Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-398

St8. országos fllés deezember 8. 1871. 341 veendő a határőrvidék szükséglete; azért a bizottság a kért összeget négyezerötszáz forinttal megszava­zandónak véleményezi. 23. Életmentési dijak 1872-re . 2,210 frt 1871-re . 1,000 , 1872-re több 1,210 írttal 1871-ik évben 1348 frt ada­tott ki, a bizottság, tekintettel a határőrvidékre, a szükséglet fedezé­sére 2200 azaz kétezerkétszáz fo­rintot hoz javaslatba. Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság által e tételekben megajánlott össze­get! (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtattak. Zsedényi Ede előadó (olvassa) 14. A dalmű támogatására 1872-re 44,000 frt 15. Országos zene és ének aka­démia felállítására ós felszerelésére 1872-re . . 36,000 frt 1872-re . '. 8070001^ 1 87l-re . • 59 , 000 , 1872-re több 21,000 írttal. Az eddig engedélyezett 59,000 forintból egy énekképezde évenként kapott 15,000 fo­rintot, a dalmű 36,000, és a nemzeti színház nyugdijalapja 8000 frtot. A miniszter jelentvén, hogy a nemzeti színház szervezése ügyében egy­behívott bizottság, egy országos ének- és zene akadémiának Pesten leendő felállítását okvetet­len szükségesnek ítélte: önmaga részéről is a most létező énekképezdét arra, hogy itthon képeztes­senek a magyar dalnokok és zenészek, elégtelen­nek találja; azt javasolja tehát, hogy egy külön­álló zene és ének akadémia belső elrendezésére 6000 forint egyszer mindenkorra és fentartására 1872-re 30,000 forint engedélyeztessék ugy, hogy az eddig az énekképezde részére adott 15,000 forinton kívül, még 15,000 forint szavaztassák meg. Ennek nyomán a bizottság az előirányzott negyvennégyszer forintot külön a dalmű támoga­tására és harminezhatezer forintot külön az or­szágos zene és ének akadémia felállítására és felszerelésére megszayazandónak véli. Szeniczey Ödön jegyző . (olvassa a külön véleményt.) Ghyczy Kálmán: T. ház! (Halljuk !) A felolvasott különvéleményből a t. ház belátni méltóztatik, hogy azon 59 ezer frtot, mely a dalmű ós zeneképezde támogatására az 1871. esztendei költségvetésben és a korábbiakban is megajánlva volt: mi is megszavazandónak vél­jük; méltóztatik továbbá belátni, hogy a kér­déses ének- és zeneakadémia fölállítására szük­I séges költségeket sem véglegesen s minden időre akarjuk megtagadni; hanem szemben a költség­vetésben mutatkozó nagy deficittel, ez idő sze­rint ez évről véljük elhalasztandónak, és való­ban, ha van, t. ház, kiadás, mely az országnak nem elsőrendű szükségletét fedezi, ha van ki­adás, melynek fedezése nem az ország összes adózó polgárainak adófilléreiből vagy államjó­szágok eladásából vagy kölcsönvett pénzből fe­dezendő, hanem fedezendő azon vagyonos osz­tálynak hozzájárulása által, mely a zenei elő­adásokat leginkább élvezi; ha van, mondom, ilyen kiadás: épen ezen kiadás az, és ennélfogva én részemről annyival inkább továbbá is kérem a t. házat, hogy a kért ősszeg megszavazását megtagadni méltóztassék: mert ezen kiadással is az fog történni, a mi már igen sok kiadással történt. Az első évben t. i. a miniszter pár ezer frtnyi kis összeget kivan; ezen összeg az­után évről évre folyvást és folyvást szaporodik és végre oly összegekre szoktak az ily kiadások fölmenni, melyek már valóban terhelik az állam pénztárát. Hogy ez igy lesz ezen kiadásra nézve is: ezt könnyű belátni; mert ámbár nem va­gyok szakértő; de hogy lehessen egy minden igénynek kellően megfelelő ének- és zeneakadé­miát a zeneképezdére eddig megajánlott 15 ezer frton felül még 21 ezer, és igy összesen évi 36 ezer írttal fenntartani: én részemről nem hi­szem. Sőt már ide mutat azon bizottságnak, mely ezen tárgyban tervkészítéssel bízatott meg, a hirlapokban megjelent véleményezése is, mely már most 40—50 ezer írtról beszél, s ez összeg­nél évenként több lesz szükséges ezen akadémia fenntartására. Oly kiadásról lévén tehát szó, t. ház, mely mint mondám, az államnak nem elsőrendű szükségletét képezi és mely leginkább tartozhatik azok közé, a melyek a nagy deficit­tel szemben ez évről elhalaszthatók: én a kí­vánt 21 ezer ft. többletnek megszavazását megta­gadandónak vélem. (Bal felől helyeslés.) Justh József: Én meg vagyok győ­ződve, és ugy vélem mindenki, hogy a zenének mint szabad művészetnek megítélése nem igen szokott szerencsésen történni rideg számtani szempontból. Én e helyen a 21,000 frtot épen ugy nem akarom megszavazni, mint Ghyczy t. képviselő­! társam. Nem akarom megszavazni practicus in­I dokokból: először; mert ha zeneakadémiát aka­runk felállítani: ehhez előmunkálatok szüksége­sek, s ezek megtétele nem a belügyminiszter­hez, hanem a közoktatásügyi miniszterhez tar­tozik. Maga a zene a tudomány egy ága, hogy jöhet tehát a belügyminiszteri tárczába? Nem tudom. E tekintetben tökéletesen egyet értek Ghyczy Kálmán t. képviselőtársammal, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom