Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-386
886 országos ülés november 22. 1871. 19 azon közegéhez, mely ezen ügyekre felügyelni hivatva van, tegyen fölterjesztést. Ez kifejezi a bizottság intentióját, mely szerint ez az egész csak kísérlet, és hogy itt még egy oly törvény alkotását, mint a minő pl. legújabban Ausztriában terveztetett, hol ez iránt egy számos §-ból álló törvény jött létre, hogy ily törvénynek kidolgozását a 15-ös bizottság szükségesnek nem látja. Különben permissiv levén ezen dolog: majd az élet meg fogja mutatni, hol szükséges, hol czélszerü az ilyesmi; az fogja meghatározni a számot, mit jelent tulajdonkép a „nagyobb szám", mert az lehet 50, 60, 80 iparos, máshelyt pedig a nagyobb szám 2—300 gyári munkásnál is csekélyebb jelentésű; tehát azért is, hogy most már minden módozatát megszabjuk, annak szükségét nem láttuk; másrészt azonban azt hittük, hogy ez alkalmat nem szabad megvonni az ily intézménytől, hogy az életbe léphessen. Azért azt gondolom, hogy legjobb lesz e szerkezetet megtartani ; az élet majd megtalálja a kellő utat, és bizonyosan annak idejében majd a törvényhozás tudni fog egy rendes törvényt hozni, amely törvényben meg fogja tüzetesen szabni mindazt, a mit Irányi képviselő ur kívánt. Egyátalában az iparbizottságnak mindenekelőtt főfeladata abban áll, hogy annak elnöke megkísérli a barátságos kiegyezést; ha nem lehet, szakértők segélyével tanácskozzék és vége. Némely országban, úgymint Szászországban, törvénytudó embereket állítottak a bizottság élére, hogy oly bonyolult esetekben, melyek a törvény tudását kívánják, szakférfi végezzen. Minden eshetőségre, melyek ily törvényben fölmerülnek: okvetlen tüzetesebb és nagyobb szabása törvény lesz tehát kidolgozandó. Azonban ennek szükségét a 15-ös bizottság még ma nem látta eljöttnek; (Helyeslés.) hanem csak a lehetőséget akarta biztosítani, hogy azon esetre, ha netalán ilyen bizottságok fölállítása az illetők által kívántatnék : annak útja-módja meglegyen. En tehát azt gondolom, hogy annak szüksége, hogy e szakasz az osztályokhoz utasíttassák, — bár abban nagy veszélyt nem látok: — fenn nem forog. (Helyeslés. Elfogadjuk a szerkezetet!) Csiky Sándor: T. ház! Nekem ezen §. első alineájára van észrevételem. Jelesen az mondatik itt, hogy az iparbizottság, illetőleg az ipar-hatóság által a munkások és a munkaadó közt fönforgó esetekre vonatkozólag hozandó ítélet dönti meg a köztük fennforgó vitát, és így az iparhatóság vagy bizottság ítélete felebbezésének hely nem adatik; hanem a második alineában az van kifejtve, hogy akár az egyik, akár a másik fél elégedetlen: keressen a törvény rendes utján magának orvoslást és elégtételt; ezt, t, ház, sem a legközelebbi, a 96. pontban megállapított bíráskodási intézkedéssel, sem pedig a szoros igazsággal öszhangzónak lenni nem találom, mert ez olyan, hogy kimondja, mint a statuaris biró, az Ítéletet : azaz iparhatóság, akárhogy legyen azzal megelégedve ugy az egyik, mint a másik fél, s felebbezést sem enged meg, hanem valóságos erőszakos hatalmat gyakorol. Én magam is óhajtom és rendén látom, hogy az ily súrlódásoknak mielőbb vessünk véget, és így azt, amit a 15-ös bizottság javaslatában mond, azt igen helyeslem, hogy azon ítélet, a melyet az iparhatóság kimond: végrehajtassák; de a birtokon kívüli felebbvitel a rendes hatósághoz ne legyen megtagadva. Es igy módositványom e pontra nézve kővetkező : A 97-ik §-nak első bekezdése utolsó sorából ezen szavak: „minden felebbezés kizárásával" hagyassák ki, és helyettük tétessék: ,,a felebbezés csak birtokon kivül engedtethetik meg." Ha pedig ez elfogadtatik: akkor a másik alinea kihagyandó lészen. Jámbor Pál jegyző (újra felolvassa Csiky Sándor mődositványái.) Elnök: Kérem meghallgatni a módosításokat, hogy azután szavazni lehessen. Mihályi Péter jegyző (felolvassa Csiky Sándor, Irányi Dániel és Halász Boldizsár módosúványait.) Szlávy József kereskedelmi miniszter: T. ház! Mi Halász Boldizsár képviselő ur módositványát illeti, bátor vagyok figyelmeztetni, hogy itt nem alapszabályokról van szó: hanem szabály-rendeletekről, a bíráskodási mód megállapításáról. Itt részemről a „tudomás" szót tehát egyátalában nem fogadhatom el; mert nemcsak joga, hanem kötelessége az illető miniszternek felügyelni a felett, hogy a szabályok helyesek legyenek. Itt nemcsak arról van szó, hogy tudomásul vegye; hanem hogy néha egészen átdolgoztassa, hogy visszaküldje s máskép rendeztesse. Ezen módositványt tehát részemről nem fogadom el. Máskép áll a dolog Irányi Dániel képviselő urnák javaslatával. Én azt indokoltnak és jogosultnak találom. A t. képviselő ur azt kívánja, hogy törvény által szabályoztassék azon eljárás, mely követendő az iparbizottságok, vagy mint ő szeretné elnevezni, az iparbiróságok szervezésénél; ő tehát törvény által kívánja szabályozni az iparbizottságok vagy bíróságok szervezését. Ezt, mint mondám, részemről is indokoltnak és helyesnek tartom. Meg is kiséreltetett ez a 15-ös bizottságban. És miért állottak el attól 1 ? Mert meggyőződtünk arról, hogy ha külön törvény által akarjuk ezt szabályozni, azt egy, két, három szakaszszal alig fogjuk elvégezhetni. (Helyeslés.) S*
