Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-397

288 397. országos ölés deczetnber 7. 1871. tartását egy órával meghosszabbítani méltóztatott, azt reméltük, hogy az 1848-ik évi IV. törvónyczikk és az 1867-ki X. törvényczikk rendeleteinek, hogy t. i. a jövő évi budgettörvény mindig a folyó év végén elkészíttessék: elég fog tétetni. A tapasztalás azonban azt mutatja, hogy a naponta közbejött tárgyak elintézése annyi időt igényel, hogy ezen az utón a kívánt czélt el nem érjük. Hozzájárul, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek és az akkor tájban az egész ország törvényhatóságaiban tartandó tisztújító ülések, a melyeknél ezen képviselő urak közül is nagy számmal jelen lenni kivannak, ami szükségkép legalább még 16 napi szünetet fogna előidézni. Én tehát attól tartok, hogy ha mi most a költségvetés tárgyalásának siettetésére minden lehetőt el nem követünk: akkor bizony a jövő évre annyi fog hátramaradni, hogy a még előttünk fekvő egyébb elodázhatlan törvényjavaslatok tárgyalására időt nyerni nem fogunk, a mit én sem az ország jogos kivánataival, sem pedig saját kötelességérzetünkkel egyátalában meg nem egyeztethetek. Arra szólítom fel azért a t. házat, hogy tekintve a még hátralevő tanácskozásunkra szolgálható 14 napot az ünnepekkel együtt: elhatározni méltóztassék, hogy ugy a holnapra esendő ünnepnapon, valamint a közbeeső két vasárnapon is, az isteni tisztelet után 11 órától 3 óráig országos ülést tartani méltóz assék. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház % (Elfogadjuk !) E szerint a holnapi napon is ülés lesz; valamint a következő két vasárnapon. Pauler miniszter ur kivan szólani. (Halljuk !) Pauler Tivadar közoktatási miniszter: T. ház! Horn Ede képviselő ur hozzám a következő interpellatiót intézte: „Van-e tudomása a közoktatási miniszter urnák arról, hogy Pest szabad királyi város hatósága minden növeldétől 1000 frtnyi biztosítékot követel? Ha van tudomása: szándékozik-e végetvetni és pedig minélelőbb ezen visszaélésnek, mely homlok egyenest ellenkezik ugy az 1868. XXXVIII. tőrvényczikk szellemével és betűjével, mint a népnevelés elveivel." Pest szabad királyi városa 1861. június 5-én tartott közgyűlésen a területén létező magántanintézetek és tápintézetek iránt intézkedvén : mindazokat, mind ezeket biztosítása summa fizetésére kötelezte; ezen határozatát 1867-ben megújította, de a népoktatási törvény szentesítése után meghagyta tanügyi bizottságának, hogy adjon véleményt arról: vajon a hatósági intézkedések a magánintézetek iránt összeegyeztethetők-e az uj törvénynyel? különösen vajon a biztosíték jövendőben követelhető-e vagy sem ? A tanügyi bizottság véleménye folytán a közgyűlés kijelentette, hogy a helyhatósági szabályok az iskolákra nézve megszüntetteknek tekintendők, s hogy igy különösen a biztosíték, mely a magántanintézetekért fizettetek: jövőre nézve megszűnik. Fenntartotta azonban a biztosítékot az úgynevezett tápintézetekre nézve, azaz azon intézetekre nézve, melyek a gyermekeket benlakóul elfogadják és mindennel ellátják. Fenntartotta, mint a polgármester hivatalos jelentéséből kitűnik, azért, mert igen gyakran fordultak elő esetek, hogy az ilyen tápintézetek tulajdonosai a pénzt a szüléktől felvették, a pénzzel együtt eltűntek vagy pedig megbuktak, és ily esetekben a gyermekek, főkép a vidékiek, a legnagyobb nyomornak voltak ki téve. Hogy ez oly könnyen ne történhessék: Pest város hatósága nem nevelési, oktatási, hanem tisztán üzleti szempontból a biztosítékot fenntartandónak határozta. Az iskola-tanács ezt hasonlólag, miután az a magántanintézetekre ki nem terjed, hanem kizárólag a tápintézetekre: administrativ szempontbóli intézkedésnek vévén és tekintvén,— tudomásul vette. Tagadhatatlan, hogy az ilyen intézetek nem csupán oktatási, hanem egyszersmind üzleti jellemmel is birnak: és ennélfogva én nem tartom és nem hiszem, hogy miután a magántanintézetektől semminemű biztosíték nem kívántatik, hanem csak a tápintézetektől, hogy ezen intézkedés az 1868-iki XXXVIII. tőrvényczikk szellemével ellenkeznék; nem tartom tehát hivatásom köréhez valónak, hogy Pesten ezen tisztán rendőri s administrativ szempontból hozott intézkedést megszüntessem. Szándékom azonban a várost felszorítani, hogy ezen határozatát vegye ujabb tárgyalás alá; s tekintetbe véve azon körülményt, hogy ez által némileg talán a verseny előnyei kizáratnak, tekintetbe vévén azon tapasztalatokat, melyeket ezen rendszabály hatása iránt 10 éven át tett, végre fontolóra vévén, hogy nem lehet-e összeegyeztetni a szülék érdekeit, a verseny előnyeivel oly módon, hogy a biztosíték permissive tartatnék fel, azaz azon intézetek, melyek a biztosítékot lefizették : ezt hirdetéseikben a szülőkkel tudatnák, sőt a város a tanév elején jegyzékét hirdetné ki azon intézeteknek, melyek biztosítékot adtak, s azokét, melyek biztosítékot nem fizettek, s igy mig a versenyt ki nem zárja, módot nyújtson a szüléknek, hogy tudhassák, mely intézetek azok, melyeknél a károsodástól inkább meg vannak óva: mondom, szándékom felszólítani a várost, hogy mindezeket tekintetbe véve ujabb tárgyalás alá vegye ezen határozatait, s azokhoz képest, a miket tapasztalt, ujabban határozzon és határozatát velem tudassa.