Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-389
£89 orgzíigos illés november 25. 1871. 89 nem áll a törvényhozás hivatásában, szándékában. Ez sújtaná épen azon törvényhatóságokat, melyeknek adóképessége a legcsekélyebb, pedig ezek ép ugy kötelesek betölteni és be is töltik azon hivatást és kötelességet, melyet a közigazgatás terén a törvény, melynek alapján állanak, rájuk ró. Ep azért, t. ház! mert egyfelől állami érdek az, hogy a közigazgatás hazánkban biztos alapokon nyugodjék; mert a tőrvényhatóságok az állam közigazgatásának orgánumai, végrehajtói; mert a törvény betűje szerint a törvényhatóságok az állam közigazgatását közvetítik, és mert egyfelől a törvényhatóságoknak jogkörét körülírni, a törvényhatóságokra közigazgatási kötelezettségeket róni, de másfelől azoknak a szükséges eszközt meg nem adni: két összeegyezhetlen álláspontot képez ; épen azért, t. ház, a pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy ily fontos érdekek tekintetében teljes joggal áll azon tétel, hogy eontribuáljanak a törvényhatóságok, és elégtelenségük esetében az ország egész összegében azon terhek viselésére, melyre az egyes törvényhatóságok önmaguktól nem képesek ; azért a pénzügyi bizottság azt hiszi, hogy a létező viszonyok között egyedül kivihető, egyedül czélravezető azon mód, hogy a törvényhatóságoknak, miután az 1870. évre körülbelül egészben és nagyban megállapittatott a közigazgatási szükséglet: adassék meg ugyanezen összeg, melyet 1870-ben az állam részükre utalványozott. Van egy másik nézpont, mely miatt ezen törvényjavaslatnak végrehajtása zavarral és oly sok nehézségekkel járna, és mely maga oly körülményt képez, hogy a törvényjavaslatot magában véve elfogadhatlanná teszi, és ez az, hogy a benyújtott törvényjavaslat részletei, egyes §§-ai világosan bizonyítják azt, hogy mily véghetetlen bonyolult számítással járna az egyenes adók azon nemeinél, amelyek több részekből és osztályokból állán ik, minők a házadó, személyes kereseti adó, jövedelmi adó: — ezen adóleirást teljesíteni. De ez csak mellékes körülmény, mely inkább megerősítéséül szolgál a főindoknak, melynek alapján, mint említeni szerencsém volt, a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot elfogadhatlannak tartja és azért azt indítványozza: mondja ki a t. ház, hogy a törvényhatóságok közigazgatási költségeinek fedezésére, az 1870-ik évi XLII-ik t. ez. 9-ik §-ának módosításával oly törvényjavaslatot terjeszszen a minisztérium a ház elé, a melyben kimondatnék az, hogy a törvényhatóságoknak közigazgatási költségeik fedezésére utalványoztatnak azon összegek, a melyek részükre 1870-ben törvényhozásilag megállapittattak és ezen összegek olyformán számíttassanak ki, hogy az 1870-ben törvénykezési kiadások közé tartóXH*V. H. sAixé l&rj »vni. zott összegek számíttassanak le az 1870-ben minden egyes törvényhatóságnak kiadott összegből. Azon kiadások pedig, melyek sem egyik, sem másik, sem a közigazgatási, sem a törvénykezési költségek közé tisztán nem tartoztak, ne vonassanak le; ne vonassanak le pedig annak fejében, hogy az 1870-ki törvenyezikk a gyámhatóságot a törvényhatóságokra ruházta, ezekre pedig ezen kötelesség gyakorlatából oly terhek fognak háromolni, amelyek jóformán nagyobbak lesznek, mint azok, melyeket a minisztérium számítási alapul akkor vett fel, midőn ezen törvényjavaslatban foglalt főösszeget kiszámította; tehát ezen terhek viselésére a megyéknek 1870ben utalványozott összegekből azon kiadások, melyek némileg törvénykezési kiadások voltak : le nem vonatnának. Nem akar a pénzügyi bizottság ezen javaslata ezen kérdés gyökeres megoldása lenni. Maga az 1870: XLIL t. ez. 11. szakasza is azt mondja, hogy addig, mig a törvényhatóságok költségeinek fedeztetési és beszedési módja külön törvény által rendezve és szabályozva nem lesz: a közigazgatási költségek a megyéknek, törvényhatóságoknak összes költségei az állami adó után százalékokban vettetnek ki, és azzal együtt szedetnek be. Már ezen szakasza a törvénynek azt inviálja, hogy azon mód is, melyet a LXX-ik t. ez. tartalmaz, csak ideiglenes, és épen azért, mivel gyökeres szabályozása ezen kérdésnek amugyis nem történnék meg azon törvényjavaslat elfogadása által, melyet a minisztérium terjesztett elé: a pénzügyi bizottság annál is inkább indíttatva érezte magát, hogy fenntartatni indítványozza az ideiglenes állapotot. Ne teremtsünk ideiglenes, rövid időre egy más ideiglenes állapotot, hanem addig, mig ezen kérdés gyökereiben törvényhozásilag végleges megoldást és végleges szabályozást nem nyerhet: tartsuk meg az eddigi állapotot. Én a pén zügyi bizottság javaslatát ajánlom a t. ház elfogadására. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. képviselőház! A pénzügyi bizottság jelentéséből és a t. előadó urnák beszédjéből még inkább és alaposabban meggyőződhettünk arról, amit előzőleg már a miniszteri kimutatásokból tudtunk , hogy az ország törvényhatóságainak legnagyobb része, ha az 1870. XLIL t. ez. 90. §-ának rendelkezése végrehajtatnék: azon helyzetbe jönne , hogy igen nagy uj adó kivetése nélkül a közigazga; tási teendőket teljesíteni nem volna képes. O felsorolta az t okokat is, melyek miatt ez bekövetkeznék. Én csak egyet vagyok még bátor hozzátenni: azt, hogy hitem szerint nevelte az ezen t. ez. folytán létrejött helyzet roszaságat vagy is nevelte azon tőrvényhatóságok számát, 12
