Képviselőházi napló, 1869. XVIII. kötet • 1871. november 22–deczember 9.

Ülésnapok - 1869-386

886 országos ülés november 22, 1871. 7 gadni. (Elfogadjuk!) A módositvány tehát elfogadtatott. Irányi Dániel: T. ház! Ezen 87-ik §. után egy uj §-t vagyok bátor indítványozni és azért veszek szabadságot magamnak felszólalni, mielőtt a következő §. felolvastatott volna, mert a 69-ik §-ban a törvény kötelezi az iparosokat és gyárosokat, hogy mindazt létesítsék, mi a munkások, segédek, ugy élete, mint egészsége biztosítására szükséges; azonban itt a jelen fejezetben, hol a büntetésről van szó: nem történik gondoskodás arról, hogy ha az iparosok vagy gyárosok e kötelességet elmulasztanák, — büntettessenek. Én tehát ezen hiányt pótlandónak tartom. Fájdalom, csaknem mindennap olvasunk a lapokban híreket, hogy egyik vagy másik, néha több munkás nagy sérülést szenvedett valamely gyárban vagy ipartelepben, vagy életét veszté a nélkül, hogy azután olvasnók azt is, hogy az illető sérült kárpótoltatott és a vétkes megbüntettetett; tekintet nélkül arra, vajon van-e a sérültnek gyermeke, van-e kenyere, miből éljen, a lapok azt írják, elvitetett a Rókus-kórházba és onnan a kerepesi temetőbe, ezzel mindennek vége, gyermekei koldulnak. Ez így nem jól van, és ennek igy nem szabad maradni. Ennélfogva következő §-t vagyok bátor indítványozni (olvas): ,100 fttól 500 írtig terjedhető birságban marasztalandó azon iparos vagy gyáros, a ki azt, a mi a munkás élete és egészségének biztosítására szükséges, létesíteni elmulasztotta. Azon iparos vagy gyáros, a kinek mulasztása miatt, vagy rendelete folytán a segéd, munkás vagy tanoncz testi sérülést szenvedett, a sérülést szenvedettnek tartozó kárpótláson kívül 200 frttól 500 írtig terjedhető birságban marasztalandó. Súlyos mulasztás esetében és ha a szenvedett sérülés egy hónapnál hoszszabbra terjedő munkaképtelenséget vonna maga után, vagy ha épen életét vesztette a segéd, munkás vagy tanoncz, az iparos vagy gyáros a kárpótláson és birságon felül egy hónaptól 2 évig terjedhető fogsággal is büntetendő az illető bíróság által. Az első esetben a sérült vagy képviselőjének panaszára, halál esetében hivatalos utón indítandó meg a kereset." Itt meg van különböztetve a következő három pont: az első hol tisztán mulasztás követtetett el a gyáros részéről, de mely mulasztásnak — miután az illető iparhatóság által constatáltatott, egyéb következése nem volt. A második eset az, a mikor a mulasztásnak valamely fájdalmas következése volt, jelesül mikor valamely munkás vagy segéd megsérült. Az első esetben 100 Mól 500 frtig terjedő pénzbírságot kívánok reá szabatni, a második esetben, mely már testi sérülést is foglal magában: 200—500 frtnyi pénzbírságot, azonkívül illő kárpótlást a sérültnek és illetőleg családjának. A harmadik eset, midőn nem közönséges mulasztás, hanem súlyos mulasztás tőrtént a gyáros részéről és a sérülés is nehézj ugy hogy vagy egy hónapnál tovább tartó munkaképtelenséget von maga után, vagy épen életébe került a munkásnak. Ez esetben be nem érem a puszta birsággal és az egyszerű kárpótlással, hanem azt kívánom, hogy az ilyen súlyos mulasztást elkövetett gyáros egyszersmind fogsággal is büntettessék, mely a mulasztáshoz képest egy hónaptól két esztendeig terjedhet. Az esetben, midőn a sérült munkás életben marad, a kereset az ő panaszára indíttassák meg; de oly esetben, midőn életébe került: ott — véleményem — szerint a kereset hivatalból indítandó meg, mert azt sem lehet kívánni, hogy ily esetben családja, hozzátartozói tegyenek panaszt. Gyakran idegen más országbeli munkásról van szó, vagy pl. egy felvidéki tótról és azután természetesen senki sem tudakozódik. {Igaz! Igás!) En ezen eseteket tehát megkülönböztettem ezen §-ban (Helyeslés.) Azt hiszem: ez megfelel az igazságnak, és annálfogva ajánlom ezen §-t a t. ház figyelmébe. (A szélső bálról helyeslés.) Érkövy Adolf: T. ház! (Halljuk!) én azon meggyőződésben vagyok {felkiáltások : Halljuk még egyszer az indítványt.) Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Irányi Dániel indítványát). Érkövy Adolf előadó: T. képviselőház ! A 69. §. intézkedett arra nézve, hogy a gyáros köteles gyárában mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel az iparüzletre és a telek minőségére a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál; ennek sanctióját azonban azon fejezetben, a mely a kihágásokról és büntetésekről szól, nem tette; nem pedig azért, mert nézetem szerint ezen intézkedés nem ide, hanem más térre tartozik; nem tartozik az ipartörvénybe, hanem a polgári illetőleg fenyítő törvénybe. Miután tehát itten a gyárosnak kötelessége ki van mondva: keresse az illető jogait azon az utón, a melyre azok tartoznak. Csanády Sándor: Én azt hiszem t. képviselőház! hogy a szóban levő sanctió épen ide való, mert ha a 69. §. kötelességeket szab a gyártulajdonosra: kell bizonyos büntetést is kiszabni azon gyártulajdonosra is, ki azon kötelezettségeknek eleget nem tesz. Én reméltem, miszerint e házban alig fog találkozni valaki, ki e humanisticus törekvés ellen felszólalhatna és én kérem a t. képviselőházat, méltóztassék Irányi Dániel barátom ja-