Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-410

390 410. országos Slés deesember 80. 1871. iskolaköteles gyermekből csak 2200 jár iskolába, 3200 nem. S még leverőbb azon körülmény, hogy Brassó magyarajku lakosságának 1200 tan­köteles gyermeke közül mindössze csak 118 jár roszul felszerelt s ezeket is alig befogadni tudó felekezeti iskolákba ; mig 1000-nél több női fel iskola nélkül. Brassó magyar népessége mindent elkövetett, hogy e szellemi szegénységen községi iskolák állítása által legyen segítve, felfolyamo­dására a magyar minisztérium el is rendelte a községi iskolák felállítását; de az csak rendelet maradt: mert Brassó nemes tanácsa mindenféle banális kifogásokkal másfél év óta gátolja az üdvös intézkedés létrejövetelét. Ilyformán van ez mindenütt, a felekezeti türelmetlenség ország­szerte nyílt harczot folytat a korszellem által parancsolólag követelt népnevelés ellen, s kor­mányunknak nincsen erélye a sötétség ez izga­tásaival szemben a népnevelési üdvös törvények­nek tekintélyt szerezni; de nincsen is rendelkez­hető alapja, hogy azoknak rendelvényeit végre­hajtsa s így hagy minden a régi slendriánba. T. ház! Ma inkább áll mint valaha azon bibliai ezélzat, hogy „azon nemzet, melynek nincsen tu­dománya: elvész.' Avagy merné-e valaki tagadni, hogy Francziaország közelebbi leveretése és megaláztatása leginkább a népnevelés szánalmas elhanyagolásából eredt — és abból,"hogy amaz ál­lamban a fősuly a militarismusra volt fektetve. A népek szerencsétlenségeiből csak ugy lehet némi jót kivonni, ha más népek abból okulást merítenek, s azon nemzetnek, mely a történelem intő példáin nem okul: létele mindig nagyon ta­lányos. Én, t. ház, fájdalmasan győződöm meg jelen évi költségvetésünkből, hogy mi, kiknek leginkább szükségünk lesz arra: Francziaország szerencsétlenségein nem okultunk ; hisz nálunk még most is minden a véderő fejlesztésére fordittatik, s népnevelésünk a mellett századrendű kérdéssé törpül le, szóval — mi most is csak katonai és nem műveltségű állam akarunk lenni. T. ház ! En nevelésügyünk ily mellőzésében, ily szégyenteljes alárendeltségében oly veszélye­ket látok, melyek nemzetünk megaláztatását : hazánk veszélyeztetését vonhatják magok után, azért határozottan roszalnom kell a nevelésügy körül mutatkozó filléreskedést. Mi egy gomb vagy hajtóka cserére milliókat dobunk ki: mig szellemi életünktől elvonjuk a szükséges táplá­lékot : mi nemzeti culturánknak még a kolosto­rokban szabott, de már nagyon elrongyolódott mezét toldozzuk, foltozzuk; pedig az már oly avult, hogy a foltot nem tartja; azt a kor igé­nyeinek megfelelőleg egészen uj mezbe kell öl­töztetnünk, ha nem akarjuk, hogy Európa mű­velt népei közt szellemkoldusokként jelenjünk meg. Azért én nemcsak egész készséggel fogadom el a miniszteri előirányzatot tárgyalási ala­pul ; hanem fölhívom a kormányt, hogy talál­jon módot arra, miszerint az az elodázhatlan igényeknek megfelelő mérvben szaporittassók. E tekintetben én azt hiszem, hogy ha a kormányt a szükségesség érzete áthatja: fog fedezési módot találni; talán lehetne a múltkor oly könnyedén megszavazott 30 millió kölesönből egy pár mil­liót e szent és valójában hazafias czólra fordítani, annyival inkább, mert akkor annak egészben való szükségessége úgy sem volt indokolva. Én nevelés­ügyünknek fölemelését életkérdésnek tekintem hazánkra nézve; mert mig az államunknak csak fösvényen kimért kegyadományaiból tengődik : addig én a 800,000 szurony által egyátalában biztosítva nem látom Magyarországot. (Élénk lie­lyeslés bal felől.) Ghyczy Kálmán : Azt tartom, hogy miután az idő annyira haladt, hogy egy kissé kimerítőbb beszédet sem lehet 3 óráig befejezni: azon erőszakot a t. ház a szólókra méltányosan nem teheti, hogy a ma megkezdett tárgyalást holnapra ne halassza. Ismétlem, nem tartanám méltányosnak az illető irányában, ha a t. ház néhány perez megnyeréseért azt kívánná, hogy e ki nem fejtett tárgyban a tanácskozás idő előtt megszakittassék. Elnök: A miniszterelnök úr kivan szó­lani. Lónyay Menyhért miniszterel­nök : A még hátralevő időt czélszerüen felhasz­nálandó, bátor vagyok bemutatni a bírósági vég­rehajtókról szóló és ő felsége által legkegyelme­j sebben szentesitett törvényt. Majláth István jegyző (olvassa a I törvényt.) Elnök: E törvény hódoló tisztelettel ki­' hirdettetvén: hasonló kihirdetés végett át fog a ! főrendekhez küldetni. Holnap 10 órakor ülést tart a ház, mely­! nek napirendje 1) a pénzügyi birói hatóságok, i 2) az 1871. XXXI. törvenyezikk életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedésekről, 3) a föloszla­tandó első folyamodásu királyi törvényszékekhez kinevezett birák további alkalmaztatásáról szóló | törvényjavaslatok tárgyalása és harmadszori fel­i olvasása a jan. és febr. hóra a közadók besze­déséről szóló törvényjavaslatnak s végre a vallás a ! és közoktatási költségvetés tárgyalásának foly­tatása. Az ülés végződik d. u. 3 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom