Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-387
387. országos ülés november 28. 1871. 47 a 93-ik §. mily atyailag gondoskodik a strikelőkről; hogy ha a büntető törvénykönyvbe való kihágásról van szó: akkor valóban talán helyén levőnek látta volna, a munkások életéről és személyes biztonságáról is gondoskodni. Egyúttal sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy a 15-ös bizottság, amint legalább előadó ur előadta, abból indul ki, hogy miután Erdélyben az osztrák törvények állanak fenn, az ez iránti kényelemből és kiméíetből nem lehetett ezen törvénybe is más intézkedést behozni, ha ily utón egyfelől az absolut uralom alatt behozott osztrák törvényt, másfelől az ottani viszonyokkal nem találkozó, a nemzet geniusával hatalmasan ellenkező intézkedéseket akar az országba átplántálni: az ellen az országgyűlésnek egyhangúlag tiltakozni kell. Ez a 15-ös bizottság kényelem keresése kedvéből, annyival kevésbbé fogadható el: mert az ily különös intézkedések behozatala által, tudja Isten minő hoszszu időre napoltatnék el a magyarországi eriminalis codex elkészülte. Előttem szólott t. képviselő ur is beismeri ezt, amennyiben a büntető törvények codificatióját sürgeti; de hogy addig is, mig a büntető törvények eodificalva nem lesznek, sehol se lehetne gondoskodni az élet, vagyon- és személybiztonságról ? Ez megbocsáthatlan bűnös eljárás volna. Tekintetbe véve az előadottakat, Irányi t. barátom javaslatát kérem elfogadni, mit annyival j inkább is pártolok, s ajánlhatok a t. háznak el- j fogadás végett: mert ez által jövőre nézve azon kifogásoknak kerüljük el útját ésmódját, a melyek a vagyon-, személy- és életbiztonságnak törvényhozás általi biztosítását addig is, mig ez iránt a törvényhozás intézkednék, múlhatatlanul megkívánják, Péchy Tamás: T. ház! Igen szépen hangzott, miket Chorin Ferencz képviselőtársam itt előadni méltóztatott. Miután azonban én mégis azok ellen akarok jelenleg szavazni, kötelességem azokra egy pár észrevételt tenni. Nagyon szép dolog az,hogy minden törvény a maga rendes helyére legyen beosztva, ugy, hogy midőn valakinek arra szüksége van, a törvény olvasásakor rájöhessen könnyen és át is olvashassa. De, fájdalom, nem lehet a törvényhozásnak ugy elintézni a dolgot, hogy minden törvényt a maga helyén beosztva tárgyalhasson és adhasson elő. Már pedig kétségtelen dolog az, hogy addig is, mig büntető codex létesülhet: ilyen esetek, minőkről most tanácskozunk, gyakran előfordulhatnak, azokra nézve pedig igen sovány vigaszt nyújt az, hogy nincs oly biró, mint t. barátom fölemiitette, ki ily esetben meg ne bün- , tetné a vétkest; ez nem egyéb, mint azt kívánni, hogy a biró törvényt hozván, alkalmazza is; holott a mi kötelességünk volna törvényt hozni, hogy a biró azután az alkalmazásnál túlságba ne essék szigorúság tekintetében. Ha tekintetbe vesszük, t. ház, hogy a 87-ik §. esetei a szóbanforgóhoz képest milyen csekélyek, ahol az mondatik, hogy ha valamely iparos vagy gyáros áruczikkekben szolgáltat valamit munkásainak, s azokat mintegy megrövidíti, akkor büntettetik 20 írttól 200 frtig, és ezzel egy categoriába akarjuk helyeztetni azon gyárost, ki a maga mulasztása által talán ember-életek kivégeztetésére szolgáltat alkalmas eszközt: ezt nem tartom czélszerünek. Ellenben azon eljárást, melyet Irányi Dániel indítványozott, mindenesetre szükségesnek tartom, legalább addig, mig majdan a büntető törvénykönyv erről határozottan, és czélszerüen fog intézkedni. Erdélyre vonatkozólag felhozatott, hogy a jelenleg létező büntető törvénykönyv szerint kell eljárni a bíróságnak. Azt hiszem, hogy a ház most teljes joggal mást határozhat, és Erdélyre nézve a jövendőre vonatkozólag szintén törvényt hozhat. Horvátországra nézve ez magában értetik: ezt a törvényben kifejezni nem szükséges. Deáky Lajos: Magam is Chorin képviselő urnák akarok felelni. Azt mondja ő, hogy a 15-ös bizottság azért nem fogadta el Irányi indítványát, mert amint monda, ha nemcsak egyszerű vétséget, hanem bűnt követ el az illető: az a büntető törvényszék hatásköre alá tartozik, és akkor az investigatort küld ki; és a büntető törvényszék őt keményebben bünteti. Kérdem Chorin képviselő úrtól, hol vau az megírva, ha ide nem engedi fölvétetni ? Miután az indítványt ugy Chorin képviselő ur, mint a 15-ös bizottságelőadója el akarja vetni : akkor az is megtörténhetik, hogy az illető azt mondja, hogy két bőrt róla lehúzni nem lehet. Ha már az illető megbüntettetik 20 írttól 200 frtig terjedő birsággal: elégedjetek meg azzal, és ne büntettessék meg külön a büntető törvényszók által is. Valamint az 1840-ki törvény azt rendeli, hogy ha valaki csőszt bántalmazott, nemcsak 100 frt fájdalomdijt tartozzék lefizetni, hanem a vétség fokához képest a büntető hatóság rendelete szerint meg is büntettessék: ugyanazt akarja elérni Irányi képviselő indítványával, és csodálkozom, hogy találkozik ember, ki ez ellen felszólal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A vita ki van merítve. Szavazásra kerül Irányi képviselő ur módosítása, melyet a központi bizottság mellőztetni kivan. Mihályi Péter jegyző (olvassa Irányi módositványát) : A 15-ös bizottság a 87. §.
