Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

3S(». országos ölés ur módositványára nézve is. Ugyanis a 87. §. első pontja arról rendelkezik, mely esetben itél a közigazgatási hatóság, és a 93. §-ban ismét előfordul ezen eset, és azt mondja: „a 87. §. a) pontjában emiitett kihágások súlyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoncz tartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy évre, birói ítélet ál­tal pedig hosszabb időre is megfosztható", —te­hát feltételezve van, hogy a 87. §. szerint szin­tén kétféle kihágás követhető el, a melyek közül az egyik közigazgatási utón az iparható­ság által, a másik pedig, a melyet Irányi képviselő ur felhozott, rendes biróság által fe­nyíttethetik. De az indítványt felvehetőnek nem találom azért sem, mert az indítványban nem monda­tik, hogy tulajdonkép melyik hatóság fog ítélni; (Ellenmondás a szélső bal oldalon.) miután ez ki nem mondatik : azt kell következtetni, hogy az iparhatóság fog eljárni akkor is, mikor halál­esetről van szó. Továbbá nemcsak feleslegesnek, de sőt ezélt tévesztőnek vélem én ezen indítvány felvételét, mert van még több eset is, melyben a büntető hatóságnak kell eljárni az iparügyekben; pl. ve­szem azt, hogy valamely iparos vagy kereskedő a tilalom ellenére petróleumot tesz raktárába s ez felgyúlván, nagyszerű robbanás történik : ott is az iparhatóság fog eljárni? Vagy, miután az ipar­törvény nem rendelkezik arról: nem volna semmi közbenjárása a büntető bíróságnak? Itt a bün­tető biróság fog eljárni, nem azért, mert az ipartörvény nem rendelkezik, hanem azért, mert a büntető törvények rendelkeznek. Tehát csak zavart idézne elő, ha mi ezen fejezetbe bevennők ezen speciális esetet, mely a büntető biróság alá tartozik; épen veszélyesnek tartanám, ha csak ez egyet vennők fel, miután ki nem mentethetjük e tárgyat; mert azáltal ha egyről intézkednénk, a másikról hallgatnánk: azt kellene következtetni, hogy a többi esetek nem esnek büntetés alá; kimeríteni pedig ezt nem lehet. Én tehát nemcsak feleslegesnek, de veszé­lyesnek is tartván ezen fejezetet, azt felvehető­nek nem találom, ámbár elvben helyeslem — ha­nem a büntető törvény rendelkezvén — szük­ségtelennek tartom. (Helyeslés.) Tisza László : Egyátalában nem lehe­tek egy véleményben előttem szólott t. képvi­selő-társammal, és én Irányi Dániel barátom in­dítványát teljes mértékben figyelmet érdemlő­nek, és nem feleslegesnek, de sőt rendkívül szükségesnek tartom és megvallom egészen egye­zőnek az előttem fekvő törvényjavaslat szelle­mével. Mert ha a kisebb kihágásoknál a kárté­KÉPV. H. NAMLÓ 18-^3. XVHI. november 22. 1871. 9 ritésre nézve rendelkezik e törvény, megvallom, igen különösnek tartanám, hogy a kártérítés eseteit mellőzné ott, hol az emberi lét legna­gyobb érdekéről magáról az életről van szó; Irányi Dániel képviselőtársam indítványának egyik része pedig ép kártérítést és nemcsak kizárólag büntetést tárgyal. A büntetésre vonatkozólag nem fogadhatom el azon ellenvetést, hogy az csak administrativ; előttem szóló Halmosy Endre t. képviselőtársam maga is mondotta: miszerint a birói eljárás a törvényben £ több helyt van kimondva, ilyen pb a 90. §., mely birói eljárást feltételez. Ezt köte­lességemnek tartottam a miniszter úrral szem­ben megjegyezni. A mi azt illeti, hogy a létrejövendő bün­tető törvényre és a mostani büntető gyakor­latra utaljuk a kérdést: az igen könnyű dolog, de ezélhoz vezetni alig fog, mert a meglévő kevés büntető törvényekben tudtommal homogén esetek felvéve nin3senek; (Helyeslés.) Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványa legkevésbbé sem czélozza, hogy e kérdés felett az iparhatóság ítéljen, hanem igen is ítéljen az illető biróság; (Helyeslés.) de az illető biróság számára is meg kell azon határokat jelölni, melyekig a nevezett esetekben mehet. Ennélfogva, t. ház, én mint mondom, nem feleslegesnek, de szükségesnek, fontosnak tartom Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványát és ép mivel fontos ós miután két oldala van, nem óhajtanám, hogy a ház arra nézve rög­tön akár elfogadó akár elutasító határozatot hozzon. Kérésem ennélfogva az: méltóztatnék a t. ház ezen módositványt a 15-ös bizottságnak megfontolás végett kiadni; még pedig, hogy időt általa ne veszítsünk: köteleztessék a 15-ős bizottság ezen módositványt, rögtön tárgyalva, véleményét már a holnapi ülésben a t. ház elé terjeszteni, hogy azt még holnap tárgyalhassuk, így időveszteséggel sem járna a dolog, és e mel­lett megadnók a kérdésnek azon fontosságot, melyet szerintem megérdemel. Szlávy József keresked., földm. és ipar miniszter: Ha kívánja a képvi­selő ház, részemről nem ellenzem. Elnök: Elfogadja a ház Tisza László képviselő urnák azon indítványát, hogy a 87. §. az Irányi Dániel képviselő ur által ahhoz bea­dott módositványnyal együtt, a 15-ös bizottság­nak adassék ki tárgyalás végett, s hogy az még a holnapi ülésben tegyen jelentést? A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadja. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom