Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-394

200 394. ors/.ágos ülés deczeniber i. 1871. sült, hogy 1 millió 500,000 ftba kerül. Es ezt itt a házban 50,000 frttal initiálták. Ilyen a posta- és távirdaópület. Erre 1870-ben póthitelként kéretett 250,000 írt; arról azonban, hogy mennyibe fog az egész kerülői: egy szót sem hallottunk. Hallottuk csak azt, hogy az országnak más főpostahivatalra van szüksége, tehát szavazzon meg a ház 250,000 irtot. 1871-ben ezen 250,000 írt mint második részlet ismét előfordult és a jövő évre — vires acquirit eundo — már 800,000 frt kívántatik. E szerint ezen épület költsége már is 1,300.000 frtra megy ; de hogy vége van-e már, és hogy mennyibe fog az egész kerülni: még most sem tudjuk, mert a terveket nem terjesztették elő. így vagyunk a központi vám és raktár-épülettel is. Erre 1870-ben 300,000 frtot kértek, 1871-ben 700,000-et, és a jövő évre 800,000 van elörányozva. Ezen épület tehát már 1,800.000 frtba kerül, és még nem tudjuk: hol van a vége. Mindig kifogást tettem az ellen, hogy a ház ily dolgokban csak egy krajczárt is megszavazzon anélkül, hogy az egész tervet ismerné. Indítványoztam, hogy a tervek nyilvános helyen kitétessenek a költségvetéssel együtt, hogy minden képviselőnek, vagy legalább azoknak, akik akarják : legyen alkalmuk meggyőződni, hogy miről van szó, és mibe fog az egész kerülni. — Csak igy szavazhatja meg egy képviselő lelkiismeretesen a költséget. T. ház! Még csak néhány szót akarok mondani Wahrmann képviselő urnák válaszul azokra, a miket igen sikerült beszédében mondott. Azt ajánlotta ugyanis, hogy adott volna az ellenzék programmot. Erre megfelelt neki Tisza Kálmán képviselő ur. Emlékszem, hogy fordult elő ily eset az angol parlamentben is, a mikor Sir Róbert Peel-nek, ki akkor az ellenzék padjain ült, azt monda a pénzügyminiszter: ha rosznak találja politikáját: jelölje ki az orvosságot. Erre Peel ezt felelte : hívjanak be engem, mint rendes orvosukat és akkor megírom a receptet: de hogy én írjam meg a receptet, és egy más orvos szedje a honoráriumot, azt nem teszem. (Hosszan tartó átafános derültség.) A következtetés azonban, melyet Wahrmann képviselő ur ebből von, még mulatságosabb. Ö ugyanis azt mondta — előszámlálva természetesen mind azokat, a mit kivánt a programmba felvétetni: — ha önök — úgymond — ezeket felvették volna programmukba, akkor önökhöz csatlakoztak volna sokan ezek is, azok is. Már én nem tudom; de ugy hiszem t. ház, ha valamire nézve, arra nézve mi tisztában vagyunk magunkkal, hogy e házban capacitatió utján azon padokról ujonczozni nem fogunk. {Felkiáltások a bal oldalról'. Ugy van!) Azok, kik egy lélekzetben megszavazták a reactionarius megyei törvényt, a virilis szavazatot, a feudális vadászati törvényt, a communisticus telepitvényesi törvényt : azok megszavaznak mindent. (Élénk helyeslés a szélső balról.) r En, t. ház, nem tartom Magyarország pénzügyeit még kétségbeejtő állapotban levőknek ; hanem attól tartok, hogy igen is azon az utón járunk, a mely kétségbeejtő állapotba fogja hozni Magyarország pénzügyeit és épen azért szólaltam fel, azért kérem a képviselő házat: minden kiadás, minden megszavazásnál vigyázóbb ós figyelmesebb legyen, mert a kormány e tekintetben semmi példával sem jár elő; — s épen az, mivel leginkább kérkedett, hogy nagyobb mennyiségben mint remélte, mutatkoztak a jövedelmek, és ezeket egészen elköltötte csupán a közigazgatásra: ez mutatja, kérem, leginkább, hogy ennek a kormánynak kezében az ország pénzügyei nincsenek helyén. (Helyeslés a bal oldalon.) En, t. ház, mindezeknél fogva, a miket szerencsém volt elmondani és számtalan más oknál fogva — a melyeket az idő rövidsége miatt kénytelen vagyok elhagyni, — én és elvbarátaim a jelen kormánynak költségvetését meg nem szavazzuk. (Helyeslés a bal oldalon.) Mi nem szavazzuk meg, s nem tartunk attól, a mi már egyszer, kétszer felhozatott, hogy ily esetben az ország közigazgatása megszűnik. Mert hiszen, az ország közigazgatását rendes menetébe tenni lehet 3 — 4 nap alatt, s nem eredményez egyebet, mint miniszter-változást. (Helyeslés a bal oldalon.) A miniszter-változást pedig én nagyon is óhajtandónak találom és elkerülhetlennek: ha Magyarországot nem akarjuk berántani oda, hogy pénzügyei a legroszabb állapotban legyenek. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Ennélfogva szerencsém van következő határozati javaslatot benyújtani (Halljuk! — Olvassa:) Határozati javaslat, beadják : Simonyi Ernő, Irányi Dániel, Deáky Lajos, Kállay Ákos, Mednyánszky Sándor, Sréter Lajos, Körrnendy Sándor, Kiss János, Matkovich Tivadar, Gonda László, Lázár Ádám, Henszlmanu Imre, Vályi János, Patay István, Clementis Gábor, Madarász József, Rákóczy József, Vajda János, Madarász Jenő, Csanády Sándor, Vidacs János, Helty Ignácz, Táncsics Mihály, Bobory Károly, Kállay Ödön, Csiky Sándor, Dietrich Ignácz, Majoros István. Tekintve, hogy a jelen kormány az 1867-ki kiegyezkedes által létrehozott közjogi alapot nem csak elfogadta, de azt fenntartani és szilárdítani is törekszik; Tekintve, hogy ezen alap fenntartása mellett