Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-417
104 417. országos Ülés január 11. 1872. dologi kiadásoknak u. m. házbérnek, hivatali, házi és oktatási szükségleteknek mellőzésével egy évre 8250 frt, s az 1872-ik évre 2063 frfc kéretik megszavaztatni. Buda városában az állam már egy főreáltanodát tart, évi 28,100 frt költséggel, melyben az alreáltanoda osztályok is bennfoglaltatnak; ha e mellett Budán községi tekintetekből még egy külön alreáltanoda is szükséges: állítson fel a város, mint az 1868. XXXVIII. törvényczikk 59, és 67. §§, rendelik, felsőbb nép- vagy polgári iskolát, a melyekben mindazok is taníttatnak, a mik az alreáliskolában adatnak elő; s ha ily felsőbb nép iskolának felállításában a városnak helyi körülményeinél fogva segélyre szüksége van: a népnevelési szükségletekre rendelt átalányból segélyeztethetik; de az államot azzal terhelni nem lehet, hogy a mennyiben Buda városa a felsőbb nép- vagy polgári iskola felállítására nézve a törvény által reá ruházott kötelességet nem teljesiti: annak terhét az állam vállalja magára. Pauler Tivadar közoktatási miniszter : Tisztelt ház ! A budai alreáltanoda felállítására nézve tett indítványom azon szükségben gyökerezik, mely Budán e tekintetben mutatkozik. Az állam Budán főreáltanodát állított. E főreáltanoda annyira látogatott, hogy az idén a tanulóknak száma 702, nagyrészt vidékiek. Ezen nagy szám folytán szükségessé vált paralell osztályokat nyitni, ugy annyira: hogy az első osztályban három, a 2. és 3-ban két paralell folyamot kellett felállítani. Ezek pót-tanárokat vesznek igénybe; de azonfelül a budai főreáltanoda helyisége is oly szűk, hogy ott ily nagy számú tanuló ifjúság csakis a legnagyobb megszorítással és egészségének némi koczkáztatásával férhet meg. Ha már most tekintetbe veszszük hogy a paralell folyamok számára úgyis póttanárokat kell alkalmazni, hogy a helyiség szűk; hogy Buda város fekvésénél fogva az iskolába járás a gyermekekre és az ifjúságra nézve a város hosszából a vizi városba felette terhes; hogy sok vidéki van és Buda lakosságának telemes részét állami hivatalnokok képezik, a kik a városi szükségletekhez nem igen járulnak; végre tekintve azt, hogy a reál irányt kifejteni szükséges: én Budán egy másod alreáltanoda fölállítását teljesen indokoltnak tartom és annálfogva azt indítványba is hoztam. Azon állításra nézve, hogy Buda a polgári és felsőbb népiskolák felállítása körüli kötelességének eleget nem tett: bátorkodom figyelmeztetni a t. házat, hogy Buda város terhei a népnevelésre nézve olyannyira nagyok, hogy ezeket saját erejéből nem is birja, és az államsegélyt kénytelen igénybe venni. Buda városában 14 községi iskola van, és a város ez idei előirányzatában az iskolákra a 100,000 frtnyi építkezési költséget beszámítva, 159,000 frt van föl véve. Ha le is számítjuk a 100,000 frt építkezési költséget: még mindig marad 59,000 frt., melynek fedezésére a város csakis közel 10,000 írttal rendelkezik és ennek folytán többi jövedelméből kell 49,000 frtot pótolni. A dolog ily helyzetében tekintve a reáltanulmányok fontosságát, Buda városának fekvését, az államhivatalnokok és főképen a főreál tanodákba járó ifjak számát : ezen reáltanoda felállítása által ugy vélem, nemcsak városi hanem országos szükségnek is teszünk eleget. Ajánlom az előirányzott összeget a t. ház figyelmébe. Tisza Kálmán : T. ház ! Én a szóban forgó ügyre nézve a pénzügyi bizottságnak kisebbségi véleményét pártolom. Pártolom pedig azért; (Halljuk!) mert véleményem szerint is az, hogy Buda városában meg legyen a kellő iskola, ha tetszik alreáliskola: elérhető, de elérhető oly módon, hogy mindenek fölött a törvénynek tétetik elég. Jelesen elérhető ez azon utón, hogy felállittassék egy polgári iskola, mely jól berendezve az alreáliskola feladatainak megfelel ; és ha Buda városának minden erőmegfeszítése daczára nincs magának annyi anyagi ereje, hogy azt felállíthassa: a törvény értelmében ez irányban az állam által segélyezhető, így a törvény megtartátik és a czél a reál-iskolákra vonatkozólag épen ugy eléretik, mint különben. Midőn erre nézve így vélekedem: azon nézetemnek is kifejezést akarok adni, hogy egyátalában elhibázottnak tartom azon utat, melyet a cultusminiszterium az alreáltanodák irányában követ; mert állit részint teljesen az, állam költségén, részint az illető városok segélyezése által úgynevezett alreáltanodákat, figyelem nélkül arra, hogy a törvény által parancsolt polgári iskolák felállittattak-e vagy nem? Én azt tartanám a helyes útnak, hogy a minisztérium mindazon költségeket, melyek a törvény szerint polgári iskolákat felállítani tartoznak: szólítsa fel, és kötelezze ily iskolák felállítására, a melyek fölállítása által, az alreál iskola által elérhetőket is eléri; és a mennyiben a községektől nem telik: ismét a törvény értelmében adjon nekik segélyt az állampénztárból. Véleményem az , hogy a minisztérium mindenkit szorítson kötelessége teljesítésére ; ós a ki a maga részéről megteszi a mit tehet: azt segélyezze az állam vagyonból. (Helyeslés.) De ne egyes úgynevezett alreáliskolákat állítson, s ezáltal tegye elkerülhetővé a törvényben megrendelt polgári iskolák felállítását, s mentse fel
