Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-401
401. országos ülés deezeniber 11. 1871. 4ö lis módon intézkedni; s ha az rendesen és radiealiter helyreállíttatnék: meg vagyok győződve, hogy ez a közös költségek legnagyobb részét fedezni fogná. Még esak egy megjegyzést akarok tenni, ez pedig vonatkozik a késedelmi kamatokra. A késedelmi kamatokat, megvallom, nagyon igazságtalan és rósz hatásuaknak tartom. A miniszter ur azt mondja, hogy vannak, a kik nyerészkednek rajta. Megengedem, hogy vannak ilyenek, mert itt 6%-ért kapnak pénzt, mig sokkal több kamatot vesznek a mi pénzintézeteink, melyek azonban többé-kevésbbé bizony mind uzsorás intézetek, akármily jótékonyaknak is méltóztassék azokat tekinteni; mert nálunk 8 — 9 a százalék, mikor az európai piaeson 3—4 — 5 %-en lehet pénzt kapni, tehát az oly intézetek mellett sok jót mondani nem lehet ; mintán tehát az illetők itt 6%-on kapnak pénzt, inkább tartják meg ezt. De akkor méltóztassék ezen vagyonos pénzes embereket, kik ezt teszik: exequalni is, méltóztassék ezeket exequalni. Hisz ha áll az adóexeeutió a falvakban, méltóztassék reá küldeni azon bankárokra, a kik spekulálnak a pénzzel. Ott aztán nem lesz 2 krajcárnál kisebb exeeutio mint itt. Hanem kamatokkal terhelni az adózót, nézetem szerint nem lehet. (Helyeslés a szélső Ital oldalon.) 1.423,000 frt van előirányozva késedelmi kamatokra. Hiszen ez az összes egyenes adónak 27» %-át teszit. Tehát akkor a földadó nem 30 hanem 3272%, akkor a jövedelmi és házadó nem 10 hanem 1272%, ez pedig egészen más arány. Hogy az ország 27i%-tel emelje fel az összes egyenes adókat: az nem csekély dolog. Ez nagy fontosságú kérdés és azt igy késedelmi kamatok fejében tényleg felemelni nem lehet. Utoljára kik azok, kik ezen késedelmi kamatokat megfizetik? Nem a gazdag ember, nem a bankár, a ki speculál : hanem a szegény ember. Sem birok az idevonatkozó statistikával, hanem meg vagyok győződve, hogy legnagyobb részt a kis földbirtokos az, ki ezen késedelmi kamatokat fizeti. Én részemről ezen esztendőre nem azt akarom indítványozni, hogy, hagyassék ki; hanem azt vagyok bátor indítványozni és a pénzügyminiszter urat arra felhívni, hogy ezen késedelmi kamatokra vonatkozó átalános rendelkezés eltörlését indítványozza a képviselőházban, mert ez igazságtalan és nyomasztó. A ki azért nem fizet, mert nem akar, azt méltóztassék exequalni; a ki pedig azért nem fizet, mert nem fizethet, hogy az tovább is terheltessék, igazságosnak nem ta= lálom. (Helyeslés bal felől.) Ezeket akartam elmondani. (Helyeslés a szélső bal felől.) Gonda liászló : Én esak igen röviden a fődolog és annak egynehány mellékes körülményeire vonatkozólag vagyok bátor felvilágosítást kérni a t. miniszter úrtól. A 3-dik évi költségvetés tárgyalásán van szerencsém jelenlenni és tapasztalataim köréből agodalmak merülnek fel. Jelesen a földadónál, mely itt évről évre e házban megszavaztatik, azt vallják a miniszteri előterjesztések, indokolások, hogy kevesebb ennyivel és annyival, de azért a panasz folyvást az, hogy mégis mindig igen terhelő a földadó. Ebből az a következés, hogy az évről évre bemutatott kevesbités inkább csak mutatvány, csak látszat, de nem valódi, mert könnyítést nem eszközöl. Mi a nép képviselői pedig első helyen a könnyítések eszközlésére vagyunk itt hivatva ; de másrészről figyelembe kell venni azt is, hogy midőn az 1870-iki költségvetés meg szavaztatott, akkor is kevesebb volt a földadó már az 1869-iki előirányzatnál és pedig kevesebb volt 221.000 írttal ; csak kérdés, mi oknál fogva? az oka abba van előtüntetve: mert ugy mond a miniszter az akkori pénzügyminiszter javasolta a földadó beszámítását és pedig Magyarországon 76%-kal, Horvátországban egészen 90%-kal, ezen oknál fogva jött létre azon csekély kevesbedés 221,000 frt. Ezen folytonos kevesbedés átjött 1871. évre, átmegy 72-re is, de már egészen különböző oknál fogva ; ugyan is, midőn az 1871. év költségvetése megszavaztatott : megint kevesebb volt a földadó tétele, még pedig 84,000 írttal , de itt már indokul az hozatott fel, miszerint az 1868-ik évi XXI t. cz.-nek 11-ik §-ában az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésre számíttatik a kevesebblet. Most az 1872-iki előirányzatnál azt olvassuk, hogy megint kevesebb a földadó és pedig 179,500 írttal, a melyek oka ismét az, hogy ezen évi vízkárok következtében az 1872-dik évi költségvetésbe felvett adóelengedésekre 631,237 frt. számíttatott fel, mig 187l-re csak 409,472 frt. volt e czélra előirányozva, tehát 221,765 írttal több vétetik számításba, mint 1871-ben. T. ház ! a felolvasott adatokkal szemben kérdenem kell a pénzügyminiszter urat, vajon tudna-e felvilágosítást .adni az iránt, hogy minő mérvekben teljesítette a pénzügyi kormányzat az adózó közönség irányában azon kötelességét, melyet az 1868. évi XXI t. ez. 11. §. ruház rá; mert mig ez kimutatva nincs, hogy azon bizonyos évben, például 1871-ben, a bejelentett elemi csapások után az adóelengedés ennyi és ennyi öszszeget vett igénybe ; a másik évben ugyanazon oknál fogva ilyen és ilyen összeget vett igénybe: addig nagyon illusorius megszavazni a talán megközelítő, de aligha kielégítő összeget, ezen bizonyos elengedési czim alatt. Hogy csak egy adatot említsek fel már egyetlenegy községből,
