Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-398
8»8. országos ölés decamnber 8. 1871. 335 b) Bujasenyves betegek gyógyítására felállított kórházakra 1872-re 67,700 frt. 187l-r e" 69,900 , 1872-re kevesebb" 2,200 frt. A miniszter utólagos jelentése szerint az ó-falvai kórház Szepesrnegyében s Zemplénmegye nagy-mihályi járása börtönhelyiségeiben felállított kórház feloszlatott és igy e czim alatt töröltetik 4,100 frt. c) Országos szemorvosok ós gyógyintézetekre 1872-re ...... 6.230 frt. 187I-re 6,230 frt. d) A kolosvári Sz.-Erzsébet egyháznak és egyéb jótékony intézetek és zárdák segélyezésére 1872-re . 10,969 frt. 187l-re . 10,969 frt. e) Átalános betegápolási költségek 1872-re 643,600 frt. 1871-re 557,942 , 1872-re több 85,658 frt. 1870-ben ezen czim alatt tényleg kiadatott 506,519 frt; az 1871 -ki költségvetés tárgyalása alkalmával a többlet már is 151,096 frtot tett. A miniszter ezen növekedő többleteket azzal indokolja, hogy a kórházi ápolásra utalt alsóbb néposztály bizodalma a nyilvános kórházak iránt növekedett, hogy a fizetni képtelen szabadságos katonák, kik most a polgári törvényhatóságok alá tartoznak, szintén a közalap terhére gyógyíttatnak, hogy a vidéki munkások, nemcsak a vasutaknál, hanem minden egyéb vállalatoknál és építkezéseknél a kórházi segélyt veszik igénybe, mert hamarább gyógyulva, elébb válnak ismét keresetképesekké, hogy végtére a községek attól tartván, miszerint fizetési kötelezettséget vállalnak, az ápoltak illetőségét sokszor el nem ismerik. A pénzügyi bizottság mindenekelőtt arra szólítván fel a minisztert, hogy a betegek számának mily aránybani szaporodását a múlt évihez képest adatokkal világítsa fel: ezekből kiderült, hogy 1869-ik évben a magánjellegű kórházakban ápolt oly betegek utáni tápdijak, kiknek illetőségi községét kipuhatolni nem lehetett: 679,801 nappal terhelték az államkincstárt, melyek 1870-ben már 1.207,719 betegápolási napra és igy 100%-kai növekedtek. Jelenté továbbá a miniszter, hogy f. é. január 27-én 2839. sz. a. kelt határozathoz képest, melylyel a képviselőház felhívta a belügyminisztert, hogy a vasúti engedményezési szerződések kötésénél a betegápolási ügyre különös figyelemmel lévén, a vállalkozókat vagy külön kórházak felállítására, vagy a betegápolási költségeknek éviiegyedenkénti megtérítésére kötelezze: a közlekedési minisztert szólította fel ezen határozat szigorú végrehajtására. Jelenté végtére, hogy ugyanazon határozat második részének, mely szerint az egészségügy országszerte leendő szabályozásáról és szervezéséről, még ezen ülésszak alatt, törvényjavaslatot kelletett volna a ház elé terjesztenie: azon okból nem felelhetett meg, mert a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat még életbe nem lépett, mi nélkül az egészségügy átalános rendezésének, különösen a községi és országos intézkedés határvonala kijelölésének kérdése meg nem oldható. A bizottság elismeri, hogy az egészségügynek rendezése czélszerüen csakis a községi törvény alapján történhetik meg, ez pedig a lefolyt ülésszak végén jővén létre: ez a miniszternek igazolásul szolgál arra nézve, hogy az érintett törvényjavaslatot eddig elő nem terjesztette ; miután azonban a községi törvény már négy hó óta szentesítve van és a közel jövőben életbe is lép, a bizottság fenntartandónak véli a képviselőház azon határozatát, hogy a belügyminiszter az egészségügy szabályozása és országos rendezése iránti törvényjavaslatot, ezen ülésszak alatt terjeszsze a ház elé. Egyébiránt az ezen czim alatt előirányzott összegből levonván a fenemiitett két kórház feloszlatása folytán tör lőtt 4100 forintot, maradt a bizottság által megállapított összeg 740,500 azaz hétszáznegyvenezerötszáz forint. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Miután a közegészügyi kiadások olyanok, melyekhez szívesen hozzájárulunk mindnyájan, nem is akarom a kívánt összegnek csak részben is megtagadását indítványozni, hanem az indokolásnak, mely által igazoltatik a költség-szaporítás, két tételére kívánok észrevételt tenni. Az egyik tétel az, mely az indokolás 7-ik lapján van, hogy oka a költség emelkedésének az, hogy „a fizető képtelen szabadságos katonák, kik ezelőtt megbetegülésük esetén a hadi pénztár terhére ápoltattak, utóbbi évek óta, polgári törvényhatóság alá tartozván, szintén a közalap terhére gyógyíttatnak." Nincs ellene semmi kifogásom, csak egy esetben s ez az, a miért felvilágosítást kérek : ha vajon jelenleg ezen körülménynél fogva, hogy az ily katonák most már a magyar kincstár terhére gyógyíttatnak, kevesbedik-e mit a közös hadsereghez fizetni kell ? Kifogásom van az ellen igen is, ha azon összegnek, a melyet a közös hadseregre e czimen fizetünk: e körülmény tekintetbe nem vétetik; és ha fizetjük mindazt, amit eddig is a hadi pénztár számára fizettünk, mert akkor ugy
