Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-400

aá 4 '0 ©r»ziig»s ölés hogy már akkor hangsúlyozva lett a házban az, hogy a fölmérési eljárásnak azon normativuma, melynek alapján a felmérés történik, nem he­lyes; nincs sajátságos hazai viszonyainkhoz al­kalmazva ; nem tökéletes azért, mert — mint a különvélemény nagyon helyesen mondja, — az időközben bejött birtokváltozások nem tartatván folyvást nyilvánosságban, a catasteri felmérés bizonyos tekintetben hiányossá válik ott is, hol az az idők folytában megtörtént. De mindez, a miknek helyességét én nem tagadom, csak azon resultátumra vezet, hogy igen is a catasteri felmérés iránti törvényt meg kell hozni, hogy javítani és sajátságos viszonya­inkhoz alkalmazni és tökéletesíteni kell azon el­járást, mely eddig a catasteri felmérés tekinte­tében dívott; de nem vezethet engemet ahhoz, mire a különvéleményt vezette, és mire a kü­lönvélemény következtet, hogy t. i. ezen összeg megtagadtassék; mert, t. ház, nincs arról szó, mit a különvélemény egy pontja hangsúlyoz, hogy azért, mert még eddig nincs meg ezen törvény, mert még csak ezen törvény fogja ezen catasteri felmérések hiányait kiigazítani: azért — mint a különvélemény mondja, maradjunk meg azon határok között, melyek között eddig folytattattak a munkálatok és ezentúl ne terjesz­szük azokat. Nem erről van szó, t. ház; hanem csak ar­ról van szó, hogy azon catasteri mérnökök fize­tése, kiknek fizetése eddig oly összegekben volt megállapítva, hogy csakugyan félni lehet attól, hogy ha az fel nem emeltetik: a catasteri mér­nökök az állam szolgálatát ott hagyják, hogy mondom ezek fizetése emeltessék föl, még pedig oly formán, hogy itt találkozunk legelőször azon practicus, s e házban már többször kiemelt elv érvényesitésóvel, hogy inkább kevesebb hivatal­nok legyen, de jobban fizettessék. Az 1872-dik évi költségvetés szerint 30 személylyel kevesebb foglalkoznék a catasteri munkálatokkal, mint a mennyi foglalkozott eddig, de ezek ezután job­ban lennének fizetve. En azt hiszem, t. ház, hogy az állam nem jár el helyesen akkor, midőn nem azonos elvek alapján és nem arányban a többiekéhez adja ki az egyes hivatalnokoknak a fizetést; már pedig azon táblázatok, melyeket a pénzügyminiszter ur indokolása tartalmaz, világossá teszik azt, hogy a catasteri mérnökök fizetése sokkal kisebb, mint az állam más mérnökeinek fizetése, mint az építészettel foglalkozóké, nem is a vasúti építészeket értve, hanem a közönséges utépi­tészettel foglalkozó rendszeresített mérnököké, értve a közmunkaminiszterium rendszeresített mérnökeit. Én azt hiszem, hogy bár az államnak nem deezember 10. 1871. feladata versenyezni egyes vállalatokkal, s nem is adhatja meg a mérnököknek azt a fizetést, melyet más műszaki mérnökök más téren meg­kaphatnak; de ha tőlök olyan képzettséget vár, mint a többi mérnököktől : akkor legalább ugy kell őket fizetnie, mint a hogyan más mérnö­köket fizet; sőt ezeknél erre még több okot is lehetne felhozni, mert ezek nem laknak váro­sokban, és sokkal nehezebb, fárasztóbb munkát teljesítenek, mint az államszolgálatban álló bár­mi más mérnökök. Miután tehát nem arról van szó, hogy a catasteri törvény meghozataláig a catasteri fel­mérés nagyobb mérvben folytattassék, mint ed­dig, hanem csak arról, hogy ne tegyük ki az államot azon veszélynek, hogy a most megálla­pított nem arányos és csekély fizetések mellett ne bírja megtartani azon embereket, s kikre olyan nagyon szüksége lesz, ha majd a catasteri föl­mérés rendszeresen törvény által fog szabály oz­tatni: miután arról van szó, hogy ezen embe­rek, — értem ezek javát és azokat, kik hasz­navehetők — ha fizetésök nem javittatik, el­hagyják az államszolgálatot, — mit bizonyít azon pályázat eredménye, melyet a pénzügymi­niszter ur 1871-ben kiirt, a mikor nem folyamo­dott annyi ember, a hány hely volt betöltendő, — mondom, miután e veszélynek az államot kitenni nem akarom: én a különvélemény elle­nében a pénzügyi bizottság véleményét ajánlom a t. háznak. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ghyczy Kálmán: T. ház! A t. elő­adó ur azt említette, hogy 12 dunántúli megyé­ben a catasteri felmérés már be van fejezve. En magam is azon vidékre való vagyok, de meg­vallom — arról, hogy különösen a parcelláknak is fölmérése már befejezve volna minden dunántúli megyékben — nekem semmi tudomásom nincs. Széll Kálmán előadó: Én azt mond­tam, hogy 12 nagyrészt dunántúli megyében ! Ghyczy Kálmán: Egyébiránt a t. elő­adó ur azt említette, hogy ezen 12 megyében 314 ezer holddal több találtatott, mint a mennyi adó alá volt fölvéve, és pedig nem terméketlen, hanem termékeny föld. A mennyire én tudom, legalább a pénz­ügyi bizottságban ugy értesültem, hogy most még, e pillanatban, az állandó catasteri felmé­réssel a földeknek becslése jövedelmezés tekin­tetében nem köttetik össze; ha pedig mostan még a földek jövedelmezés, termékenység tekin­tetében nem osztályoztatnak, termékenységük nem vizsgáltatik: akkor nem lehet mondani, hogy azon 314 ezer hold valóban mind egészen termékeny lett volna és ne találtatnék közte sok olyan, mely az adó összeírásból igen helye­sen hagyatott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom