Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-387

£87. országos ülés n«v«ml>er 2a. 1871. Sl tanonczok, segédek. Minő tőrvény alatt fognak ezek állani 1 Az ipartörvény alatt nem; mert, ha azt mondjuk, hogy ezek kivételt képeznek azokra nézve, tehát — az ipart véve föl most tisztán — nem lesz nekünk törvényünk, mely­szerint azok irányában eljárni lehessen. Én tehát okvetlenül szükségesnek tartom, hogy igenis e tekintetben a nyomdai ipar is az átalános ipartörvény alá helyeztessék, az n) pont tehát hagyassák ki, és a következő szakaszban - aziránt történjék provisió, hogy oly részei is ne töröltessenek el az 1848. fönnálló sajtó-tőrvény­nek, melyeket most egyszerűen eltörülni nem lehetne, mert ha, és a mennyiben némely részei eltörlendők is, de azokat tüzetes tanulmányozás folytán kell módosítani. En tehát e tekintetben pártolom Győrffy t. képviselő ur módositványát, azaz, az n) pont kihagyását, annyival inkább pártolom: mert én alig ismerek nagyobb illusiót, mint azt, ha valaki azt hiszi, hogy a cautió rendszere által azon káros befolyás, melyet a nyomdai üzlet, vagy a napi sajtó okozhat, meg­szüntetni, vagy korlátoztatni fog; ellenkezőleg mindenütt, hol a magas eautió rendszere áll fenn : ott az a mi jó a szabad hírlapirodalom­ban, és a szabad sajtóban korlátoztatik, a rossz pedig sokkal erősebbé és hatályosabbá tétetik, mert megakadályoztatja a cautió rendszere azt, hogy az eszmék és elvek teljesen szabad tusá­jában, a mi rósz, lerontassák; ez csakis egy pár vagyonosabb hirlap számára teremt privilé­giumot ; de nem teszi lehetővé, hogy mindenki, ki képességet érez magában, a szabad verseny te­rén ellensúlyozza a rossz befolyást, és ez által a roszszat lerontva, a jó befolyását emelje érvényre. A másik fölszólalást illetőleg én azt gondo­lom, hogy azon határozati javaslatra nézve, me­lyet több képviselőtársam beadott : most hatá­rozni aligha lehet; hanem azt indítványozom, és kérném a t. házat is, méltóztassék belenyugodni, hogy az napirendre tűzessék, és pedig mentől előbb azon határozati javaslattal együtt, melyet ugyancsak a tegnapi napon Móricz Pál barátom beadott. (Helyeslés.) A regálék kérdésének meg­oldását e házban minden oldalról évek óta sür­getjük, és valóban, itt az ideje, hogy az már be is következzék; azonban a határozati javaslat, melyet több t. képviselő ur a tegnapi napon be­adott, nem lesz feleslegessé a Móricz Pál kép­viselő ur javaslata által, a mennyiben amaz több­re terjed ki, mig Móricz Pál képviselő uré fő­leg csak az italmérési regálét érinti; de viszont erre vonatkozólag Móricz Pál képviselő ur ja­vaslata egy nagy lépéssel továbbra visz; mert ez már nem utasítást akar arra, hogy törvény­javaslat készíttessék, hanem tárgyalás alapjául egy törvényjavaslatot nyújt be. D*T. H. SAK.Ó 18S-? xvm. Én tehát azt gondolom, hogy azon képvi­selő urak, kiknek ezen kérdés megoldása szivü­kön fekszik, midőn ragaszkodhatnak ahhoz — és azt hiszem ragaszkodni is fognak, — én részemről támogatni is fogom őket ebben, hogy intézkedés történjék az általok felemiitett többi kérdés meg­oldására nézve is: — készséggel fogják el fogadni azon lépést, mely azon egy pontra nézve már továbbra visz, mint a meddig az ő határozati ja­vaslatuk ment. Röviden tehát Győrffy képviselőtársam indít­ványát elfogadom; a regálék iránt beadott ha­tározati javaslatot pedig Móricz képviselő ur által beadott törvényjavaslatával együtt, minél előbb napi rendre kívánom tűzetni. (Helyeslés.) Jókai Mór : T. ház! Midőn t. barátom Győrffy indítványához hozzá szólok: ugy látszik, mintha Cicero pro domo beszélne. Én mindjárt be fogom bizonyítani, hogy nem vagyok Cicero. (Derültség.) A sajtótőrvény által meghatározott eautió letétele, ugy látszik, mintha előleges óv­szer volna arra, hogy az ítéletek, melyek neta­lán sajtóvétségek esetében hozattak, végrehajtha­tók is legyenek. Most már a több évi tapasztalat azttanusitja, hogy a sajtóvétségeknek, melyek eddigelé a saj­tóbiróság által elitéltettek: öthatoda oly lapokat sújtott, melyek nem tettek le cautiót. Mert a törvény a cautiót, csupán a politikai lapok szá­mára határozza meg, és a legtöbb sérelem a nem politikai lapok által követtetett el. És igy a megszorítás csupán azt a hírlapirodalmat éri, a mely irodalomban a nélkül is mindenki jobban meggondolja azt, a mit mond, és a hol még az elkövetett vétség is talál védelemre, a hol an­nak alapja is valami nemesebb motívum; — a con­victio. De bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat arra, hogy egészen felesleges intézmény ez a eau­tió. Ne tessék azt gondolni, hogy ez valami le­tett készpénz a miből — elitélés esetére — nincs egyéb dolga az illető hatóságnak, mint levonni a bírságot, és ezután azt újra letétetni. Nem ! ez oly formán történik, hogy mikor Péter ki akar adni lapot, akkor vesz magának kötelez­vényt Páltól, és ez Dömötörnek valahol Verbo­váczon létező puszta fundusán álló kis gunyhóra betábláztatik; nem szükséges egyéb, mint hogy ez 10,000 forintra felbeesültessék, hogy 5000 forintot be lehessen rá táblázni, és ezt a kötelez­vényt azután leteszik az illető hatóságnál. Elíté­lés esetére a hatóság keresheti, hol kapja meg az illető összeget. Ez tehát egészen fölösleges dolog, mely tréfa arra nézve, ki e törvényt ki akarja játszani; de sújtó arra nézve, ki a törvényt meg akarja tartani. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom