Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

897 orsiágos ülés deczember 7. 1871. 317 lennie, és nem igazságos oly fejedelemnek az or­szág legfőbb hivatalnokának, ki az országon ki­vül lakik, néha ugyan hozzánk is ellátogat, 3.650,000 forintot ajánlani. Ha már takarékosság­hoz nem fogunk több dologban: akkor tönkre jut Magyarország, ha a minisztérium ugy veszi, a mint látjuk és azt magának az uralkodónak sem lehet, sem szabad óhajtania; mert a viszo­nyok változhatnak, a birodalomnak túlsó fele könnyen felbomolhatik, és ekkor az uralkodó fe­jedelemnek basisa, megnyugvó helye Magyaror­szág. Ha pedig Magyarország az ilyen gazdálko­dás mellett, mint a minőt a kormány most foly­tat, megbukik: akkor megbukik vele a fejede­lem is. (Derültség.) Ebből csak azt akartam következtetni, hogy magának az uralkodónak is érdekében van, jó példával előmenni a takarékosságban: annálfogva én tőle magától is megvárhatnám, hogy ő legyen a kezdeményező a takarékosságban. Emlékszem valahol olvastam vagyis inkább olvastattam, mert már régóta nem látok jól, hogy az olasz király önmaga lemondott az udvartartás költsé­geinek egy részéről. Miért nem tehetné ezt a mi fejedelmünk is, a ki sokkal nagyobb jövedelmet huz, mint Európában bármely más fejedelem. (FölUáltásoh: Ez nem áll!) Nem áll? En tudom, hogy az udvartartás 10 évre van megállapitva és sokak szerint azt nem le­het megváltoztatni, mig a 10 év le nem telt; de meggyőződésem szerint mindazon határozato­kat, mindazon törvényeket, melyeket emberek hoztak, ugyanazon emberek, ha a szükség ugy kí­vánja : meg is változtathatják. (Mozgás a jobb oldalon. DerüUség.) Annálfogva én ezen ponthoz módosítást adok be, kérem azt felolvastatni. Elnök: Elfogadja a ház? Táncsics Mihály: Tiltakozom a t. el­nök ur azon eljárása ellen, hogy szavazásra bo­csássa e pontot, mielőtt módositványom felolvas­tatnék. Elnök: Bocsánatot kérek, nem vettem észre, hogy módosítás adatott be. Jámbor Pál jegyző (olvassa Táncsics Mihály módosüványát) : „Az udvartartás 1872-ik évi költségvetése két millió forintban állapitan­dó meg.** Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bi­zottság javaslatát? A kik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Hiszen törvény van rá!) Igen, de mégis be kell igtatni a költségvetési törvénybe, hogy elfogadtatott. Tehát a báz elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát, mely szerint a királyi udvartartás költségei 3.650,000 forintban állapittatnak meg. (Helyeslés. Elfogadtatott.) Széll Kálmán előadó (olvassa): Q felsége kabineti Irodájának költségeire és a ka­bineti levéltár nyugdijaira előirányozva van 61,395 forint. 1871-re megszavaztatott 60,829 forint; e csekély eltérés a nyugdijak emelkedé­sében rejlik. A bizottság a kabineti iroda 122,790 fo­rintra menő költségeinek az 1867. XII. törvény ­czikk értelmében Magyarországra eső fele részét megszavazásra ajánlja 61,395 forintban." Elnök: Elfogadja a ház a pénzügyi bi­zottság javaslatát? (Elfogadjuk!) Tehát elfogad­tatik ő felsége kabineti irodájának költségeire és a kabineti levéltár nyugdijaira 61,395 frt. Széll Kálmán előadó (olvassa); „Or­szággyűlés költségeire előirányozva van 1 millió forint. Ezen előirányzatba a képviselők egész évi lakbére, napidijaik 8 hóra vannak felvéve; ezen­kívül e rovat a delegátio, a gyorsiroda és a kö­zös függő adósságot ellenőrző bizottság költsé­geit és a két ház tiszti és szolgaszemélyzetének illetményeit is tartalmazza. Miután a képviselők lakbére az 1872-ik évi előirányzatban csak félévre lesz számítandó ; ezenfelül 1872-ben az országgyűlés együttléte is alig tehető 8 hóra: a bizottság 300,000 forint­nak törlését javasolja, és igy 700,000 forintnak megszavazását ajánlja." (Elfogadtatik.) (Olvassa továbbá a közösügyi kiadásokra vo­natkozó jelentést) : „A bizottság az 1867 : XII. törvényczikk ér­telmében a delegátiók által a közös költségek fejében megszavazott rendes és rendkívüli kiadá­soknak Magyarországra eső 30% költség­vetésbe felveendő lesz, és pedig a rendes kiadá­sok között 23.983,714 frt; a rendkívüli kiadá­sok között 4.309,499 frt. A határőrvidék polgárosított részei után a varasdi két ezred után a közös költségekből el­vállalt és a fentebbi összegekben már befoglalt 4 /io%-nak a költségvetésbe felvétele csak akkor és azon feltétel alatt történhetik meg: ha a költségvetés tárgyalásának befejezése előtt még azon törvényjavaslat szentesítést nyer, mely ezen Vio%-nak elvállalásáról szól. Az 5-ik §. 6-ik rovata alatt a határőr­vidék jövedelmeiből a határőrvidéki csapatok szükségletére és a hadügyminiszteri elnöki iroda határőrvidéki osztályának költségeire összesen felvett 1.607,500 forint összegek a bizottság né­zete szerint nem tartoznak, és fontos közjogi tekintetnél fogva nem tartozhatnak a közös ki­adások közzé; azért e czim alatt semmi esetre sem szavazhatok meg: hanem annak keretéből minden esetre ki lesznek választandók. E kiadá­sok azon intézkedéseknek következményét képe­zik, a melyek a határőrvidék polgárosításának

Next

/
Oldalképek
Tartalom