Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-400

400. országos ülés deezember 10. 1871. 7 disponibilitásban voltak, a magyar pénztár által kifizetendők. A bizottság előre bocsátván, hogy a volt pénzügyi miniszterek Lónyay és Brestl közt keletkezett azon egyezmény, — mely szerint a magyarországi illetőségű volt központi közegek nyugdijai a magyar államkincstár által fizetendők, — a képviselőház által el nem fogadtatott, egyszerűen az 1870-ik IX. tőrvényczikkére hivatkozik, mely azt rendeli, hogy kiknek nyugdija az 1867-ik évi márezius hó 10-ke előtt tétetett folyóvá s a miniszteri tanácsban, az államtanácsban vagy birodalmi tanácsban voltak alkalmazva, nyugdijaik élvezetében maradnak, melyeknek fedezéséhez Magyarország 23%-nyi részben járul. A fennevezett hivatalnokok ezek sorában nem állanak, mert csak 1869-ik augusztus 31-én nyugalmaztattak. Igaz, hogy Andreánszky Sándor mint államtanácsos 5250 forinttal, b. Ozsegovich Metéli 3150 forintnyi nyugdíjjal be vannak irva a belügyminiszter által az 1871-ik évi költségvetéssel . a képviselőház elé terjesztett jegyzékekbe, de épen mivel ezen nyugdijasok több másokkal a képviselőháznak 1870-ik márezius 22-én 1626. sz. a. hozott határozata szerint nem nyugdijképesek, 1871-ik január 28-án 2806. sz. a. oda utasította az államszámvevőszéket, hogy az 1870-ik XVIII. törvényczikk értelmében vizsgálja át az előirányzott nyugdijak kimutatásait és hasonlítsa azokat össze a képviselőház határozataival; addig is az ezen átvizsgálás fenntartásával megszavazandó összegek végleg megállapítottaknak nem tekintetnek. A bizottság ezen határozatok nyomán és a törvény világos rendelete szerint az előirányzott öszszeget ugyanis 21,202, azaz huszonegyezerkétszázkét forintot törlendőnek véleményezi. (Elfogadtatik.) (Olvassa tovább): 8. A Bécsben lévő magyar országos levéltár Budára leendő leszállítása és itteni kezelése költégeire ......... 14,731 írt. A tisztviselők ós szolgákra 3231 forinttal előirányzott költség nem uj szervezés folytán merült fel, mert ezen személyzet eddig Bécsben kezelte a magyar és erdélyi volt udvari kanczelláriák levéltárait és az ő felsége személye körüli miniszter előirányzatában volt fölvóve, melynek tárgyalása alkalmával a képviselőház f. é. január 26-án 2820. sz. a. hozott határozatával utasította a minisztériumot, miként a budai várban a minisztérium részére emelendő épületben a levéltár számára kijelölt helyiségek elkészülte után, az eddig Bécsben elhelyezett levéltár hazánk fővárosába szállittassék át, és az itt levő levéltárak, a kamarai ós Erdélyország kormányszéki levéltárával egyesittetvén, mint országos levéltár, kellő gonddal állittassék fel. A miniszter jelentése szerint ezen miniszteri épületnek egy része már elkészült, a többi része az országos levéltár számára kijelölt helyiségekkel készülőben van, miért is a bizottság a minisztériumot felhivandónak véli, hogy a budai országház további építésénél e czélt szem előtt tartva, az őszszes országos levéltár befogadására elegendő s alkalmas helyiségek elkészítéséről gondoskodjék; ezenkívül — miután a bécsi volt kanczelláriai nagybecsű levéltár 1872. év folyama alatt le fog szállíttatni, mihelyt az annak felállítására szánt helyiségek kiszáradva lesznek — czélszerünek látja a bizottság, ha szakértőkből álló enquete hivatnék össze a végett, hogy a levéltár országos kezelése és megfelelő felállítására nézve véleményt adjon és tervet dolgozzon ki. — Egyébiránt az előirányzott 14,731 , azaz tizennégyezerhétszázharminezegy forintot megszavazandónak véli. Várady Gábor: A pénzügyi bizottság javaslatának két ága van. Én csak a t. jegyző ur figyelmét kívántam erre felhívni. Egyik része a határozatnak, t. i. az, hogy enquete küldessék ki, és erre a miniszter felbivassék , a másik pedig a levéltár czélszerü elhelyezése. Csak a jegyző urat ki