Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-406

236 *° 6 * o rsz ögos ülés deczember 16. 18J1. egy átereszt, mely sokkal kisebb, mint az ott levő országúton néhány lépésnyire fennálló kőhid; felfogásom szerint nemcsak, hogy ez ma­gában hiba: mert egy vasutat ily építményeknél még jobban kellene biztosítani, mint egy közön­séges országutat; de ez annyival nagyobb hiba, mert a vasútinál sokkal nagyobb kőhid maga sem képes mindig a neki tóduló vizárnak ellent­állani és többször elszakadt. Nem nagy teehni­cai ismeret kell hozza megmondani, hogy mi lesz jövője ezen emiitett s a 2 év előtti szárazságban tervezett vasúti áteresznek egy rendkívüli esős évben. Mint fog ott a közlekedés megakadni. Tévedésnek látom azt is, hogy egy olyan min­den esetre világkereskedelemre számított pályán, mint ez, — - mert hiszen nemcsak azt szeretjük mondani, de hisszük is, hogy ez világkereske­delmi pálya, hogy egy ily pályán mondom, — a tunellek oly szűken építtettek, hogy ha a forga­lom ezt később igényelné is, második vágánynak azokon való keresztülbocsátása a teljes lehetet­lenségek közzé fog tartozni. De nemcsak a tünetieknél követtetett el, ezen, nézetem szerint, indokolatlan költségkimé­lés ; hanem némely helyt, a hol szűk a hely fo­lyók mellett s sziklák alatt menne el ezen vo­nal: még csak kitérő helyek építésére sincs lehetőség. Meg vagyok győződve, t. ház, arról, hogy ezen vonal valósággal világkereskedelmi fontos­sággal bir, hogy ezen vonal mihelyt tökéletesen a tengerig — ki lesz épitve, annak nagy for­galma megjön, melynél egy sin többé elegendő nem lesz, és nem lesz más mód e bajon segí­teni, mint ujabb iszonyú nagy költség és a pá­lyái orgalmának tökéletes megszakításával ujabb munkálatokat tenni. Bátor vagyok még a t. házat, s illetőleg különösen a szakminiszter urat figyelmeztetni e pályákon előforduló roppant kanyarulatokra. Hi­szem, hogy itt a törvényhozás által megszabott minimumok és maximumok szorosan megtartat­tak, mert különben fel nem tételezhetem, hogy a minisztérium az építést helybenhagyta volna; de mindamellett tény az, hogy ha egy nem is rendkívül hosszú tehervonat megy ezen pályán, — tökéletes 8-t képez —. és a síneket és a töltéseket egyszersmind 3 irányban feszíti. Magam technicus eléggé nem vagyok, be­vallom őszintén, de tudakozódtam technieusok­tól ezen nekem is, mint laicusnak feltűnt kö­rülményről, és azok azt mondták, hogy egyike ez a legnagyobb hibáknak, mely vasútépítésnél történhetik. Indokolható ez a vasútépítések kö­fűli költségkímélés szempontjából; de a fenntar­tás szempontjából, mi az államra nézve kamat­biztositott pályáknál az államnak mindannyiszor nagy kárára lesz és legnagyobb kárára nálunk, a hol a sinek ereje úgyis lejebb engedélyezte­tett, mint az az európai világpályáknál lenni szokott. Ez azt eredményezte alig másféléves ke­leti pályánkon, hogy ezen kanyarulati pontok­nál, már-már uj sinek lerakása vált némely helyt szükségessé. Ezeket elmondva és felkérve a minisztérium figyelmét, hogy jövőben ilynemű — nézetem szerint — mulasztások ne történjenek, különösen igye­kezzenek az illető helyek természeti viszonyairól az állammérnök urak magok meggyőződést sze­rezni; igyekezzenek a folyók és patakoknál, azoknak nemcsak száraz évben való állásáról, hanem arról is, hogy ezen kis patakok, a nálunk rögtön változó természeti viszonyok közt, mily megdagadásra képesek: és ekkor hiszem, hogy sok hiba elkerülhető lesz. Akartam még az ad­ministratio körül előforduló némely figyelmetlen­ségről szólni, de ezt többen már elmondván, a t. ház figyelmét nem fárasztom. Ajánlom az ál­talam felemlített dolgoknak figyelembe vétele mellett az 50,000 frt megszavazását. Elnök: Nem lévén észrevétel, az 50.000 frt megszavaztatik. Vukovics Sebő : T. ház! Bátor vagyok felhívni a t. háznak, és különösen a t. közleke­dési miniszter urnák figyelmét azon állapotra, a melyben a károlyfehérvár-fiumei vasút kiépí­tése a miniszteri jelentés tartalma szerint jelen­ben áll. A pénzügyi bizottság egyszerűen, rövi­den ajánlja megszavazandónak a 10 millió frtot a nélkül, hogy legkevéabbé is reflexiót tenne arra, ami a munkák miképi haladására nézve a jelentésben van. Ezen károlyváros-fiumei vonal azon érdekek közé tartozik, melyeket a nemzet anyagi szüksé­geinek sorozatában a legelsők közé helyez. Nagy áldozatkészséggel megajánlottuk az arra szükséges pénzt is, sőt az első magyar vas­úti kölcsön legnagyobb része is ezen károlyvá­ros-fiumei vasút költségeinek fedezésére rendelte­tett ; miután tehát törvónyhozásilag ki volt mondva az építésnek szüksége és az arra megkí­vántató eszközök megszavaztattak : semmisem volt természetesebb, mint azt várni, hogy az igazga­tás a legbuzgóbb szorgalommal azon fog ipar­kodni, hogy ezen vasút a lehetőségig leghama­rabb készüljön el. Azonban, t. ház, mit mond a t. miniszter ur jelentésében azen vasútra nézve ? Azt mondja: „A munkálat eddig lassan haladt előre; a második lapon pedig azt mondja: „Hogy azonban a szerződésszerű határidő meg­tartassák : a vállalkozónak az eddiginél nagyobb erélylyel kellend munkához látnia.* Ezen határidő pedig 187 3. év augusztus végéig terjed. T. ház! Annyit mond azzal a miniszter ur, hogy a munka lassan halad. Ez azonban tehet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom