Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-387

38J. országos ülés november 23. 1871. 45 bíróság fog kiszabni, hanem a büntető törvény­szék kell hogy kiszabja, és az egy héttől 6 hónapig terjedhető fogság lehet. Tehát, mint mondám, magában a törvény­javaslatban mely tárgyalás alatt van : foglaltatik kártérítés és foglaltatik fogsági büntetés; to­vábbá az előző törvényhozásokban hason speci­ális esetekben, melyek nem a törvénybe valók: még a bűnösre nézve is megszabatik a büntetés. Ha azon szöveg maradna, melyet a 15-ös bizottság az imént javasolt: akkor a kártérítés nem foglaltatván benne, az, ki valamely gyá­rosnak gondatlansága, hanyagsága miatt testi sérülést szenved, még kártérítést sem igényelhet; holott ugyané törvény más részről megengedi, hogy a gyáros vagy iparos kisebb sérelem mi­att követelhessen kárpótlást. {Igaz! Igaz!) Hogy ha nálunk Magyarországon ugy, mint Angliában magától értetnék az, hogy azon kárért, melyet neki valaki okozhat: kárpótlást köteles adni; ha nem volnának speciális esetek, a melyek az ily kártérítést meghatározzák: ak­kor megengedném, hogy a t. előadónak igaza van. De mi nálunk azon esetekre is, ha a vas­úton vagy a vasúti igazgatóság által valaki kárt szenvedett, külön kártérítési törvényt sür­getnek; ily körülmények között kérdem, lehet-e az, hogy azon gyárosra, ki a maga mulasztása, ki a maga hanyagsága miatt más ember egész­ségét életét koezkáztatta : büntetést ne szabjon azon törvény, mely épen ipar és gyárról szól? Én ezt meg nem engedhetem. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csak egy okot ismerek el fontosnak arra nézve, hogy a büntetés maximuma meg ne szabassák, és ezen ok az, hogy Horvát- és Er­délyországban még az osztrák törvénykönyv áll fenn, és ez az ilyen esetekre ennél szigorub bün­tetést szab, s miután ez így van, annál fogva — egyébiránt fenntartva egészen indítványomat, — csak annyiban kérek abban módosítást té­tetni, hogy a fogsági büntetés maximuma meg ne határoztassék, miután az az illető fenyítő törvényszék alá tartozik, hanem mondassák ki, {Halljuk! Halljukl) hogy „az illető bíróság a vét­séghez mért büntetésben fogja a bűnöst elma­rasztalni.* {Helyeslés a szélső bal oldalon,) Különben pedig fenntartom indítványomat. {Helyeslés a szélső bal oldalon. Több felől felkiáltások: Szavazzunk!) Irányi Dániel: Menjünk haza !) Madarász József: T. ház! Noha jól tudom, hogy a képviselőház tagjai valószínűleg hajlandók lesznek a gyárosok által elkövetett vétségek irányában Irányi Dániel képviselőtár­sam indítványát elfogadni: mégis, hogy a képvi­selőházban legalább egy tag részéről beszéd ál­tal is pártoltassék ezen indítvány, bátor vagyok a t. központi bizottsági előadó urat figyelmez­tetni arra, miként önmaga az által elfogadott tör­vényben, melyben azt mondja, hogy itt az ipar kihágásai tekintetbe veendők, ha a gyármunká­sok egészsége és élete ellenében, a gyárosok gondatlanság miatt vétenének; —• erre hivat­kozva, elfogadta mindazokat, melyek a sérülésre vonatkoznak; csupán csak az élet veszélyezteté­sére vonatkozó büntetést nem kívánta elfogadni; most már az Iráhyi barátom által beterjesztett, és általa módosított indítvány következtében le­hetetlen, hogy a t. központi bizottsági előadó ur is azt el ne fogadja: mert azon törvényja­vaslatban benne van az életre vonatkozó kér­dés is. A gyáros, ha oly gondatlanságot, követ el, mely miatt a munkás egészsége vagy élete nemcsak veszélyeztetik, hanem ez életét is elveszti: nem lehet beérni azon intézkedéssel, hogy a vétkes ily esetben más büntetést ne kapjon, mint azt, hogy birságra ítéltessék! Ugy hiszem, ezt a t. képviselőház, és a t. előadó sem akarhatják. Irányi képviselőtársam a kisza­bandó büntetést nem is adja elő szabatosan, hanem azt a bíróságokra bízza. Ezen indítványt lehetetlen, hogy el ne fo­gadja a t. képviselőház, és azért teljes mérték­ben pártolom Irányi képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: A szólásra senki sincs előírva ; nem kivan még valaki hozzá szólani % Simonyi Ernö: Engedelmet kérek, ez nem oly csekély dolog, a milyennek látszik egy­előre, és én megvallom egyátalán nem vagyok megelégedve azzal, hogy a 15-Ös bizottság egy­átalán semmi gondot nem fordított arra, hogy a ház utasításának eleget tegyen. (Felkiáltások jobb felől: tanácskozott eleget!) Kérem alásan, hogy lehető az, hogy az iránt intézkedés ne tétessék a törvényben, hogy ha az iparos hibája vagy mulasztása következtében életét veszti: hogy iákkor mi történik azonfelül, hogy 20—200 frt birságoi fizet. (Érkövy Adolf közbeszél: Az is meg van határom!) Engedelmet kérek, itt csak az van mondva, hogy 20—200 forint bírságot fizet; és semmi egyéb nincs mondva, és épen ezen hi­ányát e törvénynek akarta Irányi Dániel kép­viselőtársam pótolni. (Igaz! igaz! a szélső bal oldalon.) Ha már most azt találta a t. ház, hogy a képviselő ur egy vagy más részben nem jól fejezte ki magát: méltóztattak volna abban a tekintetben intézkedni; de hogy az kimaradjon: ha p. o. egy iparos életének veszélyeztetése, mu­lasztásból vagy vétségből ne büntettessék, az nem lehetséges. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Részem­ről nem pártolom sem a maximalis sem a mini­mális büntetést. A minimumot nem pártolom azért, mert criminálisoknál a minimumot megál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom