgynál csak ezt tartom következetesnek. Nem kívánom én azután nem szaporítani, ha előjön, a népnevelési szükségletekre kivánt összeget azon 700,000 frtot eme 6 — 7-10,000 frttal is ; a népnevelési szükségletekre hajlandó vagyok, — és ezt lelkem őszinte érzetével vallom be — nemcsak 700,000 frtot, hanem annak idejében sokkal többet, 3-szór, 4-szer anynyit is megszavazni; s habár mindnyájan elismerjük, hogy hazánk anyagi állapota már is súlyos, de azt hiszem, hogy a nép oktatására fordított egy pár millió forint legjobban visszafizeti magát a hazának. (Helyeslés.) Azért arra vagyok bátor kérni Kanizsa város érdemes képviselőjét, hogy modositványát, melyet én alakilag ellenzék, a népnevelési szükséglet czimének tárgyalásánál legyen szives előterjeszteni. Ott én részemről nemcsak ezen összeget szavazom meg; hanem ennek tízszeres, sőt százszoros összegéhez is kész vagyok járulni. Most erre vonatkozólag azon tekintetből, hogy az 1868. XXXVIII. törvényczikknek a polgári iskolákra vonatkozó rendeleteinek szigorúan elég legyen téve : kénytelen vagyok a külön-véleményt pártolni. (Helyeslés bal felől.) Gonda László: Én e módositvány tár[ gyalásához inkább alakilag akarok szólani, a
