Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-410
362 410. országos ülés decsember 20. 1871. Ezelőtt azonban a központi bizottság részéről fog néhány tárgy felől jelentés tétetni. (Halljuk !) Szilágyi Virgil a központi bizottság előadója. A központi bizottság részéről van szerencsém a t. háznak három jelentést bemutatni. Egyik vonatkozik azon törvényjavaslatra, mely a pénzügyi bírósági hatóságnak egyes törvényszékekre való ruházásáiól és a pénzügyi törvényszékek ideiglenes fentartásáról szól; második vonatkozik azon törvényjavaslatra, mely az 1871. XXXI. t. ez. életbeléptetésére szükséges intézkedéseket tárgyazza; harmadik jelentés szól azon törvényjavaslatról, mely a feloszlatandó elsőfolyamodásu kir. törvényszékekhez a kinevezett bíráknak további alkalmaztatásáról szól. A kiigazított törvényjavaslatokat van szerencsém bemutatni azon kéréssel: méltóztassék kinyomatásuk iránt intézkedni és napirendre kitűzni. Elnök: Az illegő irományok ma d. u. 1 óráig ki fognak osztatni s igy az illető törvényjavaslatokat, a t. ház engedelmével, holnap tárgyalás alá fogjuk venni. (Helyeslés!) Szilágyi Virgil előadó :Még egy jelentésem van, t. ház! (Halljuk! A számvizsgáló bizottság részéről az 1871. évi január 1-étől u. a. évi június H-ig a félévi pénztári számadás megvizsgáltatván, az erről szóló jelentést van szerencsém azon kéréssel benyújtani: méltóztassék a jelentós kinyomatását elrendelni és fölvétele iránt intézkedni. Elnök: Ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Jelen alkalommal, talán- czólszerü lenne a bekövetkezendő ünnepek alatti szünetről intézkedni. Deák Ferencz (közbeszól): Talán az indemnity után lehetne erről intézkedni? Elnök: Tehát előbb felvesszük az indemnityt, s azután fogunk a szünidő iránt tanácskozni. Széll Kálmán a központi bizottság előadója: T. ház! Épen ugy, miként a pénzügyi és központi bizottság nem tartották szükségesnek ezen törvényjavaslatot bővebben motiválni, szemben azon igazsággal, melyet azt hiszem, senki sem tagad, hogy rendezett államkiadások fedezése egy perczig sem akadhat meg, én sem kívánom ezen törvényjavaslatot bővebben fejtegetni s egyébbel indokolni, mint azzal, hogy ma deczember 20-a van, és a költségvetés tárgyalása a házban véget nem ért, ennélfogva ajánlom ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául (Helyeslés !) Csanády Sándor: T. ház! Ha bírálat alá veszem a jelenlegi országgyűlési többség által alkotott tőrvényeket, lelki fájdalommal kell, hogy kijelentsem, miszerint azok halmaza hazánk önállóságára, függetlenségére, nemzeti, szellemi és anyagai életére nézve oly eredmény, melyet vajha sohse ismertünk volna meg szeretett hazánk szent földén. Ki kell jelentenem, miszerint, ha hazánk legkérlelhetlenebb ellensége készített volna tervet arra, miként kelljen ezredeken át őseink és a legutóbbi időkben saját magunknak annyi drága vér árán megvédett önállóságunkat, függetlenségünket alapjaiban megrendített szellemi és anyagi jóllétünket tönkre silányitani, szóval az egykor a szabadság védbástyájaként tisztelt Magyarországot, kedves hazánkat, a parányi Ausztria tartományává sülyeszteni: legkérlelhetlenebb ellenségeink sem választhattak volna más utat, mint a mely utón halad a jelenlegi kormány. Én, t. ház! e kormány irányában bizalommal nem viseltetem; nem viseltethetem, és mert az indemnity megadása egyszersmind bizalmi szavazat is azon kormány irányában, a mely azt kéri: az indemnity elutasítása mellett nyilatkozom ós pedig azon okoknál fogva is, melyeket mi az általunk a költségvetés tárgyalása kezdetekor beadott határozati javaslatunkban felemiitettünk. (Helyeslés szélső bal felől.) Madarász József: Két megjegyzést kivánok tenni a jelenlegi felhatalmazás kérdésére ; először azt, miszerint a kormány minden esetre önmaga oka annak, a mit, vagy hibának vagy alkotmányellenes bűnnek kell neveznem, mert semmi esetre másnak nem, mint neki róható fel az, hogy ez évben rendes költségvetésünk nem lesz. Első megjegyzésem tehát az, hogy az eddigi tapasztalatokon okulva, ha hazánk nem is lehet azon szerencsés helyzetben, hogy egészen l más közjogi alapon nyugvó elvek kővetkeztébeni formához jutna: legalább e kormány tartsa kötelességének a költségvetést jóval előbb és oly időben terjeszteni a ház elé, hogy az ne deczember elején vétethessék tárgyalás alá. Mert ha figyelemmel kisérik önök a tárgyalásokat: kénytelenek lesznek bevallani, miszerint a költségvetés megszavazása, átalában csak ugy hevenyében oly könnyelműséggel folytattatik, sőt még ugy olvastatik is, hogy annak még egyes tételeit is alig hallhatjuk. Ez az oka annak, miszerint a költségvetés tárgyalását a jövő évre kell halasztani, vagyis annak, hogy ez évre sem lesz rendes költségvetésünk. Második megjegyzésem az, hogy midőn e párt, mely hazánk közjogi alapját jónak látta a jelenlegi közjogi alappal felcserélni, az 1848. IV. t. ez. 6 §-át megváltoztatá : azt gondolják
