Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

394. országos ölés deczember 4, 1871 225 szenved kétséget, hogy 20 év múlva Amerikának egy garas adóssága sem lesz. Az adósságcsinálás után kapkodás meg van a török birodalomban. (Derültség.) Paraguayban, az argentini respublikában, stb. — Mindezeket mindennap lehet látni a világ piaezán Londonban, hol minduntalan adósságot csinálni iparkodnak, ha nem lehet 5%-tel, csinálják 7%-tel, és ha igy nem lehet, 9%-tel; de mindig találkoznak, a kik a maguk pénzét nagyobb kamat reményében ily veszélyes investitiókba belefektetik. Megvallom, eszembe jut mostan, hogy mit mondott Wahrmann képviselő ur azon bátorítása közben, a melyet a pénzügyminiszternek pályája folytatására adott; mert megvallom, mindemellett, hogy kölcsönös czáfolatok történtek, ugy értettem Wahrmann ur előadását, hogy nemcsak helyeselte, hanem bátorította — a pénzügyminisztert ezen ösvényen tovább haladni. Azt mondta : abból is kitetszik, mennyire emelkedett Magyarországban a nemzeti jólét, hogy a földnek értéke öregbedett és ő ezen öregbedést leginkább abból következteti, hogy azt mondja, most már sokkal könnyebb pénzt kapni Magyarországon földbirtokra, mint a régi időben. Az elsőre nézve azt hiszem, hogy ő a factum ellen hibázik. Az nem áll, hogy Magyarországon a földbirtoknak értéke mindenütt növekedett volna. En bátor vagyok ezt állitam s hivatkozom e teremben ülő több igen t. képviselőtársamra azon vidékről, hogy épen ott, hol azelőtt néhány évvel a föld becse a legnagyobb volt, most legalább 50%-re leszállt. (Fölkiáltások : Hol 1) Temesben, Torontálban, Alsó-Bácskában. Tessék megkérdezni azon uraktól, kik azon vidéken ismeretesek. A mi pedig Wahrmann képviselő ur azon indokolását illeti, hogy t. i. abból látszik, hogy a föld becse emelkedett, mert most könnyen lehet pénzt reá kapni: ezt nem ismerem el helyes indokolásnak; mert ez a pénz fiuctuativ fordulatai szerint történik. Vannak idők, midőn hoszszabb időre nem történik semmi baj, hogy a tőkebirók sokkal könnyebben odaadják a tőkét beruházásokra; de mikor panique adja magát elő, akkor visszavonulnak és nem adnak pénzt. Azért nem mondom, hogy nem kedvező körülmény Magyarországra nézve, hogy lehet pénzt kapni, mert a régi időben nem volt bizonyos Magyarországban egyátalában a földbe befektetett pénz. Nem mondom, hogy ez nem kedvező körülmény, de ebből a föld értékének emelkedésére következtetni, véleményem szerint, igen hibás calculus. T. ház, nekem észrevételem volna még egy tárgyra. {Halljuk!) Bocsánatot kérek, hogy eddig fárasztottam a t. ház figyelmét. Ez az KÉFV. H. KAP1Ö 185-f XVDI. úgynevezett Végvidék visszacsatolása Magyarországhoz, vagy a hogy régi időkben szokták nevezni a polgárosítás. Ha visszagondolok azon időre, mikor Magyarországban azt igen sürgették, hogy hogyan ellenezte ezt a bécsi kormány és bécsi udvar: hát rájövök azon különbségre, a mi az akkori j és mostani idők közt létezik, a Végvidéknek polgárosítására nézve. A régi időkben a Végvidék egy oly tartomány volt, melyben minden ujoncz-megajánlás nélkül a kormánynak joga volt katonát gyűjteni szükség és kedve szerint, mert ott minden embernek katonának kellett lenni, azért nem bocsátotta ki kezéből. De most miért bocsátja ki? azért, mert a mi volt ezelőtt a Végvidék, most már mindnyájan az vagyunk, az egész ország most végvidékké változott, minden ember Magyarországon a megyékben és tartományokban vagy rendes katona, vagy reservista, vagy úgynevezett honvéd czim alatt katona. Ennélfogva megszűnt azon ok, a mely miatt ragaszkodott a kormány és az udvar a Végvidéknek ily külön állapotban való tartásához. De megvallom, t. ház, mindemellett örömmel fogadnám a bekebelezést: ha az valóságos volna és nem volna egy merőillusio; mert ha a polgárosításnak kell történni, legyen az következetes, a mint szól a 48-iki törvény, a mely által a Végvidéknek az országgyűlésen helyet és szavazatot adtunk, és hogy, a mi az 1867-iki törvény által el volt törölve: ismét épen, ugyanazon érvényben visszaállittassék, mert akkor a Végvidéknek és különösen némi végvidéki városoknak hely és szavazat adatott az országgyűlésen, a mi az 1867-iki törvény által el volt törülve. Es kérdem, mi történik? Most legelőször történik, hogy a Végvidéket egy estraconstitutionális állapotban, — még eddig nem az országgyűlés, hanem a magyar nemzeti kormány elismeri, mert azon egyezmény, mely a magyar és osztrák kormány közt létrejött s a mely magában foglalja a végvidéknek Zágráb ós Temesvár kivételével, katonai kormány alá helyezését, nem polgárosítás, nem visszaszerzés az alkotmányosság paizsa alá. T. ház ! Azt mondják, hogy ez szükséges első lépés s majd azután ebből fog következni a további lépés. En azt gondolom, hogy ebben nincs logika; mert ha valamely tartományt, vagy valamely népséget szabad alkotmányos állapotból kellene absolutisticus szolgaságra kárhoztatni: akkor felfognám az ily időközi állapotot, hogy ugrás ne idéztessék elő, s igy előbb beállítom a fél alkotmányos állapotot, és azután az egész teljes absolutismust; de mikor arról van szó, I no

§y valamely népet alkotmányos helyzetbe hoz29