Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

386. országos ülés november 22. 1871. 23 Azt gondolom, t. ház! hogy oly kérdésnél, mint e ragalék kérdése, mely különösen az italmérés-, a malom-, a viz-, a vám- s a vásárjogra terjed ki: kell, hogy a kormány kellő adatokkal, kellő ismeretekkel birjon. De én azt hiszem, hogy ezzel bir is a kormány; mert még 1867-ben szerencsés voltam a minisztériumhoz egy interpellatiót intézni a regálék kérdésében, mikor ugyanis azon féleletet kaptam, hogy az 8 nap alatt be fog terjesztetni s igy fel kell tennem, hogy a törvényjavaslat már akkor kész is volt; de okát nem tudom, hogy miért tartatott az mindeddig vissza f Azt tartom, hogy a kormánynak kötelessége s feladata e törvényjavaslatot minélelőbb beterjeszteni; hogy ennek kifejezést adhassak s érvényt is szerezhessek, magam s több képviselőtársam nevében egy határozati javaslatot van szerencsém benyújtani azon kéréssel, miszerint ennek tárgyalását vagy mindjárt ezen törvény befejezése után, vagy a legközelebbi időben elhatározni méltóztassék. Széll Kálmán jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat: „Utasítsa a képviselőház a minisztériumot, mikép a regálék nevezete alatt, u. m. : italmérési, vásár-, vám-, vizi- és malomjognak mint az országos szabadipar kiváló akadályainak megszüntetése, valamint a regalebirtokosok méltányos kárpótlása tárgyában haladék nélkül törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé, akként, hogy az még ezen ülésszak alatt tárgyaltatván, mielébb törvényerőre emeltethessék." Falk Miksa: Valamint a 15-ös bizottság kebelében sokszor történt: ugy most is azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy Győrffy t. képviselőtársammal aezélra s elvre nézve tökéletesen egyet érthetek. Nézeteink ott is, itt is csak a kivitel módozataira nézve távoztak el egymástól. Mint én fogtam föl a t. képviselő ur czélját, ő a nyomdai ipart is meg akarja szabadítani mind azon korlátoktól, melyektől ezen törvény által az ipar többi ágait felszabadítottuk. Én ezzel tökéletesen egyetértek: csak arra nézve vagyok némileg kétségben, vajon ezen czélt el fogjuk-e érni azáltal, ha itt, a 103. §-ból egyszerűen kihagyjuk az n) pontot. Mert méltóztassanak figyelembe venni a 103-ik §. utolsó alineáját és a 104-ik §-t. Az utolsó alinea, miután elősorolja a kivételeket, azt mondja: „mindezekre nézve a törvényhozás további rendelkezéséig a fenálló törvények és rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül.

0 A 1 Oá-ik §. pedig, melyre a t. képviselő ur hivatkozott, igy szól: „e törvény, kihirdetésétől számított 15 nap alatt lép hatályba, s e naptól kezdve valamennyi e törvénynyel ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kivül helyeztetnek." Érvényen kivül helyeztetnék tehát, ha a nyomdai törvények ki nem vétetnek: a sajtótörvény azon része, mely a nyomdákra vonatkozik. Ha ebben e részben egyéb nem volna, mint a eautió megállapítása: én ezt igen egyszerűnek tartanám, hogy az megszűnik azáltal, ha nem tesszük a kivételek közé. De vannak itt más dolgok, melyekről — nézetem szerint — mégis némileg gondoskodni kell. Például van itt egy §., mely azt mondja: hogy a nyomdatulajdonos köteles minden nyomtatványra rátenni nevét és lakását. Azt hiszem, hogy ez oly rendszabály, melyet nem lehet egyszerűen megszüntetni; mert ha valaki egy pamphletben megtámadja az én becsületemet: nekem legalább tudnom kell, mihez tartsam magam. Ily §. több is van és a büntetésekre nézve is vannak eltérések az ipartörvénytől. Igy például: ha valaki tiltott nyomdát tart, azaz olyant, melynek megnyitását be nem jelentette: a sajtótörvény szerint egy évi fogsággal és 2000 frtig terjedhető birsággal fog megbüntettetni; ezen ipartörvény szerint pedig átalánosságban ki van mondva, hogy az, ki valamely ipart be nem jelent, 50 írttal fog megbüntettetni. Ezek ellenmondások; mindezekre nézve valamit meg kell állapítani. Vagy azt kell mondani, hogy megszűnik ezen egész IV-ik fejezet, mit — véleményem szerint — nem lehet kimondani ? mert bizonyos elővigyázati rendszabályok mégis szükségesek; vagy pedig azt kell mondani, hogy a IV-ik fejezet ezen meg ezen részei megszűnnek: a többiek fennmaradnak; de minden esetre valami provisiót tenni kell. En tehát azt hiszem, hogy mig oda nem jutunk, hogy a sajtótörvényt egyátalán, vagy nem bánom, annak egyes §§-ait revideáljuk: nem marad egyéb hátra, mint a nyomdai és átalában a szellemi termékek sokszorosításával foglalkozó iparágakat a kivételek közzé tenni, t. i. azon iparágak közé, melyekre nézve az eddigi törvények változatlanul és a törvényhozás további intézkedéséig fennmaradnak. Véleményem szerint tehát a Győrffy képviselő ur által beadott indítványt nem lehet elfogadni. (Helyeslés.) Elnök {leszáll és helyét Perczel Béla alelnök foglalja el.) P. Szathmáry Károly: Előre készen voltam azon ellenvetésre, melyet előttem szóló t. barátom hozott fel, hogy t. i. itt a eautió eltörlése, — mert ez a lényeg — csak ugy mellesleg van behozva, és igy ily modorban el sem törülhető. Mindamellett, hogy az az illető által most indokolva volt: én azon indokokat elég nyomatékkal biroknak nem tartom és azt hiszem, hogy megtéve azokat annak idejében, mei lyeket most elősorolt, meg lehet most tenni azt,