Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-398

328 398. országos liléé áeezevber 8. 1871. által átvizsgálva nem voltak. Ezt azért bocsátom előre, hogy nem vagyok tájékozva az iránt: vajon a codifieatiókra évről évre megszavazott összegekről kellőkép számadás adatott-e be vagy sem; mert én a codificationális munkálatokra előirányzott tételeket nem tekinthetem olyanok­nak, mint milyen a rendelkezési alap, mely a miniszterelnök rendelkezésére adatik, és melyről nyilvánosan a miniszterelnök számot adni nem tartozik; tartozik azonban az én felfogásom szerint ós ugy hiszem az átalános józan ész felfogása szerint is, egy könyvet vezetni minisz­tériumában, melyben evidentiában tartja azon költségeket, hogy mire fordittatik a pénz, mely ily módon a miniszterelnökre bizatik. Reménylem, hogy a minisztériumban ezen rendelkezési alapra nézve van is oly könyv, mely nem a nyilvánosság elé terjesztendő, hanem melylyel a miniszter utoljára mindenkor képes lesz kimutatni, mire mennyit költött. A codificationális alapra megszavazott pénz, egészen más természetű; ez oly természetű, mint akármely más pénz, mely a költségvetésben megszavaztatik; erről nyilvánosan kell számot adni. Nem az itt a kérdés, hogy codificatióra 15, 30, vagy 50 ezer frt. költetett: hanem ki kell mutatni mire költetett, és mi az eredmény. Mi történt nálunk? 1868-ban megszavazott a kép­viselőház 10,000 frtot, 1869-ben 15,000 frtot, 1870-ben 15,000 frtot, 1871-ben 50,000 frtot és most ismét kívántatik 50,000 frt; mindez összesen 140,000 frtra megy. De hol van az eredmény ? Én láttam egy munkát, melyet Hoffmann Pál t. képviselő ur készített. Már most, hogy ezen munka jó-e vagy rósz ? az más kérdés; a miniszter benne vetette bizodalmát és ő ezen bizodalomnak az által felelt meg, hogy egy munkálatot beterjesztett. A bírálathoz tartozik a felett ítélni, hogy ez jó-e vagy nem; de kétséget nem szenved, hogy ő dolgozott, és hogy a pénzt, melyet felvett, hiába nem kapta. Hasznavehető-e az vagy nem: azt ily elméleti munkálatnál egyelőre a miniszter soha meg nem határozhatja, mert az lehetetlen. Tehát részemről kielégítőnek tartom, hogy Hoffmann Pál t. képviselő ur mint codifi­cator egy munkát beterjesztett, ő ezzel azon kötelességét, a melyet felvállalt, teljesítette; jól-e vagy roszul: a felett bíráljanak majd az illetők. Hanem vannak olyanok, a mik tegnap is felho­zattak, például Szilágyi Virgil t. képviselő ur ellen, ki nem tudom mennyi idő óta, de mint hallom, jó régen húzza rendesen ezen codificatori fizetést: de még tőle nem láttunk semmit. Engedelmet kérek: én szeretném tudni mi történt e pénzzel ? De az általam megnevezett két ur is, kik közül az egyik beterjesztett egy munkát; a má­sik pedig nem terjesztett be semmit, — a mint én vagyok értesülve — összesen csak 6000 ftot vett fel évenként Már pedig az első évben meg volt szavazva 10,000 frt, tehát maradt 4000 frt, a másik évben volt 15,000 frt, tehát maradt 9000 frt, a harmadik évben 15,000 frt, tehát maradt 9000 frt, a 4-ik évben 50,000 frt, tehát maradt 44,000 frt. Hol van ez a pénzt Ha számolni nem akarnak a pénzről: akkor méltóztassanak megmondani, hogy az a miniszter discretiójára, bizatik költeni, arra a mire tetszik. Hanem ha valami meghatározott czélra, mint itt mondva van, a codificatio előkészítésére szán­ják a pénzt: méltóztassanak megmondani, hogy kikre van a munka bízva, hogy a képviselőház­nak módjában legyen ítéletet hozni a felett, vajon a kormány helyesen vagy nem helyesen költötte-e el a pénzt. Hanem, hogy egyátalában számadást ne adjon a kormány: az helyén nincs; és addig, mig a számadásról felvilágosítást nem kapok: addig nem szavazok meg semmit. Lónyay Menyhért gr. miniszter* elnök: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy e tárgyban ismételve fölszólaljak, és ezt annyi­val inkább kötelességemnek tartom, nehogy a vitának ezen ügyben hosszabb menete által a költségvetés tárgyalása meghosszabbíttassák. Simonyi képviselő ur észrevétele ellenében kije­lenthetem, hogy a minisztériumnak nem lehet és koránt sincs szándékában, hogy a codificationá­lis költségek czime alatt magának bármily ösz­szeget megszavaztasson, melyről az utolsó kraj­czárig számot ne adjon. Egyetlenegy tételt kivéve t. i. a rendkezési alapot, a költségvetés minden tételéről a zárszámadások részletenként kimutatják, hogy a költségek mikép és hová fordíttattak. így ki fogják mutatni a zárszámadások, hogy a jelen évre megszavazott 50.000 írtból, mint értesülve vagyok, alig költetett el több 20.000 írtnál; és ez volt leginkább az indok, mely a pénzügyi bizottságot arra indította, hogy tekintve a jelen év tettleges kiadásait 50.000 frt helyett 30.000 frtot hozott javaslatba. Ugy hiszem, nincs senki a házban, ki a törvények előkészítésére fordítandó költségeket, ha ezek a feladat fontosságához képest ezólsze­rüleg és teljesen megfelelőleg fölhasználtatnak: hiábavaló kiadásnak tartaná. Részemről köte­lességemnek fogom ismerni, a mint már tegnap szerencsém volt kijelenteni, ezen kiadásokat a czélnak minélinkább megfelelőleg fölhasználni és azért kértem a t. házat: méltóztassék a mi­niszterelnök előirányzatában foglalt 50.000 frtot megszavazni. Miután azonban a pénzügyi bi­zottság 30.000 frtot hoz javaslatba: részemről «

Next

/
Oldalképek
Tartalom