Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

308 •9°i. orsságos Slés deczemljer 7. 1871. nak ily merev, szó szerinti végrehajtása a tanintézetek minden megkülönböztetése nélkül, nem előre haladás, hanem hanyatlás lenne. Ez egyéni meggyőződésem és ennek a múlt évben is kifejezést adtam, midőn itt ezen kérdés tárgyaltatott. Ezen meggyőződésnek ad kifejezést hazánknak egy tekintélyes egyesülete is, mely kérvénynyel járult a képviselőházhoz, mely azonban még nem tárgyaltatott, ámbár már rég be van adva. Azon egyesület is az iránt szóial fel, hogy azon határozat peremtorie ne hajtassák végre. Nekem semmi észrevételem sincs az ellen, hogy a közoktatási minisztérium ressortjába helyeztessék át minden tanintézet azon határig, hol elméleti oktatásról van szó; de véghetetlenül fájlalnám, ha ez oly banális módon vitetnék keresztül és különbség nélkül a cultusminiszter ressortjába méltóztatnának utasítani a bányászati iskolákat, a földmivelési iskolát s talán még a veterinair intézeteket s a lótenyésztési iskolákat is. Áll az principialiter, hogy minden tanintézet, mely elméleti oktatással foglalkozik : a közoktatási minisztérium ressortja alá helyeztessék ; de méltóztassanak óvakodni attól, hogy a gyakorlati foglalkozással kapcsolatos oktatás, mely nélkül az sikeres nem lehet és nem is lesz soha, ne zavartassák össze. Én tavaly is, midőn e tárgy előhozatott, valamint pártunk t. vezére Deák Ferencz is felszólalt: kérdeztük vajon a tengerészeti iskolákat, katonai iskolákat és egyátalában mindenféle más intézeteket is értünk-e ez alatt 1 S egyszersmind ő monda aat is, hogy czélszerübb volna ezen dolgot előbb megbeszélni, megvitatni és demarkálni, hogy mi való oda, és mi ide ? Ezt átalános tetszéssel fogadta a ház : mégis meghozatott e határozat. Tudom, hogy ez határozat, nem szólhatok ellene, hogy felforgassuk azt. Én csak azt kérném, méltóztassanak valami expedienst találni, hogy e dolog ugy per globum ne üttessék el, hanem húzzunk demareationalis vonalat arra, hogy melyek azon intézetek, melyek a közoktatási minisztérium ressortjához tartoznak, s melyek azok, melyek nem tartoznak oda; mert ha minden intézet oda fogna menni, nem fogunk haladni, hanem hanyatlani. Ivánka Imre: Az igen t. előttem szóló képviselő ur a cultusminiszternek utoljára is egy bókot tett, melyet megköszönni ne^u az én feladatom. Azt feltételezni a világon egy cultusminiszterről sem lehet, hogy mindazon tárgyat , melyek felett a főkormányzatot viszi, egyenkint a legkisebb részletekig ismerje, ha a közoktatás ő nála összpontosul: az nem involválja azt, hogy a dolgot átalánosságban s minden detailjaiban tudja, s ezért a t. előttem szóló képviselőtársam véleményében nem osztozhatom. A tanügyek fővezetáse az én felfogásom szerint a cultusminiszter ur dolga lehet, ki azt különböző szakmákra oszthatja fel s azon szakmák élére szakférfiakat állithat. Ez az én felfogásom. (Helyeslés bál felől.) Huszár Imre : T. képviselőház / T. képviselőtársam Korizmies állításainak jogosultságát és practicus értékét teljességgel nem szándékozom kétségbe vonni. Meglehet, hogy előnyösebb némely intézeteket nem a közoktatási minisztérium ressortjába tenni; meglehet, hogy pl. a bányászati iskolák helyesebben és ezélszerübben vezethetők a pénzügyminiszter ressortjában. Szerény felfogásom szerint azonban nem erről van szó, és midőn t. képviselőtársam azt kívánja, hogy találtassák valamely expediens, mely által ezen czél elérethessék: azt hiszem, hogy azon expediens nagyon közel fekszik. Méltóztassék az igen t. kormánynak behozni egy módositvinyt, mely által a ház határozata megváltoztassák. De mig az be nem adatik, a ház határozata érvényes, és fennáll: addig tessék a kormánynak és mindenkinek azt respectálni. {Helyeslés bal oldalról.) Major Pál: T. ház! Már ezen ügynek a múlt évben történt tárgyalásakor azon kérdés vettetett fel: vajon minden intézet kivétel nélkül a cultusminiszterium ressortjába vétessék-e át? Felhozattak a katonai és más intézetek, melyeket Korizmies t. képviselőtársam és barátom érintett, de néhány pillanat elégséges volt annak elhatározására, hogy kivétel nélkül a gazdasági tanintézetek mind a cultusminiszterium rendelkezése alá helyeztessenek. En t. ház ezt földmiveíésünkre nézve sokkal fontosabb, sokkal életbevágóbbnak tartom,mintsem hogy jó eredményt várhatnék azon határozattól, mely ezen igen fontos tárgyban, néhány pillanat alatt hozatott. Vajon, t. ház, midőn tisztán csak a tanügy merev elv szerinti kezelésének ügyével szemben arról szólunk, hogy minden intézet a cultuszministerium kezelese alá helyeztessék-e vagy sem: nem érdemelnek-e figyelmet és tanulmányozást azon indokok, melyek a külföldi kormányokat ezen merev elv keresztülvitele helyett arra indították, hogy például a gazdasági intézetek nem a cultusminiszterium, hanem mint Ausztriában és Poroszországban, a földmivelési minisztérium, mint Würtembergben a kereskedelmi minisztérium, Badenben pedig a belügyminisztérium rendelkezése .alá helyeztessenek. Ezen kormányok, és különösen Poroszországra nézve nem mondható, hogy ott a tanügy elvi rendezése nem vitetett példásan keresztül, és mégis Poroszországban a gazdasági tanintézetek nem a cultusminiszterium alatt állanak, kivéve azon egyetlenegy esetet, hanem a földmivelési ministerium alatt, a hol a gazdasági tanintézetek mint egyes uni-