Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.
Ülésnapok - 1869-386
886 országos ülés november 22. 1871. 11 jótékonyezélu alap, mely ezen bírságokból alakíttatni kívántatik, ily bírságok által legméltóbban fog szaporittatni. Ajánlom módositványom elfogadását. Jámbor Pál jegyző (olvassa Madarász József módositványát) : A 91-dik §. után következőket kérem még tétetni: „a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna, 200 frt helyett ezer forintig terjedhető birságig, vagy két hónapról egy évig terjedhető fogsággal büntethető." Csernátony Lajos: T. ház! Egy kérdést vagyok bátor intézni a t. indítványozó úrhoz : hogy ezen kijelelt büntetések alkalmazását vajon ki által, vagy miféle bíróság által akarja érvényesíttetni? Mert ez iránt tisztába kell jönnünk : mert közigazgatásilag, azt hiszem, oly nagy büntetést senkire sem lehet szabni; tehát rendes bíróság, vagy ki fogja a büntetést megszabni? Ez a módositványban nincs jelezve. Madarász József: T. ház! Szabad legyen-még egyszer szólanom. Ugy hiszem, ezen kérdés a t, központi bizottság előadójához van intézve, mert én hivatkoztam a 93-dik §-ra, hol ki van téve, hogy a vétkes, a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb büntetésnek helye nem volna, 300 frtig terjedhető birsággal, vagy két hónapig terjedhető fogsággal büntettető. Én tehát csak azon nagyobb fontosságú szempontnál fogva, mely ezen kártyajáték és orgazdaság űzőket pénzbeli és fogsági büntetésre is kötelezi: voltam bátor az általam beadott szerkezetet indítványozni. En tehát először is a t. központi bizottság előadójától óhajtok, mint a központi bizottság előadójától, felvilágosítást az iránt, hogy ezen 93-ik §-ban érintett bírság vagy fogsági büntetés mikép lesz behajtandó ? Eleve kinyilatkoztatom, hogy, ha e részben a t. ház intézkedni fog, ezen intézkedéshez képest kívánom én is a 93. §-hoz beterjesztett indítványomat vétetni. Érkövy Adolf előadó: A 93. §-ban megszabott és Madarász képviselőtársam által indítványozott büntetés közt hasonlat csak nnnyiban van, hogy mindegyikben van idő és pénzbeli birság. (Beák Ferencz betegsége után ma ismét belépvén a terembe, hosszas éljenzéssel fogadtatik.) A 93-ik §. azonban megtartotta azt, mi a törvénynek 5-dik fejezetében meg van állapítva, t. i. a kellő arányt a fogság és a helyettesítő pénzbírság között, a mennyiben ki van mondva, hogy egy napi fogság 5 frttal egyenlíthető ki, illetőleg váltható meg, s ezért van mondva, hogy „két hónapi fogság, illetőleg 300 frt bírság," Madarász képviselőtársam pedig nem tartotta meg az arányt, mert: „két hónapi fogság, illetőleg ezer forint birság kiszabása a tőrvény szellemébe ütközik az arányt illetőleg. De abban is különbséget látok, hogy a 93dik §-ban 300 frtig és 2 hónapig terjedő fogság van megszabva, Madarász képviselő ur pedig 1 esztendeig és 1000 frtig terjedő bírságot indítványoz. A súlyosabb büntetés mindenesetre súlyosabb bűntényt is feltételez, ez pedig okvetlenül a büntető bíróság elé tartozik; mig a 93-dik §-ban foglalt büntetés iparhatóságilag is elrendelhető. (Helyeslés.) Halmosy Endre: A birói felelősségről szóló törvényben van egy §.,mely a bűntetteket felsorolván, elrendeli, hogy ha bírósági hivatalnok követett el ilyent, a biráságok a fennálló büntető törvények szerint járjanak el s a szerint büntessék meg az illetőt; de hozzá tette azt, a mi a büntető törvénykönyvben nincs: hogy oly hivatalnok, ki ily bűntettért megbüntettetik, hivatalát veszti. Ugyanezen eset forog fenn nézetem szerint itt is. A büntetésről e törvény nem szól, mert ha valaki valamely vétségben, vagy bűntényben részt vesz: arról a büntető törvénykönyv rendelkezik. Az igaz, hogy ilyen Magyarországban nincs, hanem van Erdélyben, Horvátországban, de van minálunk is büntető praxis, mely erről rendelkezik, és ha valakit pl. orgazdaságban bűnösnek találnak: azt e szerint büntetik. Azon büntető törvénykönyvek, vagy a nálunk használt praxis arról nem szól, hogy az ily vétségről hozott birói ítéletben, mely a büntetést kimondja, egyúttal az is mondassék ki, hogy az illető az iparjogtól megfosztassák. Miért kell ezt itt kimondani? Mert az 1-ső §. azt mondja, hogy mindenki, ki bizonyos kellékekkel bir, gyakorolhatja az iparjogot, azért tehát ki kell mondani, hogy vannak esetek, melyekben a biró valakit iparjogától is megfoszthat. En tehát a Madarász képviselő ur által indítványozott rendelkezést idevalónak nem tartom, de feleslegesnek is; merő erről a büntető törvénykönyv rendelkezik, s a büntető bíróság amúgy is fogja tudni, hogyan kell büntetni. De magát a büntetés indítványozott kiszabását is, hogy t. i. az 1000 frtig és egy évi fogságig terjedhessen: némely esetekben nagyon enyhének, máskor szigorúnak találom. Ez a büntető törvénykönyvben sokkal jobban van körülírva, s a körülményekhez és viszonyokhoz képest kiszabva. Azért ezen §-t ugy, mint a 15-ös bizottság szövegezte, elfogadom. Patay István: T. ház! Volt ugyan olyan kormány is, mely mindenféle zsebmetszőket pártfogása alá vett; de én azt hiszem, hogy a jelen kormány, különösen az illető miniszter, valaj mint az előadó ur a zsebmetszőkeí nem fogják
