Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-406

238 406. országos üíés deczember 16. 1871. vállalat iránt. Különben, ha a vasutakat kapcsolatban tekintjük azon többi intézkedéseknek végrehajtásával, melyeket a t. ház akkor a magyar kereskedésnek a tengerparttól és jelesen kikötővel leendő kapcsolatba hozatalára nézve tett: lehetetlen, hogy aggodalom ne támadjon mindenkiben, ki az ügyet szivén viseli. (Zaj.) Kérem, méltóztassanak figyelni, mert ez fontos kérdés, hol milliók forognak szóban. Nemcsak e vasútnál észlelhető hanyagság. A minap már Várady Gábor t. képviselőtársam kijelentette, hogy noha a t. ház megszavazott nevezetes összegeket a kikötő kiépítésére: mégis azon azóta még egy talpal attnyi munka sem történt. Ismét — például— tavaly előirányoztatott egy millió 500,000 frt a pályaudvar kiépítésére. Erre nézve a t. miniszter ur egész naivsággal mondja jelentésében : kiadások e czélra még eddig nem tétettek, vagyis azóta semmi munka nem végeztetett. Már azt gondolom, hogy alkotmányos országban, ha valamely munka a miniszter által mint valóban szükséges jelentetik be a háznak, és a ház arra, mint szükségesre, bizonyos pénzösszeget megszavaz: ekkor a minisztériumnak kötelessége azt felhasználni, és nem szabad a dolgot kénye-kedve szerint elhanyagolni. Itt van ismét a fiume-szentpéteri vasút. Erre nézve a szerződés, — mely ugyan nem ide terjesztetett a ház elé, — kimondja, hogy már a jövő évben kellene történnie a megnyitásnak és vajon meg van-e győződve a miniszter ur arról, hogy e tekintetben a munkálatok oly állapotban vannak, hogy a vasút megnyitását a kitűzött határidőre reményleni lehessen ? Mint azon magán tudósításokból, melyeket e tekintetben szerenesés, vagy is inkább nem szerencsés voltam venni : az iránt értesültem, hogy valóban nincsenek a munkálatok oly állapotban, hogy a jövő évben a szerződós szerint várni lehessen annak megnyitását. Es ha mindezt összefoglaljuk, ha látjuk, hogy mind a vasutak, mind a kikötők kiépítése és minden egyéb intézkedések, melyek a magyar tenger partnak az anyaországgal való összeköttetésére nézve tétettek, ily lassan, ily hanyag módon vitetnek keresztül: akkor nekünk kötelességünk gondolkodni a fölött, mi lehet ennek valósággal oka? Én megvallom, ha azon férfiak, . kiknek kezére a végzet sorsunk vezetését bizta, nem volnának hazafias magyar férfiak: ón nem átallanám kimondani, hogy a jó akarat hiányának tulajdonítom ezt; de mindnyájan magyar hazafiak lévéu. kiknek jó akaratát kétségbe nem veszem: lehetetlen föl nem tennem azt, hogy oly pressio alatt állanak, a melynek ellentállani nem képesek s e tekintetben azt várom tőlök, hogy kijelentsók: mi az, a mi akadályozza ezen nagy nemzeti érdeknek teljesítését 1 Már többször emlit tetett, hogy két nagy érdek harczol, a magyar tengerpart ellen ! először magának Triest városának és révpartjának érdeke; másodszor pedig a déli vasút. És, t. ház, midőn a trieszti révpartról, a tengeri kikötőről, magáról a városról szólok: akkor meg kell jegyeznem, hogy Fiume sohasem lehet veszélyes Triestre nézve ; mert Fiume természetes - kikötője csakis a keleti résznek lehet t. i. Magyarországnak, Triest pedig mindig megmarad kikötőül Austria és dél-német ország számára. Tehát nem arról van szó, hogy a két kikötő közt' rivalitás forog fenn; hanem arról, hogy Triest egészen el akarja nyomni a magyar tengerpartot. Midőn mi Fiumében a magyar tengerpartot pártoljuk; nem rivalitást akarunk : hanem azt akarjuk, hogy nyitva legyen előttünk azon kiviteli csatorna, illetőleg azon magyar kikötő felé vezető ut, mely természetes kiviteli vonala ezen országnak. (Helyeslés bal felől.) Ami pedig a másik ellentétes érdeket illeti, t. ház, sokszor volt már említve, hogy telhetetlenebb és Magyarország tulajdonképeni érdekeire nézve mostohább vasut-társaság nincs, mint a déli társaság ; — azért e tekintetben fölösleges a legkisebb vitatkozásba bocsátkozni ; elmondatott már az elégszer írásban, újságokban, s ezen országgyűlésen is, és én azt hiszem, hogy ezen mostoha befolyás alól felszabadulni Magyarországnak a magyar tengerpart iránti érdeke követeli. Ennélfogva, t. ház, midőn a pénzügyi bizottság által javasolt 10 millió forintnak megszavazását nem ellenzem: azt hiszem egyátalában nem kívánok tőle oly dolgot, mi az igen t. miniszter ur körébe nem tartoznék : midőn tőle azt várom, hogy ne elégedjék meg azon rövid kijelentéssel, mely indokolásában foglaltatik; hanem értesítse a t. házat mindazon okokról, melyek eddig ezen munkák hallasztását előidézték és Fiume és a magyar tengerpartnak velünk összeköttetését akadályozzák, s egyszersmind közölje velünk: mi szándéka, mivel akarja elejét venni az eddig tapasztalt hanyagságnak, hogyan akarja gyorsítani ezen munkák befejezését? mert ne ámítsuk magunkat, t. ház, ezen fiumei vasúttal mindinkább ugy leszünk, hogy az merő visiová válik (Élénk felkiáltások bal felől: Igazi Ugy van!), és mind távolabb kezd tünedezni, mint a délibáb. Ennélfogva azt hiszem, hogy a t. miniszter urnák .hazafias kötelessége e tekintetben az országot megnyugtatni. (Élénk helyeslés bal felől.) Tisza Lajos közlekedési miniszter: T. ház! Több dologban kérdés intézte-